Egy végrendelet 1871 decemberéből

Az adott hónap dokumentumát alapvetően nem tartalma, hanem az iratfajta, illetve annak levéltári feldolgozása okán választottam ki.

Az MNL Somogy Megyei Levéltárában 2019 óta készítünk a vármegyében működött közjegyzők fennmaradt okirataiból és végrendeleteiből adatbázist. A munkát a Magyar Közjegyzői Kamara megbízásából és finanszírozásával végezzük. A projekt lebonyolítását Budapest Főváros Levéltára koordinálta. Az adatbázis a hungaricanán és az MNL Somogy Megyei Levéltára honlapján tekinthető meg.

https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICIjTFRfX1NNTCIsICJzb3J0IjogIlJFQ05VTSJ9&per_page=20

https://mnl.gov.hu/mnl/sml/kozjegyzoi_adatbazisok

A jogszabályok által előírt védelmi idő figyelembevételével részben közzétett adatbázishoz a közjegyzői iratok digitális másolatai egyelőre még nem kapcsolódnak. Megtekinteni őket tagintézményünk kutatótermében lehet.

Somogyban az iratokból kilenc fő közreműködésével folyt a nagyszabású forrásfeltárás. A munkálatokat Kiss Norbert Péter igazgatóhelyettes irányította és felügyelte.

A három év alatt 2021 decemberéig az 1875–1950 közti magánközjegyzői fondok közjegyzői okiratokat, illetve végrendeleteket tartalmazó állagait dolgoztuk fel. Az adatbázisba a mintegy háromtucat állag irataiból több mint 113 500 rekord került.

Az 1855-ös osztrák közjegyzői rendtartást 1858. február 7-én császári nyíltparancs kiterjesztette Magyarországra is. Az országbírói értekezlet azonban 1861. február 15-én hatályon kívül helyezte a rendtartást és a hiteleshelyeket (Erdély és Fiume kivételével) korábbi jogaiba helyezte vissza.

A társadalmi-gazdasági fejlődés rövidesen mégis kikényszerítette a közjegyzői intézmény újbóli meghonosítását. Az Országgyűlés hosszas viták után megalkotta az 1874. évi XXXV. törvénycikket a királyi közjegyzőkről. (Az 1896. évi VII. törvénycikk által módosított jogszabály 1949-ig határozta meg a magánközjegyzők működésének kereteit.) A közjegyzőket az igazságügy-miniszter nevezte ki. Az állásokat pályáztatással töltötték be. A közjegyzőnek jogi végzettséggel kellett rendelkeznie (illetve ügyvédi-bírói vizsgával). Csak olyan teljes jogú magyar állampolgár lehetett közjegyző, aki feddhetetlen jellemű volt, nem állt csőd vagy gondnokság alatt, ismerte az állam hivatalos nyelvét, a magyart és legalább „két évi közjegyzői gyakorlatot kimutatni képes” volt. Az igazságügy-miniszter hatáskörébe tartozott a közjegyzők számának és székhelyének meghatározása (az illetékes közjegyzői kamara meghallgatása után). A pályázat nyomán megválasztott közjegyző az illetékes törvényszék soron következő nyilvános ülésén tette le hivatali esküjét. Egyúttal bemutatta pecsétjét és hitelesített névaláírását és meghatározta irodája megnyitásának időpontját.

A közjegyzői okiratok bővelkednek társadalom-, gazdaság- és családtörténeti adatokban. A gyűjteményben minden társadalmi réteg ügyes-bajos dolgai fellelhetők a mezőgazdasági cselédtől a városi hivatalnokon át a több ezer holddal bíró nagybirtokosig. Az adatbázisban az ügyben érintett személy vagy személyek neve, esetleg korábbi és/vagy leánykori neve mellett jelentős százalékban a foglalkozásuk és lakhelyük megnevezése is szerepel. Természetesen a közjegyzői okirat típusát is feltüntettük. Jelentős forrástípust képeznek a házassági szerződések, amelyek egy részéhez hozományi leltár tartozik, ráadásul némelyikben tételesen feltüntették az ingóságok pénzben kifejezett értékét. A községi krónikaírók, illetve a családfakutatók a végrendeleti ügyleti tanúk közt gyakran megtalálhatják az adott helység néhány lakosának – köztük az adott év községi bírájának – a nevét.

Felhasznált irodalom: Csillag Gábor – Rokolya Gábor: A Pécsi Közjegyzői Kamara története, 1875–1949. Budapest, 2015, Közjegyzői Akadémiai Kiadó.

A dokumentumot betű szerint közlöm.

Jelzete: MNL SML VII. 186. b. Dr. Szmodis Endre tabi közjegyző iratai. Végrendeletek, 1871. szám nélküli, Györe József végrendelete.

Végrendelet

Mely szerint alólírott most még ép lélekkel vagyonomról a’ következőleg akarok rendelkezni:

1^ör Minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonomat, mely utóbbi áll a’ Vhidvégi 243. sz. tlkjzőkönyvben 619 hrjzi sz. a. pincés szőlő és egy Török József féle ház ugy a’ Zsidó-hegyi szőlőből – Váras-Hidvégi lakós Bárdi János mostoha vőmnek hagyom – oly kijelentéssel hogy az abból minden vagyonomon lévő terheket viselni, s’ illetőleg letisztázni köteles.

2^or Minthogy szeretett nőm Katos Zsuzsánna szinte már hajlott koránál fogva a’ munkára ’s így önfenntartásra képtelen – végrendeleti örökösömnek kötelességévé teszem, miszerint nőmet éltefogytaiglan becsületes gondviselés mellett eltarcsa.

Amidőn ezek által végrendeletemet az alább irott tanuk jelenlétében ujólag is saját végakaratomnak lenni nyilvánítanám azt írást nem tudván kezem keresztvonásával ellátva kiadtam.

Váras-Hidvégen Decber hó 19^én 1871.

Györe Jósef X

névírója Király jző.

Alólírottak mint Györe József végrendelkezése alkalmával együttesen jelen volt tanuk – bizonyitjuk hogy Györe Jósef jelen végrendelet saját végakaratának lenni előttünk nyilvánítván azt mint olyjat keze-keresztvonásával ellátta – kérvén bennünket hogy azt mi is aláírnánk mit is mint együttes jelen volt tanuk ezennel teljesítvén nevünk aláírásával ellátva aláírtunk. k. m. tul.

Szabo Pál tanu

Bándi Ferentz tanu

Rátz Péter tanu

Király Nándor tanu

A 3112/1897 számu jegyzőkönyv szerint kihirdettetett 1897 évi julius hó 5^én

[olvashatatlan aláírás]

kjbíró

A végrendeletben előforduló rövidítések, kifejezések és magyarázataik

Vhidvégi = Város-Hidvégi

tlkjzőkönyvben = telekjegyzőkönyvben

hrjzi sz. a. = helyrajzi szám alatt

Váras-Hidvégen = Város-Hidvégen. Elnevezése 1908-tól Városhidvég, 1922-től (Városhidvég, Faluhidvég és Szabadhegy egyesítésétől) Szabadhidvég, 2004. január 1-től Szabadhídvég. Szabadhidvéget 1950-ben Somogy megyéből Fejér megyébe csatolták át.

X = aláírás helyetti kézjegy

Decber = December

k. m. tul. = kelt mint [a] túloldalon

kjbíró = királyi járásbíró

Récsei Balázs