Szent Ferenc 800 – Stigmatizáció
2023 – az első, Greccio-ban megvalósult élő betlehemes évfordulója.
2024 – Krisztus sebeinek elnyerése – Ferenc stigmatizációjára emlékeznek.
Giotto: Szent Ferenc stigmatizációja. Assisi, Szent Ferenc bazilika
Forrás: FVR Képtár: Giotto Assisi Szent Ferenc Legenda
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Mohács előtti oklevelek gyűjteményében őriz egy olyan oklevelet, amelynek pecsétjén az 1224-ben történt csoda ábrázolása látható. Az oklevélben Darani Péter fogadalmas obszerváns ferences szerzetes, a (sáros)pataki kusztódia őre a pataki kusztódia testvérületébe fogadja eszéni (de Ezen) Chapy Gergelyt – Isten és Szent Ferenc szeráfi atya iránti tiszteletből, a ferences rendnek és szerzeteseknek tett jótéteményeiért – feleségével, Katalinnal, fiaival, Ferenccel és olvashatatlan nevű gyermekével, valamint születendő gyermekeivel együtt.
Darani Péter pataki kusztosz testvérületükbe fogadja Chapy Gergelyt és családját, Patak, 1511. május 8.
Jelzet: MNL OL, Mohács előtti gyűjtemény, DL 82328
Az oklevél merített papírra íródott, vízjele (kettős mérleg) az oklevél felső szélén látható. Az oklevelet Péter testvér saját kezű aláírásával látta el. Az oklevél hátoldalán a Giottótól ismert ábrázolást láthatjuk pecsétábrába vésve: Ferenc térdelő, kitárt kezű alakja fölött három pár szárny hordozza-takarja a megfeszített Krisztust. A körirat elmosódott.
Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló hátlapi pecsét Darani Péter pataki kusztosz okleveléről. Patak, 1511. május 8.
Jelzet: MNL OL, Mohács előtti gyűjtemény, DL 82328
Celanói Tamás Ferenc első életrajzában így örökítette meg a történteket:
A Szeráf képét viselő megfeszített ember látomásáról
Amikor [Ferenc] – halála előtt két évvel – az Alverna hegyén épült és róla Alvernának nevezett remeteségben időzött, egy isteni látomás keretében úgy tűnt szentünknek, mintha egy férfiú lebegett volna fölötte, akinek Szeráf módjára hat szárnya volt, s aki kiterjesztett karjaival és összekötött lábaival egy keresztre volt szegezve. Két szárnya magasan feje fölé nyúlt, kettő repülésre, míg másik kettő egész testének befödésére szolgált. A Magasságbeli boldogságos szolgája, mikor megpillantotta a látomást, nagy csodálkozással telt el, de semmiképpen sem tudta kihámozni értelmét. Egyrészt módfelett örült a kegyes és szeretetteljes tekintetnek, melyet a kimondhatatlan szépségű Szeráf rávetett, másrészt viszont a kereszt látása, melyre rá volt szegezve, valamint kínszenvedésének keserűsége mély megrendüléssel töltötte el. Miközben tehát felemelkedett térdelő helyzetéből, örült is, meg szomorkodott is. Bízvást mondhatjuk, hogy szívében az öröm és bánat csatáztak egymással. Közben pedig folyvást azon törte a fejét, mit jelenthet e látomás. Azonban hiába feszítette meg minden szellemi erejét, a látomás értelmét nem tudta világosan felfogni, sem újszerűségére nem tudott kielégítő magyarázatot találni. Eközben kezén és lábán kezdtek kiütközni a szegek nyomai úgy, amint azt az előbb a keresztre feszített férfiún látta. Kezei és lábai középen szegekkel átverteknek látszottak; a szegek feje a tenyereken és a lábfejek felső részén domborodott, hegyük pedig az átellenes oldalon nyúlt ki, és egy húsdarabocska a szegek erősen visszagörbített hegyére emlékeztetően szemmel láthatólag kiemelkedett környezetéből. Ugyanígy látszottak és szintén jól kivehetők voltak a szegek nyomai a lábakon is. Testének jobb oldalán pedig, mintha lándzsával szúrták volna át, egy behegedt seb látszott, amelyből időről időre vér szivárgott, úgyhogy alsó ruháján kívül sokszor tunikáját is átnedvesíte.
Krisztus sebeit a történelem folyamán elsőként a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc kapta meg 1224-ben, a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, szeptember 14-én.
A stigmatizáció ünnepét XI. Benedek pápa (1303. október 27. – 1304. július 7.) szeptember 17-re iktatta a katolikus ünnepi naptárba. A második jubileumi év alkalmából erre emlékeznek.
Új hozzászólás