„1916. november 11-én a halál átlépte a schönbrunni kastély küszöbét és megritkult őszi fák között elindult az egyszerű katonaágy felé” – írja 1938-ban amúgy „semmilyen értelemben szakmailag megalapozott teljesítménynek nem tekinthető” munkájában Perlaky Lajos plébános a császár betegsége kapcsán. 1916. november 30-án, a Monarchia temetési menetén minden bizonnyal több ezer magyar vett részt, de a magyar politikai elit nem csupán temetni akart.

1866-ban, 150 évvel ezelőtt nyílt meg Budapesten a Pesti Állatkert. Az ott bemutatott állatok egy részét vásárlás révén szerezték be. Ugyan a schönbrunni állatkertből (Rejtő Jenő Wendriner Aladár oroszlánjának mintájára) oroszlánt nem kaptak, de több más példányt császári-királyi állat- és vadaskertekből szállítottak Pestre.

Ahogy egyik korábbi cikkünkben is olvasható volt, a feltalálók számos nehézséggel küzdöttek találmányaik elismertetése során. Ezen a héten azt mutatjuk be, milyen kifogásokkal éltek Bíró József László leghíresebb találmányával szemben Magyarországon a szabadalmaztatási eljárás során.

A XIX. századi magyar politikusok közül sokan származásukból és/vagy tanulmányaikból adódóan több nyelven is beszéltek. Kossuth Lajos életrajzából kiderül, hogy az iskolában németül, a börtönben angolul, az emigrációban törökül és olaszul tanult. Ezúttal hagyatékának török vonatkozású emlékeit mutatjuk be, amelyek részint saját, részint emigránstársai nyelvtanulását kívánták elősegíteni.