A Duce első magyarországi mellszobra
A bank alapszabályában foglaltak szerint létrehozásának célja az volt, hogy „a magyar királyság pénzügyi és gazdasági érdekeit előmozdítsa olasz tőke bevonásával és ezzel megkönnyítse és fejlessze a magyar–olasz pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatokat.” A Bank alapjait 11 részvényes vetette meg, köztük volt a milánói Banca Commerciale Italiana, a Societa Italiana di Credito Commerciale, valamint az Allgemeine Depositenbank. Mindhárom intézményben jelentős részesedése volt Castiglioninak.
A Magyar–Olasz Bank alapítási tervezete, 1920. április 19.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Közgyűlés (Z 75), 5. tétel: Alakuló közgyűlés.
A társaság üzleti tevékenysége váltók, csekkek és közraktári jegyek leszámítolására („megvásárlására”), záloglevelek, értékpapírok, vételére és eladására, pénzbetétek elfogadására, jelzálog-kölcsönök folyósítására, záloglevelek kibocsátására, mező- és erdőgazdasági birtokok adásvételére, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok alapítására és hiteligényeik kielégítésére terjedt ki. Működésének első éveiben jelentős érdekeltségei voltak. 1920-ban megszerezte a Hazai Fatermelő Rt.-t, a Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt-t, a Schlick-Nicholson Gép-Vagon és Hajógyár Rt. és a Magyar Belhajózási Rt. részvénytöbbségét. 1921-ben más bankokkal közösen szindikátusban megvásárolta az Első Magyar Általános Biztosító Intézet és a Magyaróvári Ipartelepek Rt. részvényeit. 1926 januárjában magába olvasztotta a Magyar Agrár- és Járadékbankot, ezzel tekintélyes ipari, mezőgazdasági és közlekedési vállalatok tulajdonosa lett. Összességében megállapítható, hogy jól prosperáló pénzintézetként működött Magyarországon. A társaság székhelye Budapest volt, de működtek fiókjai vidéki városokban, mint például Békéscsabán, Makón, Szegeden, Miskolcon és Hatvanban is. A pénzintézet alakuló közgyűlése és egyben budapesti székhelye az V. kerület Nádor utca 16. szám alatt volt, amely ma az OTP Bank székháza.
Ennek a székháznak az üléstermében került sor Benito Mussolini olasz miniszterelnök (1883–1945) első magyarországi bronz mellszobrának felavatására 1929. november 27-én szerda délben. A büszt a Rómában élő eperjesi Kuzmik Lívia magyar szobrászművésznő alkotása volt, amelyet a Magyar–Olasz Bank megrendelésére készített el. A szobrásznő nevéhez köthető még a Múzeumkertben található Alessandro Monti (1818–1854) ezredest ábrázoló mellszobor, amely 1931-ben készült el, valamint a Giuseppe Garibaldiról (1807–1882) készített bronz mellszobor, amelyet 1932-ben avattak fel.
A Duce mellszobráról készített fényképfelvétel, 1929. november 27.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 1.
A szoboravató ünnepség fontos diplomáciai eseménynek számított, amelyről több hazai és nemzetközi újság is beszámolt másnapi számában, mellékelve egy-egy fényképet a résztvevőkről. A meghívott vendégek között szerepelt olasz részről: Giuliano Balbino nemzetnevelésügyi miniszter, Mino Gianzana, a milánói Banca Commerciale Italiana igazgatósági tagja, Durini di Monza gróf olasz követ és felesége, Giovanni de Astis követségi tanácsos, Riccardo Pignatelli di Montecalvo herceg és Giovanni Battista Oxilia ezredes katonai attasé; magyar részről: Éber Antal, a bank vezérigazgatója, Berzeviczy Albert, a bank elnöke, Madarassy-Beck Gyula, a bank alelnöke, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter és Rakovszky Iván, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke.
Csoportkép az ünnepségen résztvevőkről, 1929. november 27.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 3.
A Budapesti Hírlap 1929. december 8-i számában közölt fénykép az avatási ünnepségről a résztvevők megnevezésével.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 19.
A Duce mellszobrának leleplezési ünnepsége egyben jó alkalom volt arra is, hogy a két ország küldöttei hangsúlyozzák a gazdasági világválság idején is szoros gazdasági és politikai együttműködésüket, valamint, hogy az olasz delegáltak népszerűsítsék Mussolini fasizmusát, amely hozzájárult ahhoz, hogy a korszakban Olaszországban mindenki dolgozzon és a gazdaság jól működjön. Balbino ezen kijelentését cáfolja a Népszava másnap megjelent cikke, amely kritikus szemmel tekint a fasizmus intézményére és hangsúlyozza annak negatív gazdasági szerepét és az olasz állam nehéz anyagi körülményeit.
Az eseményről Erdélyi Mór (1866–1934), a korszak neves fényképésze készített fotókat.
Magyar és olasz nyelvű sajtó beszámoló Mussolini mellszobrának felavatásáról, 1929. december.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 18.
A Népszava kritikus hangú cikke (és a német nyelvű fordítás részlete) az olasz gazdaságról és a Duce szobrának felavatásáról, 1929. november 28.
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 14.
A második világháború után a bank működése elé számos akadályt gördítettek. Az olasz származású tisztviselők elmenekültek az országból. Az igazgatóság létszáma, amely az alapszabályban foglaltak szerint 10–30 főből állt és a határozatképességhez legalább öt főnek jelen kellett lennie, 1945-re három főre csökkent. Az alkalmazottait fizetni már nem tudó bank jelentős köztartozásokat is felhalmozott, ezért az ideiglenes igazgatóság kérésére, 1948 januárjában a Pénzügyminisztérium elrendelte felszámolását. A bank felszámolási „utóélete” ennek ellenére továbbnyúlt az 1960-as évekbe is. Azt nem lehet tudni, mi történt a Duce mellszobrával – valószínű, hogy a világháború után megsemmisült vagy beolvasztották.
Digitális felvételek: Czikkelyné Nagy Erika
Felhasznált irodalom:
Új hozzászólás