Megjelent az ArchívNet idei ötödik száma
Tisztelt Olvasók!
- További információ Megjelent az ArchívNet idei ötödik száma tartalommal kapcsolatosan
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Tisztelt Olvasók!
Az MNL és a HM HIM között még 2015-ben létrejött megállapodásban az intézmények együttesen fogalmazták meg azt a célt, miszerint az elérhető legszélesebb forrásbázison alapuló feltáró munka nyomán össze kell gyűjteni az I. világháborús hősi halottak neveit és a rájuk vonatkozó adatokat.
Horthy Miklós Horthy István és Halassy Paula ötödik gyermekként született 1868. június 18-án. A család 17. századi felmenője, Horti István és testvére, János 1635-ben kapott nemességet II. Ferdinándtól. Az eleven gyermekként ismert Horthy már korán kialakította önálló elképzeléseit ifjú életéről. Komoly vonzalmat érzett a tengerészeti tanulmányok iránt, szülei (szigorúnak mondott apa, elnéző anya) annak ellenére engedélyezték felvételét a fiumei Cs. Kir.
„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek” – nyilatkozta magabiztosan, a gyors győzelem reményében II. Vilmos német császár 1914 nyarán. A háború kitörésének híre Magyarországon is osztatlan lelkesedést váltott ki. A harctérre induló katonákat a diadalmas hazatérés reményében zászlókkal, rezesbandával, ünnepélyes szónoklatokkal búcsúztatták.
A kommunista diktatúra időszakában is kibeszéletlen maradt a téma, a rendszerváltást követően pedig az akkori eseményeknek már csak nagyon kevés szemtanúja élt. Ennek ellenére az 1916. őszi, a korabeli magyar szóhasználat szerint „példátlan orvtámadás” mind a mai napig befolyásolja a románokról kialakított, az „árulással” és a „hitszegéssel” összefüggő negatív sztereotípiáinkat.
2016. február 12-én Dr. Négyesi Lajos nyá. alezredes, hadtörténész tartott vetített képekkel illusztrált előadást a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Palkovics termében az Esztergom mellett lévő egykori I. világháborús hadifogolytábor történetéről. Ismertette a hadifogolytábor kialakulásának körülményeit, az ott lakók életkörülményeit, és részletesen bemutatta a különféle betegségekben elhalt foglyok temetőhelyeit. A szép számú közönség sorából többen kérdésekkel is fordultak az előadóhoz.
A világháború első évében úgy tűnt, hogy a fronton a karácsony éppen olyan lesz, mint a háború bármely másik napja, ugyanis XV. Benedek pápa fegyverszüneti felhívását a szemben álló katonai tömbök egyhangúan utasították el. Azonban a több hónapja tartó vérengzésbe belefáradó katonák karácsonykor a megmerevedett nyugati frontvonal több szakaszán nem hivatalos fegyverszünetet kötöttek egymással, amely a legtöbb esetben csak egy-két napig tartott, néhány ponton azonban hetekre békét teremtett.
MEGJELENT LEVÉLTÁRUNK LEGÚJABB FORRÁSKIADVÁNYA
KÖNYVBEMUTATÓ
2024. május 8-án 16:30-tól a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának Rét utca 9. szám alatti részlegében mutatjuk be a levéltár legfrissebb forráskiadványát Nagyatádi Visy László pécsi főispán háborús naplója I. – 1914 címmel. Az eseményre mindenkit szeretettel várunk!