Mi történt Salgótarján I. világháborús hősi sírjaival?

A Nagy Háború 100. évfordulója alkalmából Magyarország számos településén az I. világháborús szobrok mellett hősi sírokat is újítanak fel, illetve állítanak helyre. Ennek apropóján érdemes utánanézni, hogy Salgótarjánban mi történt az ide temetett hősi halottakkal. 

A hadiállapot beköszönte Magyarországon szükségessé tette a hősi halottak temetésének szabályozását, valamint a hősi temetők és sírok gondozását. 1915 decemberében a közös hadügyminisztérium létrehozta 9. osztályát, mely a katonatemetők létesítésével, elrendezésével, fenntartásával, továbbá a hősi halottak nyilvántartásával foglalkozott.

A levéltári források alapján számos hősi sír volt Salgótarján temetőiben, ugyanis az I. világháború évei alatt három csapattest állomásozott a településen: 1914 novemberétől a cs. és kir. 65. gyalogezred pótzászlóalja, majd 1915 novemberében a cs. és kir. 30. gyalogezred pótzászlóalja, illetve a lembergi 31. gyalogezred 1915 őszétől Fülekre, Somoskőre, Ragyolcra és Salgótarjánba helyezett egységei. 

A településre vezényelt katonaságnak megfelelő szállást, élelmezést és egészségügyi ellátást kellett biztosítani.  Ez a helyzet túlzsúfoltságot okozott az amúgy is szűkös ipartelepeken. A salgótarjáni képviselő-testület kérvényt nyújtott be a katonaság áthelyezésére – helyhiányra és az egészségügyi helyzetre: fekete himlőre, kolerára, tífuszra hivatkozva - de egyes kereskedők és iparosok kérelmezték, hogy a katonaság maradjon. 1915 tavaszán és kora nyarán tervbe került a cs. és kir. 65. gyalogezred katonái részére katonai uszoda létesítése is, melynek ügye elhúzódott 1916 júniusáig. A településen a három katonai alakulat jelenléte az egészségügyi intézmények számát is megnövelte, és hozzájárult a járványos betegségek halálozási arányának növekedéséhez.

A kassai hadtestparancsnokság 1916. január 31-én kelt, Nógrád vármegyei alispáni hivatalhoz küldött levelében ismertette a cs. és kir. hadügyminisztérium döntését a „saját kebelében egy katonai sírosztály felállításáról”.  Ezen felül minden katonai parancsnokságon belül pedig sírfelügyelőségek létrehozását, melyek működési körébe az alábbi teendők tartoztak: katonasírok, temetők kinyomozása, megállapítása, szükség szerinti tulajdoni megszerzése, fenntartása, díszítése és végül kataszter készítése a katonai sírokról, temetőkről.

Nékám István, salgótarjáni aljegyző levelében tájékoztatta a salgótarjáni járási főszolgabírót a településen található I. világháborús sírokról: „A hadjárat óta a Salgótarjánban hősi halált halt katonák három helyen vannak eltemetve éspedig a községi temetőben, az izraelita temetőben és a Zagyvapálfalva felé vezető országúttól balra eső kolerakórházban elhaltak temetőjében.”

[…]1916. április 11-én tartott képviselő-testületi közgyűléssel elhatározta, hogy a Salgótarjánban nyugvó hősök sírjait fejfával és felirattal elláttatja, azokat rendbehozatja, karbantartásukról mindenkor gondoskodik és mindenszentek napján a sírokat kivilágítja és feldíszítteti. E határozat alapján az eddig még jeltelen síroknak megjelölése iránt intézkedtem és a sírok mellé a fejfákat már fel is állíttattam. A feliratokat vastáblára öntött betűkkel készíttetem. A táblák készítése folyamatban van, de mert hetenként egyszer öntenek s más munkájuk is van, azok elkészítése 3 hónapot vesz igénybe. A múlt év folyamán itt állomásozó cs. és kir. 65. gy.ezred elhunyt katonái a temetőben szétszórva lettek temetve megjelölés nélkül, a temetőőr által vezetett nyilvántartásból kilétük sem állapítható meg. A sírok telkei át nem engedhetők, mert annak itt semmi célja nincsen.”

Az aljegyző az éppen itt állomásozó 30. gyalogezreddel is kapcsolatba lépett és megállapította, hogy nyilvántartási lapokat vezetnek, elhaltjaiknak sírjai a legnagyobb rendben vannak tartva, egymás mellett, bekerített helyen nyugszanak, fejfával és felirattal ellátva. 

 

Melléklet: Általános kataszter a salgótarjáni temetőben lévő elkülönített hősi sírokról

 

Kotál Henrik építész 1918. szeptember 22-én kelt levelében a salgótarjáni elöljárósághoz fordult azzal, hogy a belügyminiszter által megbízatást nyert a salgótarjáni Hősök temetője ügyében. Kotál Henriket a magyar szecessziót képviselő építészek közé lehet sorolni, az ő nevéhez fűződik többek közt a jászberényi és a szolnoki takarékpénztár, a szatmárnémeti főgimnázium épülete, a jászkiséri I. világháborús emlékmű is. Az építész a felmérést követően készített egy vázrajzot a leendő Hősök temetőjéről.

 

 

Melléklet: Kotál Henrik levele a salgótarjáni elöljárósághoz, vázrajz

 

Terve feltehetően hamvába holt az 1918-1919-es történések miatt, mert a katonai sírok kérdésének ügye csak 1920 márciusában tér vissza. Ekkor a salgótarjáni járás főszolgabírója a községekhez körlevelet intézett a járás területén található katonai sírok állapotáról. A Balassagyarmati Katonai Épület Kezelőség 134/1920. számú megkeresésére a községi jegyző válasza szerint Salgótarjánban 107 katonai sír lelhető fel, melyből 31 „idegen honos” (Galícia, Bukovina, a háború alatti Csehország). Förster Kálmán salgótarjáni polgármester 1922 februárjában kelt, a vármegyei népgondozó kirendeltség számára írt levelében megerősítette a hadisírok gondozását.

 

Melléklet: Förster Kálmán levele a vármegyei népgondozó kirendeltség számára

 

1923-ban és 1927-ben ismét napirendre került a hősi sírok rendezésének kérdése , mivelhogy a városi köztemetőben „szanaszét lettek eltemetve” és a városi köztemető szabályozása is indokolttá vált. A tervek szerint ezeknek a munkálatoknak egyik leglényegesebb pontja a hősi halottak exhumálása, egy helyen való eltemetése és sírjaiknak méltó emlékművel való ellátása volt. Ezt követően ismét részletes katasztert készítettek a hősi sírokról, a cs. és kir. 30. és 65. gyalogezred hősi halottairól. 1932-ben alispáni utasítás értelmében elkészült a három vázrajz a város területén található temetők hősi sírjairól.

 

Melléklet: Járványkórház melletti sírok

 

 

Melléklet: Salgótarján r.t. város temetőjében lévő hősi sírok helyszínrajza

 

 

Melléklet: A salgótarjáni izraelita temetőben eltemetett hősi halottak

 

A városi aljegyző 1937. január 21-én kelt, tisztiorvosnak címzett levele szerint a köztemető rendezése folytán a salgótarjáni köztemetőben és a régi járványkórház területén eltemetett hősi halottak exhumálása szükségessé vált. A tervek szerint a ravatalozóház mögötti támfal keleti oldalában létesítenek egy közös hősi sírt és azt márványtáblával jelölik meg.

A 25857/1906. B.M. rendelet kimondta, hogy az exhumálási engedély megadásához szükséges annak a halottnak a halotti bizonyítványa, akinek „a hullája kiásandó”. A salgótarjáni anyakönyvi hivataltól beszerzett és csatolt kimutatást a tisztiorvosnak meg is küldték. Az exhumálásokat 1938 júniusában véghez is vitték. Rá egy hónapra a ravatalozó támfalába elhelyezett hősi halottakról el is készült a kimutatás. A támfalba a beépített sírok 1939-ben készültek el és az emléktáblát 1941-ben helyezték el a következő felirattal: Az 1914-1918. évi világháborúban városunkban elhunyt katonák emlékének.

 

Melléklet: Kimutatás a ravatalozó támfalában elhelyezett hősi halottakról.

 

  

Melléklet: Hősi halottak fejfáin lévő feliratok másolatai

 

1944-ben kelt beszámoló jelentés szerint a városi köztemetőben 66 hősi sír, a zsidó temetőben 4 hősi sír, összesen 70 sír, ebből 1 tiszti a zsidó temetőben volt található. A köztemetőben lévő 66 sír a ravatalozó mögötti kőtámfalban nyert elhelyezést. Egy sír nem volt fellelhető. 1944-ben a sírok és az emlékmű állapota kifogástalannak volt leírva. A hősi sírok gondozását a város maga látta el. Minden évben Hősök napján és a Halottak napján koszorút helyeztek a hősi sírokra.

1989 novemberében, a Nógrád Megyei Hírlapban megjelent, Salgótarjáni Városvédő- és Szépítő Egyesülete írása szerint „a temetőben a ravatalozótól balra található pillérben hosszú időn át I. világháborús emléktábla volt. Valószínűleg a helytelen építési technológia miatt a tábla kettétört és kiesett. További sorsát nem ismerjük, de üres helyén az emlékezők ma is helyeznek el virágokat és gyertyákat. Javasoljuk az emléktábla felkutatását, felújítását és visszahelyezését.”

Jelenleg, a salgótarjáni „régi temetőben” feltehetően az egykori emléktábla helyén, a ravatalozótól balra található egy, 1991-ben átadott emléktábla a „világháborúk salgótarjáni áldozatainak” emlékére felirattal.

 

(írta: Szepessyné Judik Dorottya)

 

Levéltári forrás: 

MNL NML V. 183. a. Salgótarján polgármesterének iratai. 1385/1933.

MNL NML V. 183. a. Salgótarján polgármesterének iratai. 2234/1944.