Jobbra tarts!
| Napjainkban a kontinensen evidensnek tekintjük, hogy a közutakon a jobb oldalon közlekedünk, ennek megfelelően balról előzünk és balra nézünk először, ha lelépünk az úttestre. A Brit-szigeteken, egykori brit gyarmatokon és a szigetországok többségén ennek fordítottja, azaz a bal oldali közlekedés van érvényben. A közúti közlekedés szabályozására a motorizáció mind nagyobb mértékűvé válása miatt került sor. Az egyes államok külön rendeletben szabályozták a területükön a közlekedési rendszabályokat, nem volt ez másként Magyarországon sem, ahol az 1890. I. törvény 107. § értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni.” Egységes, országos hatáskörű szabályozást a 250.000/1929. számú belügyminisztériumi rendelet jelentett, amely gyakorlatilag a mai KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása) elődjének tekinthető, amely még szintén a bal oldali közlekedésen alapult. Magyarországon a jogszabályok értelmében tehát az út bal oldalán közlekedtek a járművek a közúti közlekedés megindulása óta. |  Valahol a főváros határában, amikor vidéken már bevezették a jobboldali közlekedést, de Budapesten még nem. |
A Metro-Goldwyn-Mayer cég úti filmje 1938-ból.
1,43 mp-nél indul a Magyar Országos Levéltárról készült felvételrész, a Lánchíd pesti oldalán zajló „balos” közlekedésre vonatkozó filmkockák 2,20 mp-nél kezdődnek.
Mint azt az alábbi 1941. májusi minisztertanácsi jegyzőkönyvből is láthatjuk, a kormányzat célja a jobb oldali közlekedés bevezetésével az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrány megszüntetése volt. Mellettük azonban további okként jelent meg, hogy az 1941. május 6-ai ülés időpontjára az ország jelentős területi gyarapodáson esett át. Nemcsak az első bécsi döntéssel visszacsatolt Felvidék (1938. november) tartozott Magyarországhoz, de az 1939 márciusában visszafoglalt Kárpátalja és a második bécsi döntés értelmében megszerzett Észak-Erdély is, nem is beszélve az 1941. áprilisi délvidéki bevonulásról. Nyilvánvaló, hogy az anyaország és a többi terület közúti közlekedésében is gondot okozhatott az eltérő hajtás rend. Előre látható volt, hogy az átállás költségei kifejezetten magasra rúgnak: az autóbuszok átépítése, a buszmegállók és a várócsarnokok áthelyezése, jelző táblák cserélése az előzetes számítások szerint 9 millió pengőt tettek ki. A kormány tagjai elvileg hozzájárultak a jobb oldali közlekedésre való áttérésre, azaz a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztése zöld utat kapott.
A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter előterjesztése a jobb oldali közlekedés bevezetése tárgyában
Miniszterelnökség – Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27) – 1941.05.06. – 22. pont
Az elvi elhatározást tett követte, ugyanis egy hónappal később a minisztertanács előtt már az áttérés konkrét időpontját is meghatározták. Tekintettel a fejlettebb közlekedési infrastruktúrára a jobb oldali közlekedést Budapesten a tervezett 1941. július 6-ai időpontnál csak 4 hónappal később, november 9-étől vezették be. Az ország gazdasági központjának számító székesfőváros és a 30 kilométeres körzetben fekvő környező települések későbbi átállását az elhúzódó munkálatokkal és a magas költségekkel magyarázták, míg a vidéki áttérésnek nem látták akadályát. Talán közre játszhatott a halasztásban az is, hogy a pénzösszegek előteremtésébe Budapest székesfővárost is be kívánták vonni.
A végrehajtási utasítás, amely a legfőbb pontokban módosította a KRESZ-t június 25-én jelent meg, tehát mintegy két hete volt az ország lakosságának felkészülni. A Magyar Távirati Iroda útján felkérték az országos lapokat, hogy támogassák a „Jobbra hajts ABC-je” füzet megjelentésével az átállási kampányt. A rendelet legfontosabb előírásai szerint „Az úttesten annak menetirány szerinti jobboldalán kell haladni.” „Szembe jövő járóműnek jobbra kell kitérni.” „Járóművet általában csak balra szabad előzni.”
A m kir. belügyminiszternek és a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek 1941. évi 187.000. B. M. számú rendelete, a közúti közlekedésrendészeti szabályoknak a jobboldali haladásra áttéréssel kapcsolatos módosításáról
Rendeletek Tára 1941. 2122–2125. oldal
Az átállást hatalmas előkészületek előzték meg, többek között az ekkoriban forgalmi csomóponttá kiépített Széll Kálmán teret is már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint kivitelezték. A filmhíradó erről a nagy eseményről a következő képkockákat őrizte meg:
Új hozzászólás