Jelenlegi hely

A hét dokumentuma

2023.12.21.
Manapság, amikor már Mindenszentek előtt az üzletekbe érkezik a csokimikulás és a szaloncukor, a csomagautomaták napról napra degeszre telítődnek, díszkivilágított villamossal suhanunk a díszkivilágított utcákon, akció akciót követ és a falusi házak udvarain is fényben fürdenek a fák, a bokrok és Mikulás mászik a kéményen – eltöprenghetünk azon, hogyan is volt ez azokban a régmúlt korokban, amikor a karácsony megünneplésére nem céges bulikon keresztül vezetett az út, hanem negyven napos böjttel készültek, és amely ünnepeknek az iratanyagát a levéltárakban őrizzük.
Károlyi Ferenc gyermekkori levele
2023.12.18.
A gyermekkort, az emberi élet első nagyobb periódusát már a kora újkorban is a szellemi és testi fejlődés speciális szakaszaként értelmezték. A gyermekekről azonban kevés „nyom” maradt fenn, ezért értékesek azok az iratok vagy egyéb források, amelyekben a gyermekek közvetlenül vagy közvetve „megszólalnak”, esetleg „megszólíthatók”. Ezek közé tartoznak a gyermekek által és a gyermekek nevében írt levelek. Ezen a héten egy olyan gyermeklevelet mutatunk be, amelyet 1713 decemberében – karácsony közeledtével – írt a nyolcéves gróf nagykárolyi Károlyi Ferenc.
2023.12.04.
Az államszocialista időszakban számos díjat és kitüntetést adományoztak, főleg a kiemelkedő, példamutató jellegű munkatevékenység elismerésére, illetve propagálására. A központilag adományozott „méltatások” mellett hamarosan felmerült az igény az ágazati jelleggel, lényegében szakmánként, foglalkozásonként és egyben munkahelyenként adományozott kitüntetések alapítása iránt. Ezen a héten egy ilyen kitüntetés adományozásának történetét mutatjuk be.
2023.11.16.
Márton napja alkalmából szeretnénk felidézni a középkori Magyar Királyság egyik legnépszerűbb szentjét, aki Pannonia tartomány Savaria városában született, római katona volt, még katonaként megkeresztelkedett, majd leszerelése után hamarosan Tours püspöke lett. Szent Márton nevét sok tíz helység és templom viselte, viseli ma is Magyarországon. A franciák nemzetük védőszentjeként tisztelik.
II. Lajos király lappangó levele a mohácsi táborból
2023.09.18.
II. Lajos királynak a mohácsi táborból kelt utolsó levele, a Batthyány-levéltár minden bizonnyal leghíresebb darabja, a szakzsargonban csak „citósként” említett oklevél hamar bekerült a tudományos vérkeringésbe. Eredetije sajnos már nincs meg, csak 19. századi, de nem akármilyen fényképét őrizzük.
2023.08.29.
Sokáig közhelynek számított a vérbe mártott kard motívuma, amelyet csatába híváskor hordoztak körül az országlakók között, így mozgósítva őket a háborúra. Középkori okleveleink tanúsítják, hogy ezt az ősi szokást még a mohácsi csatát megelőző időben is tartották.
2023.07.31.
A Magyar Nemzeti Levéltár „Reformáció MNL” elnevezésű projektjének keretében az Országos Levéltár 1526 és 1570 közötti iratainak feldolgozása során már számos értékes dokumentum került napvilágra. Ezek között szép számmal akadnak olyan érdekes források is, amelyek betekintést adnak a kor embereinek hétköznapi világába, problémáiba. Az alábbi rövid írásban egy ilyen dokumentumot mutatunk be, amelynek különlegességét az adja, hogy jelenlegi ismereteink szerint ez a juhtúró, avagy brindza nevezetű sajtféleség legkorábbi magyar nyelvű említése. Ráadásul nem is egy inventáriumi összeírás tartalmazza, ahol egyebek mellett mintegy mellékesen sorolták volna fel, hanem egy hatalmaskodási ügy központi témáját szolgáltatta.
2023.07.17.
A 2021-ben a Batthyány családtól az Országos Levéltárba kerülő több mint félezer irat számos páratlan darabbal gazdagította a levéltár Mohács előtti gyűjteményét. Köztük van az azóta a HU-MNL-OL-DL 108564 jelzeten állományba vett, 1506. április 26-ára, a szlavóniai Izdencen keltezett, az elején megcsonkult, nyomtatott papír oklevél. A papírfelzetes pecséttel hitelesített nyomtatvány igazolja, hogy bizonyos nemes László, felesége, Potencia, valamint Ilona, Anna és Micsk belépett a római Szentlélek-társulatba, vagyis a római Szentlélekről elnevezett ispotályos rendhez kapcsolódó konfraternitásba.
2023.07.11.
Egy évszázaddal ezelőtt, 1923. július elején jelent meg a Levéltári Közlemények első – kettős – száma. Szakmai körökben már régóta tervezték egy levéltári szaklap beindítását, de az első világháború és az azt követő évek gazdasági viszonyai a kiadás finanszírozását lehetetlenné tették. Klebelsberg Kuno belügyminiszter az évtizedekig mostoha sorsú Országos Levéltár tudományos intézmény jellegét azzal is erősítette, hogy a folyóirat anyagi alapjait biztosította.
2023.06.19.
A családi levéltárak iratanyagában a gyermekkor-, gyermekségtörténeti kutatásokhoz is bőséges adat áll rendelkezésre. A levelek, sőt elsősorban a gyermekek által írt levelek tanulmányozása során különösen sok információhoz juthatunk. A levelek szólhatnak közvetlen családtaghoz, rokonhoz, vagy valamely ismerős személyhez. Ezekben kifejtik érzéseiket, hangot adnak érzelmeiknek, a sorokból kiolvasható jellemük, megállapítható, mennyire tisztelettudók, mire fogékonyak, kiderül örömük, bánatuk. Jelen írásunkban közismert nemes családok kiskorú (9–15 éves) leszármazottjai által írt leveleket mutatunk be.

Oldalak