Jelenlegi hely

02 Nyitóoldal
I. A zsidóság a magyar társadalomban
II. Antiszemitizmus, szélsőjobboldali pártok és mozgalmak
III. Zsidótörvények, munkaszolgálat
IV. Német megszállás, Sztójay kormány és az új belügyi vezetés
V. Kifosztás, gettósítás, élet a gettóban
VI. Mentés, mentesítés, önmentés
VII. Hazatérés

a.) Kiskunfélegyházi helyi képviselő javaslata az iparigazolványok revíziójáról.

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 31 520/1938

b.) Zsidó kereskedők eltiltása a keresztény temetők közeléből.

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 24 038/1940.

c.) Zsidó moziengedélyesek háttérbe szorítása

MNL BKML V. 175. b Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 25 974/1941.

A mágocsi izraelita hitközség panasza, miszerint 1943-ban a birodalmi német diákok és néhány helyi suhanc megrongálta a mágocsi zsidó temető sírköveit.

MNL BaML IV. 401. a) Baranya vármegye főispánjának bizalmas iratai 463/1943. Mágocs, 1943. augusztus 2. Sásd, 1943. augusztus 27.

Csendőri jelentés Szálasi Ferenc mezőberényi látogatásáról. 1941. október 6.

MNL BéML IV. 412. b/13. Békési járás főszolgabírójának iratai

A kapuvári főszolgabíró jelentése főispánnak a gróf Páffy Fidél-féle nemzeti szocialista párt Beleden tartott gyűléséről, Kapuvár, 1939. március 6.

Beled nagyközségben volt található a vármegye – Sopronon kívül eső – egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége.(1920-as népszámlálás szerint számuk 257 fő, 1941. évi szerint 320 fő a létszámúk. Nagy részük az ortodox irányzatot követi

MNL GYMSM SL IV.B.401. Sopron vármegye főispánjának iratai 224/1939.

Gottdiener Sámuel, a hajdúnánási hitközség elnökének levele a polgármesterhez, amiben panaszolja, hogy egy városi ünnepségen a megjelenő városi zsidó vezetőséget a nánási leventék soraiból gúnyos bekiabálással megsértették.

MNL HBML V. B. 374/c. 153. d. 280/1934.

A Nyilaskeresztes Párt gyűlését hirdető röpiratok terjesztésének engedélyezését kérik 1939. április 15-én kelt levélben Gyöngyös város és Gyöngyös járás területén.

1939. március 15-én a Nyilaskeresztes Párt újjáalakult, nem sokkal később Gyöngyös város és Gyöngyös járás területén is megalakultak helyi szervezeteik. Az újjáalakulást kívánták röplapok segítségével hirdetni.

MNL HML IV.404.a.559. rsz. 8311/1939. 2–4. p.

Dr. Szabó Gyula Egri járási főszolgabíró 1941. július 4-én kelt levelében jelentést kér a Kál községben állítólag megindult erős nyilaskeresztes agitációról. Erre válaszol a káli főjegyző, Kovács Miklós, hogy a községben van néhány ilyen egyén, de jelentős tevékenységet nem fejtenek ki, szervezkedésük szétesőben van.

MNL HML V.242.a.18. rsz. 24/1941.eln. 1–2. p.

Jászladány község főjegyzőjének jelentése a Magyar Nemzeti Szocialista Párt szervezkedéséről és a zsidó lakosok elleni atrocitásokról.

MNL JNSZML IV. 412. Jászsági Alsójárás főszolgabírájának iratai 92/1939

A szolnoki honvéd állomásparancsnokság parancsnoka felszólítja a Baross Szövetség helyi elnökét, hogy a szövetség tagjai üzletük keresztény jellegét tüntessék fel. (Lengyel Béla vk. ezredes a bevonuló újoncokat a zsidó üzletek látogatásától kívánta távoltartani.)

MNL JNSZML V. 474. a. Szolnok város polgármesterének közigazgatási iratai. 24.201/1942

10.

A Magyar Nemzetiszocialista Párt balassagyarmati vezetője a nyilasok tiltott összejöveteléről értesíti az alispánt. Balassagyarmat, 1944.06.12.

MNL NML IV. 454., 11525/1944.

11.

Az olasz fogságból érkező magyar hadifoglyok kellő fogadtatása. Köszöntő beszéd, antiszemita felhangokkal.

1919. október 8-án, a belügyminiszter bizalmas utasítása alapján Agorasztó Tivadar, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja elrendelte, hogy az Olaszországból hazatérő magyar hadifoglyok megfelelő politikai felvilágosításban részesüljenek, továbbá utasította a fogadó bizottságokat a "destruktív elemek (izgatók és ferde téveszméket hirdetők)" távoltartására a hadifoglyok közeléből.

A beszédet az alispán az antiszemita hangulatkeltés megakadályozása érdekében továbbította a belügyminiszterhez. A hadifoglyok megfelelő politikai felvilágosítását "elsőrendű közérdeknek" minősítette, mivel - értesülései szerint - "bizonyos körök részéről úgy a politikai, mint a gazdasági helyzetünk ferde beállításával állandó agitátió folyik oly irányban, hogy a hazatérő foglyaink egy bizonyos destruktív irányzatnak szolgálatába hajtassanak.

MNL PML IV. 401. b. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának általános iratai 1938-1944, 293. d., 729/1919.

12.

Az izsáki zsidó családok visszaköltözése

Az 1921. június 24-én kelt bizalmas jelentésében a kunszentmiklósi járás főszolgabírája arról számolt be, hogy Izsák, Orgovány és Páhi községekben felfokozott zsidóellenesség észlelhető, s a zsidók életét és vagyonbiztonságát a kirendelt karhatalom már nem képes biztosítani. A kialakult helyzetért a főszolgabíró a helyi "vagyonos kisgazda fiatalságot" tette felelőssé. A főispán bizalmas utasítása szerint lehetővé kell tenni az elűzöttek visszatérését, továbbá a lehető legszigorúbb módon kell fellépni az elkövetőkkel szemben.

MNL PML IV. 408. a. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának bizalmas iratai, 31. (52.). biz./1921.

13.

A zsidókat is tagjaik közé felvett nagykállói kaszinó elleni panasz

MNL SZSZBML IV. B. 411. 17154/1944.

14.

Friedrich Kolm bécsi lakos a veszprémi Faipar Rt. árja volta felől érdeklődik, mivel kereskedelmi kapcsolatba kíván lépni a céggel

MNL VeML V. 173.b: 2399/1941

15.

A Baross Szövetség felhívása keresztény kereskedők üzlethelyiséghez juttatására a zsidó bérlők felmondása által

MNL VeML V. 173.b: 5.785/1942

16.

A zsidóktól elvett szőlőbirtokotok „átadása” a megerősítendő magyar középosztálynak.

Az elvett zsidó vagyon re-disztribúcióját, mint a magyar középosztály megerősítésének egyik legfontosabb elemének és módjának gondolták már a '30-as évek közepétől. Ez a gondolat lényegében az 1938-tól megjelenő zsidóellenes törvénykezésben öltött testet, az itt hozott példában a szőlőbirtokok újraelosztásának „fontosságát” és „szükségszerűségét” írták le.