Megjelent levéltárunk legújabb forráskiadványa

MEGJELENT LEVÉLTÁRUNK LEGÚJABB FORRÁSKIADVÁNYA

Május 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának Rét utcai részlegében mutattuk be a levéltár legfrissebb forráskiadványát Nagyatádi Visy László pécsi főispán háborús naplója I. – 1914 címmel. A kötet jeles szakmai elismerésként a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett az Év Levéltári Kiadványa 2023 versenyen is díjazták.

A kötetet Hatos Pál történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének igazgatója, a MATE Rippl-Rónai Művészeti Intézet igazgatója és Bánkuti Gábor történész, a PTE BTK Történettudományi Intézetének oktatója mutatta be.

Az előadók a kötet azon jellemzőit emelték ki, amelyek egyedivé teszik a korszakot és az első világháborút megidéző egyéb források között. Már maga Visy László személye is figyelemre méltó, hiszen nem nemes felmenőkkel, értelmiségi (jogász) életpályával igen ritkán emelkedett valaki a vármegyei közigazgatás szintjén prominens, főispáni hivatali pozícióba, személyében bizonyítva ezzel a Monarchia társadalomszerkezetének rugalmasságát, a társadalmi csoportok közötti határok átjárhatóságát. Visy személyisége kulcs a naplóhoz. A nagy háború első évében, a napló első kötetének írása idején töltötte be 60. életévét.

Megingathatatlan kormánypárti politikus, szilárd, kiforrott értékrenddel. Karakteresen fogalmaz az antant erőkkel kapcsolatban, de a helyi közélet képviselőiről is velős véleményt formál, és nem kivételez saját családtagjaival sem, ha okot adnak rá. Tisza István elkötelezett híve, hibátlanul rezonálja vissza a kormánypárt és Tisza háborúval kapcsolatos elképzeléseit, de látja saját felelősségét is a hátországi munkában, és a maga eszközeivel igyekszik helytállni.

Ahogy Hatos Pál kiemelte, a napló erényeinek egyike az eseményekkel azonos időben történő lejegyzés, illetve a javítások, utólagos szépítések hiánya, aminek hála egy sokszor kendőzetlenül őszinte világkép kibontakozását követheti nyomon az olvasó.

A Visy László által is írt naplóknak köszönhetően árnyaltabban láthatjuk ezt a tragédiába torkolló történelmi korszakot, illetve ennek Magyarország egyik legfontosabb vidéki városában, Pécsett megélt helyi sajátosságait.

Jelen kötet ennek az időszaknak az első évében született naplóbejegyzéseket öleli fel. Ajánljuk a kiadványt mindenkinek, akit érdekel Pécs 20. századi története vagy a századforduló, illetve az első világháború időszaka, aki szívesen belehelyezkedne a Visy korabeli város eseményeibe, közéletébe, vagy megismerkedne a város akkori térhasználatával, és Visy segítségével bejárná a város egykori közéleti, társas csomópontjait. Ez utóbbiban térkép is segíti a tájékozódást, ahogy a naplóban megjelenő számtalan családtag egymás közti viszonyát is átláthatóbbá teszi egy, a kiadványban elhelyezett családfa.

A kötet iránt a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárában lehet érdeklődni (06/72/518-680).

Nagyatádi Visy László pécsi főispán háborús naplójáról

Levéltári állományunk egyik legértékesebb dokumentuma Nagyatádi Visy László egykori Pécs városi főispán különleges forrásértékkel bíró naplója. Az 1911-től 1917-ig főispáni tisztet betöltő Visy László hat kötetbe rendezte feljegyzéseit. Ezeket 1914 júliusától vezette rendszeresen, a háború végéig. Sőt, azon túlmenően, az 1918. november 14-én bekövetkező, 33 hónapos szerb megszállás időszakának lezárulásáig, 1921. augusztus végéig. Így a hat kötet összességében közel nyolc viszontagságos, megpróbáltatásokkal teli évet mutat be, méghozzá lenyűgöző „sűrűséggel”, összetettséggel és őszinteséggel. Nem memoár, hanem napló, ott és akkor, legjobb tudása szerint, meggyőződése és gyakran kendőzetlen véleménye megfogalmazásával, javítgatások, átírások, utólagos szelektálás nélkül készült, vagyis az eseményekkel egyidőben, összességében 1650 oldalon keresztül tudósít a háborús hátország mindennapjairól, hivatali tevékenységeiről és családjáról. A köteteket több száz képpel, sok térképpel, számtalan gyászjelentéssel, személyes, hivatali és tábori levelek tömegével, újságkivágásokkal, ünnepi, kulturális események meghívóival, táviratokkal, közhivatali jegyzőkönyvekkel, rajzokkal, családfával egészítette ki, és tette ezzel plasztikusabbá. Visy egy sajátos információs hálózat jelfogó és jelerősítő eleme volt. Számos helyről kapott első kézből származó információkat, amiket megszűrt és maga is továbbadott különböző kommunikációs csatornákon. Naplóját ugyan nem a közönségnek írta, de a nála lecsapódó információkat, valamint helyzetértékelését világosan megismerhetjük belőle. Naplójának értékét nem a háborús események leírása adja, hanem a háborús hátország megszervezésének megismerése; írásának helytörténeti jelentősége; a közélet, a lakosság hangulatváltozásainak bemutatása; a hátország megpróbáltatásainak, a győzelembe vetett hit próbájának leírása; illetve a város társadalmi, egészségügyi, karitatív szerveződésének megismertetése.

A kötet Nagy Imre Gábor főlevéltáros nagy lélegzetvételű tanulmányával kezdődik, amely Visy László alakját, életútját, motivációit mutatja be a korszak sajátosságaival, politikai hátterével együtt, ami lehetőséget ad az olvasónak, hogy a forrásművet kellő történeti kontextusban értelmezhesse.

A Visy László által a napló köteteihez csatolt számtalan vizuális dokumentum közül a lehető legtöbbet közreadjuk. A főispán kiterjedt kapcsolati hálójának köszönhetően a naplóban ezernél is több személyre tesz utalást. Velük kapcsolatban rövid annotációkat készítettünk, amiből a korabeli Pécs sokrétű társadalomrajza bontakozik ki.

A kötetet számos melléklettel láttuk el. A rövidítésjegyzék, az idegen szavak jegyzéke, a katonai kifejezések magyarázata, a személynévmutató és a helynévtár mellett Visy László kiterjedt rokonságát szemléltetendő egy 237 tételes családtörténeti adattárat is publikáltunk a kötetben, illetve egy sokkal szűkebb családfát a kiadvány elülső belső borítóján, hogy a naplóban rendre előkerülő családtagokat – beceneveikkel együtt – könnyebben azonosíthassa be az olvasó. Emellett a naplóban leggyakrabban előforduló pécsi helyszíneket is listába szedtük rövid ismertetésükkel együtt, valamint a kiadvány hátsó belső borítóján elhelyeztünk egy 1913-as Pécs belvárosi térképet, amellyel a listába szedett helyszínek beazonosítását igyekeztünk megkönnyíteni.

Ennek az írásműnek, ami egyszerre családtörténet, hátország- és hivatástörténet egyelőre az első, 1914-es évet, pontosabban a háború kitörését követő, július 28-tól december 31-ig terjedő időszakának eseményeit feldolgozó kötete készült el a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltárának gondozásában. Egy rendkívül gazdag és releváns levéltári forrást igyekeztünk komplex módon közzétenni. Szándékainkhoz komoly háttérmunkát végeztünk, amelyben az MNL Baranya Vármegyei Levéltárának tizenkét munkatársa vállalt szerepet; lektori, szakértői, koncepcionális kérésekben pedig az MNL Országos Levéltára és a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival kooperáltunk.