Családtörténeti kutatás

A Magyar Nemzeti Levéltár szívesen látja a családtörténet-kutatókat!

Kiindulópont: családunk iratai

A munka első lépése a környezetünkben, otthonunkban található családi dokumentumok és történetek feltárása: anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, hivatalos irat, nyomtatott gyászjelentések mind-mind információval bírnak (születés, házasság vagy halálozás helyéről és idejéről, névről, lakhelyről). Forrásként szolgálhat továbbá a családnál őrzött régi imakönyv, biblia, egyéb régi és értékes könyv, amelybe a fontos családi eseményeket (születések, keresztelések, bérmálások, házasságok, halálozások stb.) jegyezhettek fel. Az írott források közé sorolhatók még többek között az önéletrajzok, emlékiratok is. A temetőkben is érdemes megnézni a temetőkönyveket, valamint a sírfeliratokat.

Második lépés: elsődleges adatbázisok, keresőfelület

A több generációval előttünk élő felmenőinkről már lehet, hogy csak az interneten szabadon elérhető adatbázisokban, a korabeli sajtóban (www.arcanum.hu) vagy a Magyar Nemzeti Levéltár keresőfelületén találunk információkat, róluk szóló iratokhoz kapcsolódó jelzeteket.

Mind az Adatbázisok Online https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/, mind pedig az Elektronikus Levéltári Portál https://www.eleveltar.hu/ hasznos segítség lehet a kutatáshoz.

Sokféleképpen kereshetünk, például írjuk be a keresett ős nevét idézőjelben az Adatbázisok Online keresőfelületén. A bal oldalon megjelenő szűkítési lehetőségekkel talán már első körben több találatot kaphatunk. Ezek közül némelyekhez szabadon elérhető, digitális tartalom is tartozhat, így akár az irat képét is láthatjuk.

Azonban a rohamos technikai fejlődés ellenére sincs minden iratról digitális másolat, a levéltári nyilvántartásokban sem szerepel minden, valaha élt személy. Ellenben bizonyos, hogy mindig is voltak olyan események, melyek valamely hivatali eljárás során regisztrálásra kerültek. A születés, a munka, a házasság és a halál a régmúlt időkben is az élet részei voltak, ahogy jó eséllyel őseink is fizettek adót vagy szerepelhetnek valamilyen országos szintű összeírásban. Az élet egykor is törvényes, állami, intézményes keretek közötti zajlott, még akkor is, ha olykor valaki áthágta ezeket. A hivatalos eljárást dokumentálhatta valamely hatóság, hivatal vagy intézmény. Csak az a kérdés, hogy megmaradtak-e, és ha igen, hol találhatók. Az is elképzelhető, hogy az iratok egy személyi- vagy családi hagyatékban vannak.

Harmadik lépés: úton a levéltár felé

Előfordul, hogy az interneten szabadon kereshető tartalmak alapján nem tudjuk megállapítani, hogy valóban a keresett ősre bukkantunk-e, így szükség lehet az irat megtekintésére, amelyet a jelzet alapján lehet azonosítani. Akár személyesen szeretnénk betekinteni az iratba, akár másolatot rendelünk, kapcsolatba kerülünk a levéltárral.

Az egykori felekezeti vagy állami anyakönyveket szintén a Magyar Nemzeti Levéltárban tekinthetjük meg, melynek országszerte több tagintézménye, https://mnl.gov.hu/tagintezmenyek, némelyiknek több kutatóterme is van https://mnl.gov.hu/kutatotermek_adatai.

Ha az 1895 előtti felekezeti anyakönyveket szeretnénk kutatni, a következő adatbázisban találjuk a születési, házassági vagy halotti regisztereket települések szerint: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek. A kötetekhez tartozó felvételek a Magyar Nemzeti Levéltár bármely kutatótermében megtekinthetők.

Magyarországon az állami anyakönyvezést 1895. október 1-jén vezették be, az ezt követő fennmaradt, polgári anyakönyveket a területileg érintett vármegyei tagintézmény levéltárában érdemes keresni. Azonban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára nem őriz polgári anyakönyveket, és a felekezeti anyakönyvekről is csak mikrofilm másolattal rendelkezik, melyek digitalizált formában kutathatók bármely tagintézmény kutatótermében.

Negyedik lépés: a levéltárban

A kutatás előfeltétele az online regisztráció az Elektronikus Levéltári Portálon és az évente megújítandó, érvényes kutatói státusz, melyet az Elektronikus Levéltári Portálra történő bejelentkezést követően a jobb felső sarokban megjelenő zöld MNL felirat és pipa jelez. Azonban a levéltár felkeresése előtt a regisztráción, kutatói státusz megújításán túl is érdemes tájékozódni a kutatóterem nyitvatartásáról, illetve arról, hogy szükséges-e külön időpontot foglalni. Utóbbiakról a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján, a kutatótermek adatainál találhatunk információkat.

Bármely, a Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozó tagintézmény iratanyagára csak az Elektronikus Levéltári Portálon keresztül adhatunk le kérést. Amennyiben a Portálon található keresőben elvégeztük a kulcsszavas keresést, vagy a levéltári struktúrában való böngészést, és az iratanyaggal kapcsolatban további kérdésünk van, annak jelzete alapján az érintett kutatóterem e-mailben tud tájékoztatást adni.

A Levéltár felkeresése kapcsán néhány jó tanács:

Az Országos Levéltár ugyanúgy a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézménye, mint bármely vármegyei levéltár, azonban nem ugyanazokat az iratokat őrzi, bár más tagintézmények iratairól is rendelkezhet másolattal. Az Országos Levéltár kizárólag az országos hatáskörű kormányszervek, minisztériumok, nagyobb jelentőségű gazdasági szervek, illetve egykori magánlevéltárak, személyi hagyatékok, testületi levéltárak iratait őrzi (utóbbi esetekben csak azokat, melyektől az iratok az Országos Levéltárba kerültek). Az itt őrzött iratok jelzetei minden esetben HU-MNL-OL kezdetűek. Érdemes átgondolni, őseink vajon kapcsolatba kerültek-e életükben valamely felsőbb kormányszervvel, volt-e esetleg bírósági ügyük valamely felsőbb fórum előtt, valamely nevesebb család/nagyvállalat alkalmazásában állhattak-e vagy nemességet szereztek-e (ők kérhettek erről igazolást valamely felsőbb kormányszervtől). Még ha valaki küldött is életében hivatalos megkeresést egy országos kormányhatósághoz vagy minisztériumhoz, nagyobb esély volt rá, hogy nem jutott magasabb tisztséghez, illetve nem pereskedett huzamosabb ideig egy felsőbb fórum előtt. Őseink döntően egy kisebb közösség részeként élték életüket, nagyobb eséllyel kerültek kapcsolatba egy helyi hatósággal, hivatallal: ezek az iratok a vármegyei tagintézményekben keresendők. A jelzet ismét árulkodó, pl. a HU-MNL-PML kezdetű jelzet a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Vármegyei Levéltárát jelenti, a HU-MNL-BaML pedig a Baranya vármegyei tagintézményt. 

A levéltári jelzetről szóló segédanyagunkat az alábbi linken éri el: https://mnl.gov.hu/hogyan_hivatkozzunk. Ha egy irat azonosítása nehézséget okoz, a levéltáros kollégákhoz e-mailben érdemes fordulni. Érdemes az irat jelzetét megjegyezni. Ha értjük a jelzet felépítését, megértjük az iratanyag struktúráját is. 

Ha egykori, katonai szolgálatra vonatkozó iratokat keresünk, akkor az 1918 utáni iratok kapcsán a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Levéltár az illetékes (https://militaria.hu/adatb/leveltariuj/). Az 1918 előtti iratok közül szintén náluk találhatók a Honvédelmi Minisztérium és Magyar Királyi Honvédség fondjai, azonban az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregében szolgálókról csak Bécsből, az Osztrák Állami Levéltárból, azon belül is a hadügyi levéltárból tudunk információt kérni (https://www.oesta.gv.at/ueber-uns/abteilungen/kriegsarchiv1.html)

Hasonlóképpen, ha valaki az állambiztonság látókörébe került 1990 előtt, és szeretnénk az ezzel kapcsolatos iratokat megtekinteni, annak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát érdemes felkeresni (https://abtl.hu/). Valójában több olyan, úgynevezett szaklevéltár, felsőoktatási levéltár, egyházi levéltár, területileg illetékes városi levéltár is van, amely az adott szakterület, egyházmegye, egyházkerület vagy város iratait őrzi (https://archivportal.hu/index.php/leveltarak/). Ha valamely felmenőnk kapcsolatba került ezekkel az intézményekkel, városi hatóságokkal, előbbi levéltárakban is érdemes kutatni.

A kollégák szívesen segítenek az iratanyagok kikérésében, tanácsot is tudnak adni a lehetséges kutatási irányokban. Az Elektronikus Levéltári Portálon történő kérésleadást követően levelet kaphatunk a levéltárosoktól, amelyben pontosítást kérnek, segítő információkat közölnek vagy az iratok kutatási feltételeiről írnak. Azonban maga a kutatás már a kutatók feladata. Az iratokon szereplő információk feldolgozása, egymással összefüggésbe hozása, következtetések levonása szintén kutatói feladat. Ez nem mindig egyszerű: a régi iratok olvasásához latin vagy német nyelvtudásra és a sajátos írásmód miatt még a magyar nyelvű iratokhoz is paleográfiai ismeretekre lehet szükség. Mindez kitartó munkával, tanulással elsajátítható.

Mint mindig, a kérdés feltevése itt is fontos. Talán rá lehet bukkanni a keresett ős nyomára úgy is, hogy a keresőfelületen beírjuk a nevét, azonban célravezetőbb, ha sorra vesszük azokat az intézményeket, hivatalokat, amelyekkel valószínűleg találkozhatott élete során. Érdemes tudni, hogy a legtöbb kutató abból indul ki, hogy mihez szeretne iratot találni, a levéltárban pedig ehhez képest el tudják mondani, mi az, amiről keletkezhetett irat, illetve azok miként kutathatók

A levéltári gyűjtemény felépítése a legtöbb esetben az egykor, még a levéltárba kerülés előtt létrehozott rendszert tükrözi, amelyhez egykori segédletek könnyíthetik a kutatást. Ahogy az iratokról, úgy az egyes ügyeket tárgy szerint felsoroló mutatókönyvekről is elmondható, hogy az „élet írta” őket. Egy-egy levéltári irategység felépítése nem mindig az egyszerű logikai rendet követi. Átszervezések, névváltoztatások a hivataloknál is történtek, iratok égtek el, semmisültek meg, a hivatali ügyeket kezdetben latinul, majd németül, végül magyarul intézték. Ezer féle változás, amely ma is befolyásolja, hogy egy hivatal vagy család iratanyagában miként lehet kutatni.

A kutatási nehézségek leküzdéséhez megértés és türelem szükséges. Azonban, ha belevágunk, és kitartóan elvégezzük a feltáró munkát, megismerhetjük őseink élettörténetét, legalábbis néhány részletét. A családtörténeti kutatás módszertanáról és szakirodalmáról részletesebben az Országos levéltár oldalán olvashat. Emellett ajánljuk az Aktakaland blog családkutatásról szóló bejegyzéseit is, ahol nem csak az Országos Levéltárban őrzött témába vágó iratairól olvashatnak.

A Magyar Nemzeti Levéltár örömmel segíti a családjuk múltja iránt érdeklődő kutatókat.