A hét dokumentuma
2015.11.23.
2015.11.16.
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet örökségét bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Jelenlegi helyére, a Budavári Palota e célra átalakított B, C és D épületeibe 1975 szeptemberében költözött a Kúria épületéből és októberben, ideiglenes formában megnyitotta kiállítását. A Galéria gyűjteménye ebben az évben a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával bővült, melynek nyomán lehetővé vált a magyarországi művészet történetének átfogó bemutatása a 11. századtól napjainkig. A dokumentumok a Magyar Nemzeti Galéria létrehozásának (szak)politikai egyeztetéseiről és a volt Kúria épületének kérdéséről szólnak.
Télvíz idején
2015.11.09.
A Magyarországot 1944-ben és 1945-ben súlyos harcok árán elfoglaló szovjet csapatok egyik legemlékezetesebb tevékenysége lett a magyar társadalom számára az egyénileg vagy szervezetten végrehajtott fosztogatás. A front lassan vonult át az országon, és a frontvonal mögötti utcai és a lakásokon belüli rablás és erőszakoskodás mindennapos jelenséggé vált. Nem sokkal később pedig a bankok, iparvállalatok vagyonában és felszereléseiben okozott a már rendszerszerűen végrehajtott zsákmányolás pótolhatatlan anyagi veszteséget.
Szomorú jelentések és gyászjelentések a 18. és 19. században
2015.11.02.
2015.10.26.
1765. Október 26-án hunyt el Batthyány Lajos, utolsó „nemzeti nádorunk”.
2015.10.20.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt és után mintegy kétszázezer ember hagyta el Magyarországot. Ez a kivándorlási hullám már a harmadik volt az 1944/1945-ös és az 1947-es után.
2015.10.13.
Az MNL Országos Levéltára a 2015. évi Levéltári éjszakát többek között Róth Miksa üvegművésznek szenteli, akinek idén ünnepeljük születése 150. évfordulóját. A tiszteletére összeállított kiállításon megtekinthetők Breth Béla városi címertervei, amelyek csak a napokban kerültek elő.
2015.10.06.
Október 6-án országszerte az Aradon kivégzett vértanúkra emlékezünk. Őket név szerint is ismerjük, azonban ne feledkezzünk meg arról a több ezer névtelen személyről, akiket a szabadságharcban való részvételért bebörtönöztek, évekig megfigyeltek, azokról, akik jobb esetben csupán állásukat, megélhetésüket veszítették el. S ne feledkezzünk meg azokról az asszonyokról se, akik szintén résztvevői voltak a ’48-as eseményeknek, és a szabadságharc bukása után megtorlás áldozatai lettek.
250 éve történt
2015.09.29.
1765. szeptember 21-én kelt az az uralkodói parancslevél, amelyben Mária Terézia magyar és cseh királynő társuralkodójává nevezi ki fiát, II. József német-római császárt.
2015.09.14.
Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született Budán. 1844-ben szerez orvosdoktori diplomát Bécsben, és még ebben az évben szülészeti szakvizsgát is tesz.
