Tűzoltóközgyűlés Marcaliban

Az első magyarországi civil tűzoltó szerveződés, az Aradi Önkéntes Polgári Tűzoltókar 1835-ben alakult. 1861-ben adták ki új rendszabásukat, mely a tűzoltóságok örök mottója is lehetne: „A kar célja leend, bár hol kiütendő tűz alkalmával a vész helyén megjelenni, egyesült erővel annak elnyomására működni, a hatóságokat a tűzoltásánál erélyesen támogatni a tűzbiztonsági hivatalnokok rendelkezése alá állva vezetésök s parancsainak szorosan engedelmeskedni.”

Az 1860-as, 70-es években a nagyobb törvényhatósági jogú városokban, Székesfehérváron, Pozsonyban és Sopronban alakult engedélyezett tűzoltó egyesület. 1873-ban jött létre a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet, elődje részben az 1871-ben életre hívott Budai Önkéntes Tűzvédség volt. Első főparancsnoka gróf Széchenyi Ödön lett. Az önkéntes tűzoltó egyletek vették át a céhek megszűnésével a tűzvédelmi feladatokat. A dualizmus végéig országosan 2541 testület alakult. 1870-ben szervezték meg a Magyar Országos Tűzoltó-Szövetséget. A kezdeti időkben is törekedtek már rá, hogy egységes gyakorlatot folytassanak az ország egyesületei. Megindult a síp-, kürtjelek és vezényszavak kidolgozása. 1897-ben szabályzat készült az egyenruhákról. Egységes fecskendő gyártására is történtek lépések, majd 1903-ban BM rendelettel szabályozták a kérdést.

Somogy megyében elsőként Reményi Samu vegyeskereskedő vezetésével a Csurgói Önkéntes Tűzoltó Egylet alakult meg 1874-ben. Ez évben hoztak létre Kilitiben is a hasonló egyletet. Megyénkben 1885-ig kevés tűzoltó egylet működött, mindössze három. Somogy a többi megyével összevetve rosszul állt e téren. A tűzoltó egyletek szaporodásához a tűzesetek is hozzájárultak. Például az 1888. évi berzencei tűzvész hatására alakult meg a helyi egylet. 1888–1895 között 31 egylet jött létre a megyében. Reményi Samu és több település tűzoltóinak vezetői felismerték egy, az önkéntes és köteles tűzoltó testületek (az 1890-ez években rendeletileg is kötelezték a településeket a tűzoltóság fenntartására) tevékenységét összehangoló, az erőket egyesítő szövetség létrehozásának szükségességét, amely a 19 század végén alakult meg. A szövetség első ülését 1899-ben Csurgón tartotta. Sajnos nem túl nagy érdeklődés övezte az új szerveződés munkáját, hiszen az akkori 53 önkéntes és 151 köteles somogyi tűzoltóságból mindössze 14 küldte el képviselőjét az alakuló ülésre. A szövetség alispáni segítséget is kért az egyletek számának növelése érdekében, de tagtoborzási törekvései hasztalanok maradtak.

A tagtoborzást szolgálták még azok a rendezvények is, amelyeket az alább közölt dokumentumok is tanúsítanak. A Somogyvármegyei Tűzoltószövetség 1903-ban Marcaliban megtartott gyűlése is ilyen hírverést szolgáló összejövetel volt. A Marcali Önkéntes Tűzoltó Egyletet a megyei szövetség egyik alapítójaként tartották számon. Bősze Sándor egyesületekkel foglalkozó könyvében 1883-ra teszi a marcali egylet tevékenységének kezdetét. A Belügyminisztérium 1883-ban nem hagyta jóvá a beküldött alapszabályokat, így mondhatjuk, hogy illegalitásban működtek. Az egyesület rossz anyagi körülményei miatt 1894-ben ideiglenesen beszüntette tevékenységét. 1895-ben újraindultak, ezt az évet vette alapításnak a vármegye is, mivel a megyei egyesületi nyilvántartó könyvben is ez a dátum szerepel. A közölt dokumentumokból is látszik, hogy a település legnagyobb birtokosának, gróf Széchényi Andor Pálnak a patrónusi szerepe mennyire fontos volt (és nemcsak anyagilag). Például a család levéltári anyagában találunk olyan iratot, melyben az egylet vezetői a gyakorlatozás helyszínének jóváhagyása kapcsán kérik a birtokos engedélyét. Mondhatjuk, hogy gróf Széchényi Andor Pál figyelemmel kísérte az egylet akkori munkáját nemcsak a zászlószentelésnél jelent meg patrónusként a neve.

A Somogyvármegyei Tűzoltószövetség 1903-as marcali közgyűléséről és a helyi egylet zászlószentelési ünnepségéről sajnos a korabeli sajtó nem tudósított, így még értékesebbnek tekinthetők ezek a dokumentumok, melyekből az akkori tisztikar névsorát is megtudhatjuk. A Marcali Önkéntes Tűzoltó Egyletről a Marcali Múzeum őriz korabeli fotókat.

Irodalom:

Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. (Somogyi Almanach, 53.) Kaposvár, 1997. Somogy Megyei Levéltár

Minárovics János – Tarján Rezső: Az önkéntes tűzoltóság történetéből. Budapest, 1968. BM Tűzrendészet Országos Parancsnoksága

Vidák Tünde: Öt évtized parazsa: A Marcali Hivatásos Tűzoltóság krónikája 1953–2003. Marcali, 2003. Marcali Városi Önkormányzat Hivatásos Tűzoltóparancsnoksága, Marcali Múzeum

Az alább közölt dokumentumok jelzete:

MNL SML IV.501.b. Somogy vármegye főispánjának iratai. Általános iratok. 77/1903.

Polgár Tamás