A hosszú nyári szünetet követően szeptember első heteiben ismét kinyílnak az iskolák kapui, kezdetét veszi a tanítás az általános és középiskolákban, illetve a felsőfokú képzést nyújtó főiskolákon, egyetemeken. Ezen a héten régmúlt idők tankönyveit, tananyagait mutatjuk be.

Ezen a héten a bányásznapok vizuális (és részben audiovizuális) forrásain, bányásznapokat dokumentáló fényképalbumokon, valamint brigádnaplókon keresztül mutatjuk be az iparág egykor pezsgő, élettel teli oldalát. Az írással egyben emléket állítunk a bányaszerencsétlenségekben elhunyt bányászoknak, és reményeink szerint ráirányítjuk a figyelmet egy hajdan virágzó gazdasági szférára.

260 éve, 1764. május 5-én alapította meg Mária Terézia magyar királynő ünnepélyesen a Szent István-rendet. Alapítása és az Osztrák–Magyar Monarchia feloszlása közötti időben, vagyis 1764 és 1918 között összesen 1771 alkalommal adományozták a kitüntetést. A rend ünnepnapja augusztus 20., Szent István napja volt. Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan nyerhetette el az arra érdemes a felvételt a rend tagjai közé.

A magyar bankrendszer kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben kezdte meg működését. A kiegyezés után az 1878-ban létrehozott Osztrák-Magyar Bank azonban az osztrák jegybank jogutódjaként, közös felügyelet alatt állva töltötte be jegybanki feladatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a pénzintézetek terén is változást hozott. 1921. július 11-én alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, ami a felszámolás alá kerülő Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait volt hivatva átvenni. Hamarosan azonban kiderült, hogy az infláció és a háborús jóvátétel miatt pénzügyi stabilizációra van szükség Magyarországon, amit csak külföldi hitel és új hazai pénznem, a pengő bevezetésével lehet végrehajtani. Az újonnan létrehozott jegybank a Magyar Nemzeti Bank volt.