Középiskolás tankönyveinkben is szereplő közismert tény, hogy II. József halála előtt visszavonta rendeleteit. De pontosan mikor és miért is történt ez? Tényleg valamennyi rendeletét eltörölte?
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának hatalmas mennyiségű iratanyaga mellett, talán kevesebb figyelmet kapnak a közöttük szinte észrevétlenül meghúzódó fotográfiák.
Az Izabella királynétól fennmaradt három címeres levél egyike 2012 októberének végétől néhány hónapig a varsói királyi várban megrendezésre kerülő Jagelló-kiállításon lesz látható.
Az alábbiakban a magyar gyermekirodalom első jelentős képviselőjét, Bezerédy Amáliát mutatjuk be. Tőle származik például gyermekkorunk játékos mondókája a „Csip, csip csóka".
Draskovich Pál, a nagyszombati egyetem hallgatója 1686. február 9-én nyilvános vita keretében tett vizsgát a bölcsészeti képzés első évében logika tantárgyból megszerzett ismereteiről.
Miután a képviselőház a megingott bizalom jeleként 1849. április 24-i ülésén nem támogatta a hűtlen kezeléssel gyanúsított Madarász László hat heti eltávozását Debrecenből, a rendőrminiszter lemondott mandátumáról.
A Budapesten zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából több, eddig még publikálatlan iratot adunk közre a Magyar Országos Levéltár anyagából.
Megszokott mozdulat, amit évente kétszer végzünk el: március és október utolsó vasárnapjain átállítjuk óráinkat. De vajon honnan eredeztethető és mikortól él a nyári időszámítás szokása?
Már a XX. század első felében is igény mutatkozott a különböző sportfelszerelések beszerzésére. Ezen igények kielégítését szolgálta a most bemutatandó „Fodor és Balogh Sportháza" katalógusa.
„Iskola, iskola, / …/ minden ember itt tanulta / meg, hogy mennyit ér a munka / … / meg a d-t, meg a t-t, / emberek becsületét.” (Gyurkovits Tibor: Iskola nyitogató)
Halottak napja alkalmából egy több, mint kétszázéves gyászjelentést teszünk közzé, amely nem elsősorban a benne szereplők miatt érdekes számunkra, hanem nyelvezete és tartalmának részletessége miatt.
A kiegyezés után az országnak önálló államháztartást kellett létrehoznia. Az 1867. év bevételei felülmúlták az előzetes várakozást, és bíztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év ,1868 is.
A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét.
Az 1849. július 29-én vezérőrnaggyá előléptetett Gál Sándort tartják a szabadságharc utolsóként kinevezett tábornokának. A nálunk őrzött, formailag meglehetősen furcsa kinevezés azonban számos kérdést vet fel.
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike Földünk legrégebbi állatkertjeinek. Hazánkban elsőként, a világban pedig huszonötödikként 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit.
A szerzetesrendek II. József által elrendelt feloszlatása nem kis felfordulást okozott az érintettek életében. A Sopron vármegyei lorettomi szervita kolostor 1787. évi feloszlatását követően feljelentették az egykori priort különféle kegytárgyak jogtalan eladásának és eltulajdonításának vádjával.
Ötven éve, 1961. április 12-én jelentette be a TASZSZ hírügynökség, hogy Jurij Gagarin sikeres űrrepülést hajtott végre. Az esemény hazai visszhangját egy korabeli hangulatjelentés segítségével idézzük fel.
Az 1874-ben megnyitott fogaskerekű vasút gőzről elektromos meghajtásra való áttérésében nagy szerepet játszott a Ganz Villamossági Rt., az első újfajta szerelvény 1929. július 2-án délben indult.
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1925-ben 24 millió koronát fizetett ki mindenfajta fedezet nélkül egy Georges Dève nevű, a budapesti francia követség ajánlólevelét előmutató szélhámosnak.
2010 júniusában a Magyar Országos Levéltár különleges iratot vásárolt egy árverésen. A papíron Barsi József két, Bem Józsefről írott verse, valamint Tóth Ágoston honvédezredes vízfestménye található.
Ha manapság valaki azt mondja Wertheim, mindenki ugyanarra gondol: a feltörhetetlen páncélszekrényre. A bécsi alapítású cég 1852 óta készít tűz- és betörés biztos páncélszekrényeket.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozata értelmében 1945-ben megkezdődött a "fasiszta szellemű és szovjetellenes" sajtótermékek begyűjtése és megsemmisítése. A rendelet a magánkönyvtárakat sem kímélte.