Határozat a déli határövezet visszaállításáról

A II. világháborút követően a győztes hatalmak szembekerültek egymással és létrejött a kétpólusú világ: az Amerikai Egyesült Államok vezette Nyugat és a Szovjetunió vezette Kelet, mely utóbbi tömbnek Magyarország is a tagja volt.

A Szovjetunió 1948-ban szembekerült Jugoszláviával, így a szovjet vezetésben kialakult egy olyan elképzelés, hogy a nyugati hatalmak Jugoszláviából, esetleg Ausztriából kiindulva, Magyarország területén keresztül támadást intéznek a Szovjetunió ellen, kirobbantva ezzel a III. világháborút.

Ennek nyomán Rákosi Mátyás és az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése elhatározta Magyarország déli és nyugati határának hermetikus lezárását. Ennek érdekében 1950. április 12-én született meg a döntés az ország déli és nyugati határa mentén egy 15 km szélességű, drótakadállyal, aknamezővel, valamint fényszórókkal, sorozatfegyverrel és telefonnal felszerelt őrtornyokkal ellátott határsáv létrehozásáról. Továbbá határozat született többek között az ország belsejéből a határsávba vezető 54 út sorompóval történő lezárásáról, a határövezetben lakók állandó, az odaérkezők ideiglenes határsáv-igazolvánnyal való ellátásáról, valamint a határsáv területének belátását megnehezítő valamennyi akadály eltávolításáról. Ez utóbbi érdekében a területen lévő fákat kivágták, a lakó- és gazdasági épületeket pedig lebontották. Ugyanakkor elrendelték valamennyi, a rendszer számára veszélyesnek vagy nemkívánatosnak minősülő személy kitelepítését a területről, elsősorban a Hortobágyon létrehozott 12 kényszermunkatábor valamelyikébe.[1]

Sztálin 1953. március 5-én bekövetkezett halálát követően az új szovjet vezetés elismerte, hogy a III. világháború kitörésének valószínűsége 1953 közepétől fokozatosan csökkent. Ennek eredményeként 1956 januárjában Magyarországon döntés született a 15 km-es határsáv további fenntartásának szükségtelenségéről, és csak egy 500 m-es őrsávot, azon belül pedig egy 100 m-es szigorított zónát tartottak fenn, amelyeket a belügyi szervek továbbra is szigorúan ellenőriztek, de a környék lakosságának zaklatása nélkül. 1956. március 12-én pedig megszüntették a déli határövezetet. Az október 23-án kitört forradalom és szabadságharc leverését, illetve bukását követően azonban sokan az egykori határövezet területén keresztül hagyták el az országot, így 1957. február 2-án a fegyveres erők minisztere elrendelte a déli határsáv visszaállítását, valamint a korábbi szabályok újbóli életbe léptetését.

A fokozatos kádári ún. konszolidáció eredményeként a déli határsáv szélességét 1960-ban 15 km-ről 8 km-re csökkentették azokon a szakaszokon, ahol a határvonalat folyó alkotta. Végül Magyarország és Jugoszlávia viszonyának normalizálódását követően, 1965. május 1-jével véglegesen megszüntették a déli határsávot.[2]

A hónap dokumentumául választott irat a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága Tanácsszervi Osztálya illetékesének 1957. február 5-én kelt levele, amelyben ismertette a fegyveres erők miniszterének a határsáv visszaállításáról szóló intézkedését és a hozzá kapcsolódó teendőket.

A dokumentumot szöveghűen, a könnyebb olvashatóság érdekében a helyesírási és gépelési hibák jelzés nélküli javításával közlöm.

Dr. Lesz Éva

Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány

                               Titkársága

                     Tanácsszervek Osztálya

Szigorúan titkos!

12/1957./Tan./Tük.

Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Vas és Zala megyei tanács VB Elnökének,

S z é k h e l y é n

Értesítem Elnök elvtársat, hogy a Fegyveres Erők Minisztere 6. számú utasításában intézkedett a déli országhatár mentén a határövezet visszaállításáról. Ezen utasítás végrehajtására az érintett megyei rendőr-főkapitányság vezetője részletes rendelkezést kapott az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Elnök elvtárs haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a megyei rendőr-főkapitányság vezetőjével az egységes eljárás biztosítása érdekében. Hívja fel a járási, városi, községi tanácsok VB elnökeinek figyelmét arra, hogy hasonló módon vegyék fel a kapcsolatot az illetékes járási, városi, községi rendőri szervekkel és biztosítsák a legszorosabb együttműködést, gondoskodjék arról, hogy a határövezetet jelző figyelmeztető táblákat a korábban kijelölt helyeken azonnal felállítsák.

Biztosítani kell továbbá, hogy azon községi tanács végrehajtó bizottságok, ahol a IV. számú – határövezetben történő jelentkezésre szolgáló – nyilvántartókönyv megsemmisült, egyelőre házilagos nyilvántartást készítsenek.

Budapest, 1957. február 5.

Kovács Tibor s. k.

A kiadmány hiteléül:

Kollár Lászlóné

Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XXIII. 2. c. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága iratai. Titkos Ügykezelés (TÜK) iratai. 03/1957.

Írógéppel írt eredeti irat, bélyegzőlenyomattal és a kiadmányozó aláírásával hitelesítve.