A hét dokumentuma
2012.09.03.
Zrínyi 1566. szeptember 8-i kirohanása a magyar és a horvát nép számára a hősies önfeláldozás örök példája.
2012.08.02.
A Budapesten zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából több, eddig még publikálatlan iratot adunk közre a Magyar Országos Levéltár anyagából.
2012.07.24.
Ennek a lehetősége is felmerült, amikor 1849-ben, a szabadságharc leverése után megkezdődött a Szent Korona keresése. Logikusnak tűnt, hogy valahol ott rejtették el, ahol korábban őrizték.
2012.07.20.
A magyar politikatörténet kevés olyan személyiséggel rendelkezik, akik politikusként sikerrel őrizték meg becsületüket és tiszta lelkiismeretüket. Az éppen 450 évvel ezelőtt elhunyt nádor, Nádasdy Tamás ezen kevesek közé tartozott.
2012.07.19.
Amikor a jobb oldali közlekedés kérdését a magyar minisztertanács 1941 májusában napirendjére tűzte, akkor az európai szárazföldön Magyarország volt az egyetlen, ahol a közúti forgalomban a balrahajtás volt a kötelező.
2012.06.29.
A 18. század végén a Festetics család nemcsak révészhajókat, vagyis kompokat üzemeltetet a Balatonon, hanem vitorlásokat is.
2012.06.11.
Az Országos Levéltár óbudai épületének raktáraiban egy ideje nem üzemelnek a klímaberendezések, így az ezekben őrzött iratok, köztük az egyetlen magyarországi Nobel-díjas most közzé tett levelei esetében is fennáll az állapotromlás veszélye.
2012.06.11.
Az egyetlen magyarországi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert utolsó itthoni éveiből származó levelek talán segítenek abban, hogy megértsük, miért döntött úgy, más országban folytatja tudományos munkásságát.
2012.06.05.
Az 1848/49-es szabadságharc leverése után Magyarország furcsa közjogi helyzetben találta magát. A Függetlenségi Nyilatkozat óta nincs királyunk, de a trónfosztott uralkodó helyett nem választottunk újat sem. Ferenc József csapatai tartják megszállva az országot, s őket nem sokkal később követi az idegen hivatalnokok közigazgatási „megszállása” is. A hivatalos nyelv a német, rendeleti úton folyik a kormányzás, rákényszerítik Magyarországra az osztrák iparjogot, büntetőjogot.
2012.06.04.
IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Még a koronázási szertartás előtt hitlevélben biztosította a nemzetet az alkotmányos jogok és a törvényes rend megtartásáról. Halálának 90. évfordulójára emlékezve mutatjuk be a királyi hitlevelet.
