Nógrádiak hadifogságban III. – (Szovjet)-Oroszországban

A cikksorozat harmadik részében továbbfolytatjuk az I. világháborúban hadifogságba esett nógrádi katonák történetének bemutatását. A korábban megjelent cikkekben az olasz és a francia hadifogságra vonatkozó adatainkat ismertettük röviden. Jelen írásban az orosz hadifogságba esett Nógrád megyei katonákra vonatkozó forrásokat, adatokat ismertetjük.

Ha megnézzük a Magyar Katona Áldozatvállalása című adatbázist, amely tartalmazza többek között a levéltárunk őrizetében lévő, mai Nógrád megye területéhez tartozó, az 1914-1980 közötti polgári halotti anyakönyvek másodpéldányai bejegyzései között szereplő hősi halottak, hadifoglyok, sebesültek kigyűjtött adatait, a hadifogságba jutott, hadifogságban elhunyt katonákról információkat gyűjthetünk.

Az adatbázis alapján az orosz hadifogságba esett nógrádi katonák száma 2689 főre tehető. Ha górcső alá vesszük az 1950 előtti, nagyobb lélekszámú nógrádi településeket, akkor településenkénti bontásban az alábbi adatokat kapjuk:

Forrás: Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban
 
Forrás: Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban
 
Forrás: Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban
 

Az adatbázis alapján, a trianoni békeszerződést követően Csehszlovák Köztársasághoz került, egykori Nógrád megyei települések esetében a következő számadatok állnak rendelkezésre:

Forrás: Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban
 
Ha a besorozott Nógrád megyei illetőségű katonák katonai alakulatai szerint nézzük a veszteséglistákat (Verlustliste) és a fent nevezett adatbázist, akkor a császári és királyi alakulatokból, nevezetesen a cs. és kir. Hermann Edler von Pokorny nevét viselő 25. számú gyalogezredből 585 fő, a cs. és kir. Alfred Ritter von Ziegler nevét viselő 60. számú gyalogezredből 623 fő, a cs. és kir 29. számú tábori vadász zászlóaljból 52 fő került Oroszországba hadifogolynak. Speciális alakulatok esetében - létszámuk miatt - a hadifogságba esettek száma nem nagy. A cs. és kir. 16. számú tábori ágyúsezredből öten, a cs. és kir. Ferenc Szalvátor főherceg nevét viselő 15. huszárezredből kilencen kerültek orosz hadifogságba.
A honvéd alakulatokból is számosan kényszerültek a távoli Oroszországba. Nógrád megyéből a legtöbben a m. kir. besztercebányai 16. honvéd gyalogezredből jutottak hadifogságba, szám szerint 1045-en. A többi honvéd alakulat esetében kisebb számadatokat találunk: a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezredből 16-an, m. kir. kassai 5. honvéd huszárezredből hatan, a m. kir. 3. honvéd tábori ágyúsezredből kilencen jutottak orosz hadifogságra.
Levéltárunk őrizetében számos dokumentum lelhető fel az orosz hadifogság kapcsán. Ezek közül, a családi anyagban fellelhető, füleki illetőségű Urbán István és családja iratait emelném ki. Urbán István a m. kir. besztercebányai 16. honvéd gyalogezredben szolgált tizedesként, amikor orosz hadifogságba került.
 
Jelzet: HU-MNL-NML-XIII.31.d. Urbán Istvánné gyermekei körében
 
Urbán István hadifogságba jutását követően számos alkalommal küldött kimondottan hadifoglyoknak való levelezőlapot Fülekre családjának. A hadifoglyok postai úton történő kapcsolattartását az 1907-es hágai egyezményben szabályozták. Ez lelki támaszt ugyan, de kevéske információt nyújtott a hadifogoly és családja számára, és sok esetben hónapokat kellett várni, hogy egy-egy üzenet célba érjen, a szigorú cenzúrát követően. 
Urbán István és felesége levelezése német nyelven folyt, ugyanis az orosz cenzorok, nyelvtudás híján, elsősorban a németül és franciául írott leveleket engedték át. A fennmaradt hadifogoly-levelezőlapok 1916. augusztus 07. és 1917. október 01. közé datálhatók. A levelezőlapok tanúsága szerint Urbán István a Moszkvától délnyugatra található, Natalinkán volt hadifogoly. Az első levelezőlapon Urbán István próbálta megnyugtatni feleségét, hogy egészséges és jól van. A gyerekeit szeretettel üdvözli.
 
 
Jelzet: HU-MNL-NML-XIII.31.d. Urbán István első hadifogoly-levelezőlapja
 
A levelezőlapokon szigorúan csak családdal kapcsolatos információk kerültek rögzítésre. Egy alkalommal, a címzés alapján (Vielgeliebter Vater!) az egyik gyerek írta a levelet.
 

Jelzet: HU-MNL-NML-XIII.31.d. Utolsó hadifogoly-levelezőlapok egyike

Urbán István későbbi sorsáról – jelen állás szerint - sajnos nem volt fellelhető további adat. Feltehetőleg hatással volt a sorsára az a tény, hogy 1917-ben Oroszországban kitört a forradalom, 1918. március 3-án megkötötték a breszt-litovszki békét. A cári bürokrácia összeomlásával megszűnt a táborok őrzése, a foglyok ellátása, ellenőrzése, koordinálása. Számos hadifogoly döntött úgy, hogy megpróbál hazajutni. A hadifoglyok szervezett formában történő hazaszállításáért a magyar Hadügyminisztérium felelt, amely 1918 decembere és 1921 augusztusa között hadifogoly-fogadó bizottságokat működtetett Lengyelország, Litvánia és Ukrajna területén, ezzel segítve elő a hazatérést Oroszország európai részéről. 
Zárszó gyanánt A Munka 1925. augusztus 8-i számában olvasható cikkből idézek: „Hogy sokszor nem kell teljesen lemondani a háborúban eltűnt szeretteinkről, hanem még mindig remélhetünk, mutatja a rétsági eset. Ugyanis az utolsó oroszországi hadifogoly szállítmánnyal érkezett meg június végén Torma János, aki a múlt héten beköszöntött orosz feleségével és két gyermekével Rétságra szüleihez. Képzelhetni boldog meglepetésüket, mikor tíz év óta meghaltnak hitt gyermeküket meglátták s viszont mennyire meg lehetett lepve Torma János is, mikor a rétsági emlékművön, a hősi halottak között a saját nevét látta kivésve.”
 
Írta: Szepessyné Judik Dorottya
 
Irodalom: 
- A Magyar Katona Áldozatvállalása https://katonahoseink.militaria.hu/
- Bonhardt Attila: A Magyar hadifoglyok hazaszállítása az I. világháború után. A magyar hadifoglyok szervezett hazatelepítése Szovjet-Oroszországból 1920-1922. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1994. 107. évf. 4. sz. 3-47. p.
- Hadifogoly magyarok története. I–II. kötet. Budapest, 1930. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
- Kaba Eszter: „Az 1917-1918-as tél Oroszországban hadifoglyaink legnehezebb időszaka lesz” Hadifogolysorsok és az oroszországi forradalom. In: Történelmi szemle, 2018. 60. évf., 3. sz. 469-478. p.
- Kaba Eszter: „Őszre hazajönnek mind!” Hadifogolykérdés és a magyar társadalom a Pesti Hírlap hasábjain, 1920–1923. In: Aetas. 2014. 29. évf. 30. sz. 97-108. p.
- Kazareczki Noémi - Szepessyné Judik Dorottya: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Salgótarján, 2018. MNL Nógrád Megyei Levéltára
- Nógrádiak a Nagy Háborúban c. történeti blog http://nogradleveltar.hu/nagyhaboru/2020/04/14/nogradiak-a-nagy-haboruban/