A Tabi Járás Forradalmi Nemzeti Bizottságának kiáltványa

1956. október 30.

A forrásszövegben az 1956. október 29-én megalakult Tabi Járási Forradalmi Bizottság kiáltványát adjuk közre. A dokumentum a Tabi járás 1956-os eseményeinek leginkább eseménydúsnak mondható napjaiba vezet be minket. Az október 23. és 28. közötti viszonylag „csendes” napok után a forradalmi szervek megalakulásával megkezdődött a pártállami diktatúra rendszerének lebontása. Október. 29-én a járási tanácsszékház vált a forradalmi bizottság székhelyévé. A következő napokban innen irányították Tab életét, és igyekeztek hatással lenni a járás községeinek életére. Az október 29-i napon a helyi hatalmat gyakorló járási bizottság közzétette célkitűzéseit, valamint a megyei forradalmi szervezet által Cselekszünk! címmel megjelenő állásfoglalását is ismertette, illetve magáévá tette annak programpontjait.

A Tabi Járási Forradalmi Bizottság hatására megalakultak a járásban a községi forradalmi – esetenként nemzeti megnevezésű – bizottságok és a munkástanácsok.

A további tabi eseményekre leginkább a néphadsereg alakulatainál bekövetkezett változások voltak hatással: a helybeli tüzérezred október 29-én Fésűs Gyula vezetésével megalakította a saját Katonai Forradalmi Tanácsát. Érdemes megjegyezni, hogy Gerbely András alezredessel egyetemben egy nappal azelőtt a Tabi Községi Forradalmi Bizottság is beválasztotta tagságába az említett katonatisztet. A Fésűs Gyula vezette katonai tanács igyekezett szorosan együttműködni a járási forradalmi bizottsággal. Az ezt követő napon a kapolyi alakulat is megalakította a maga forradalmi tanácsát, amely vázolta is a célkitűzéseiket. A kapolyi katonai tanács állásfoglalása már igencsak radikális követeléseket is tartalmazott. Említésre méltó, hogy a szovjet csapatok azonnali kivonulását követelték, valamint a magyar kormány részéről a Varsói Szerződés felmondását. Emellett az ENSZ-nél Magyarország semleges státuszának bejelentését is célul tűzték ki. Követelték a Magyar Dolgozók Pártja és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek megszűntetését és a néphadseregen belüli Forradalmi Ifjúsági Szervezetek létrehozását. A haderőn belüli politikai apparátus azonnali megszüntetését is el akarták érni, és olyan pártatlan nevelő tisztek kinevezését, akik a nemzeti hagyományok szellemében nevelnék a katonákat. Mindezek mellett követelték a néphadsereg nevének Nemzeti Hadseregre módosítását, a hagyományos egyenruha bevezetését, a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátását, a katonai szolgálat időtartamának 12, illetve 18 hónapra történő leszállítását.

A Tabi járás területének leginkább égető problémáját a kiáltvány szövegében is kiemelt szerepet kapó termelőszövetkezetek kérdése jelentette. A Nagy Imre-kormány ezen tárgyú állásfoglalása alapján vetődött fel a falvakban az erőszakosan létrehozott termelőszövetkezetek jövendőbeli sorsa. Jellemzőek voltak a tömeges kilépések, rendkívül gyakori esetnek számított az is, hogy egy termelőszövetkezet önmagát oszlatta fel, sok helyen pedig megindult a közös vagyon azonnali visszavétele is. Tab esetében a helyi Petőfi Termelőszövetkezet sorsáról annak munkástanácsának küldött, november 3-án kelt levél is tájékoztat minket.[1] Ennek fényében megállapítható, hogy a Szabó Elemér vezette forradalmi szerv az égető problémát mindenképpen rendezett körülmények között szerette volna megoldani. A vagyon igazságos elosztása miatt először is zárszámadás készítését rendelték el, valamint a termelőszövetkezet vagyonának leltározását. Ezek a feladatok a munkástanács tagjait terhelték. A beszolgáltatott vagyon szétosztása pedig csak ezek után kezdődhetett volna meg, ez azonban a tsz-tagság körében némi feszültséget okozott, volt olyan személy, aki a közös tulajdonba került lovát azonnal magához akarta venni.

Kiemelendő még az október 30-i események sorából, hogy Szabó Elemér elnök utasítására a postán található vezetékes rádiót a Szabad Győr állomás vételére állították át, aminek a végrehajtásában a rendőrségnek és a posta vezetőjének is volt szerepe. A Győrben megalakult Dunántúli Nemzeti Tanács fő szószólójának tartott Szabad Győr állomásra állítás egyfajta állásfoglalásnak is volt tekinthető. A Győrben székelő forradalmi szervezet a kormányhoz képest radikálisabb hangot ütött meg. Ettől a naptól kezdve a tabi karhatalmi szerv vezetője is a Forradalmi Nemzeti Tanács elnöke, tehát Szabó Elemér volt. A Tab községi és járási forradalmi szervezetek megalakulását követően a korábbiakban gyakorinak mondható tüntetések alább hagytak, már csak kisebb szabadtéri csoportosulások voltak jellemzőek az ezt követő napokban, tehát egészen a forradalom és szabadságharc leverésének időpontjáig.

A forrásszöveget mai helyesírással, a gépelés okozta lehetséges elütéseket javítva közöljük.

A Tabi Járás Forradalmi Nemzeti Bizottságának kiáltványa a Tabi járás lakosságához

Tab, 1956. október. 30.[2]

Tabi Járás Polgári Népe, Hazafiak!

1956. évi október 29-én megalakult a járási forradalmi nemzeti bizottság. Feladatunk a nyugalom, a munka fokozott biztosítása a Somogy megyei népfrontbizottság 16, illetve most már 18 pontra kiegészített kiáltványa, mely követeléseink legnagyobb részét tartalmazza. A Tabi Járási Forradalmi Nemzeti Bizottsága értesíti a Tabi járás dolgozó magyarjait, hogy csatlakozik a Győri Forradalmi Nemzeti Tanács felhívását, melyet a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács is elfogadott, és ehhez kéri a becsületes magyar nők, férfiak, leányok, és ifjak csatlakozását a járás egész területén.

A rend és a fegyelem, a folyamatos munka biztosítását a mezőgazdaságban, üzemekben, hivatalokban a tabi járás forradalmi nemzeti bizottság hivatott a továbbiakban biztosítani.

A tabi gimnáziumban a tanítás 31-én a rendes időpontban megkezdődik, a bejáró tanulók a vonatközlekedés megindulásáig nem kötelesek az előadásokat látogatni. Az általános iskolában a tanítás éppen úgy (sic!) mint eddig, változatlanul folyik tovább. A község mindkét tanintézetében a fegyelem és nyugodt tanítási munka biztosítva van. Fentiek ismeretében felhívjuk a járás becsületes, szívében is magyar dolgozóit, hogy a Tabi járásban a rend fenntartását függetlenségünk megvédése érdekében minden körülmények között tartsák meg és szervezzék meg.

Minden községben a mai napon megalakulnak a forradalmi nemzeti bizottságok, amelyek elsőrendű kötelessége a falu minden területén történő vezetés a legszélesebb néprétegek bevonásával. Irányelvünk a független szocialista Magyarország.

Járásuk túlnyomóan paraszti jellegű. Éppen ezért először paraszti dolgozóinkhoz fordulunk azzal a kéréssel, hogy jövő kenyerünk biztosítása végett minden erővel az őszi mezőgazdasági munkák befejezését szorgalmazzák.

A termelőszövetkezeti csoportok tagságához külön felhívással fordulunk és nyomatékosan kívánjuk hangsúlyozni, megértetni, hogy a zárszámadások befejezéséig minden termelőszövetkezeti rendbontót karhatalmunk útján leszünk kénytelenek rendre utasítani, illetőleg a fegyelmet biztosítani. A zárszámadás megtörténtével minden termelőszövetkezeti tag önállóan választhatja meg, hogy tag kíván-e maradni vagy kilép a termelőszövetkezetből.

A járási forradalmi nemzeti bizottság október 29-i ülésén elhatározta, hogy a mai nap folyamán a járási szervek azon vezetőit, akiknek személye nem biztosíték népünk előtt határozatink végrehajtására, hivatalukból további intézkedésig felfüggeszti. Kérjük járásunk hazafias dolgozó népét, hogy minden személyi kultusztól[3] tartózkodjék, mert minden rendbontóra a hazafias nemzeti bizottság könyörtelenül le fog sújtani. Nagy nemzeti ügyünk biztosítéka után az egyéni kérelmek törvényes úton lesznek orvosolva. Ne üljünk fel felelőtlenül terjesztett rémhíreknek.

A járás kereskedelmi, illetve közszükségleti cikkekkel való ellátása biztosított. A jelenlegi idők komolysága megköveteli minden magyar dolgozótól hogy a rendet, nyugalmat, a folyamatos termelő munkát minden körülmények között biztosítsa.

Tab, 1956. október 30-án

Járási Forradalmi Bizottság

Tab

A közölt dokumentum jelzete: MNL SML XXV. 21. f. S. M. Bíróság b. á. B. 115/1957. sz. perirat melléklete.

Felhasznált szakirodalom:

Farkas Péter: A Hazafias Népfrontból a Forradalmi Nemzeti Tanács élére: Szabó Elemér szerepe az 1956-os forradalom és szabadságharc tabi eseményeiben. Somogy, 2021/1. 52–63.

Szántó László (főszerk.): Somogyország ötventhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. I–II. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. Kaposvár, 2017.

Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár, 1995.

Farkas Péter