Ezúttal a második világháború alatti embermentésben résztvevő, majd Budapest ostromakor rejtélyes módon eltűnt Raoul Wallenbergnek a stockholmi magyar követséghez 1943-ban benyújtott vízumkérelmét tesszük közzé.

Nyikita Szergejevics Hruscsov, a szovjet kommunista párt és a szovjet államapparátus első embere 1964 áprilisában, hivatalos magyarországi látogatása során megtekintette a Magyar Optikai Műveket, ahol a vállalati munkásgyűlésen nagyívű beszédet tartott. A vállalatnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratai között található a látogatásról készült hivatalos fotóalbum.

Az Országos Levéltár eredeti címereslevél-gyűjteményében a No. 203. jelzet alatt egy több szempontból is figyelemre méltó oklevél található. A függőpecséttel megerősített armális 1618. április 10-én, Bécsben kelt és benne II. Mátyás magyar király Czeglédy Györgynek, valamint fiainak, Györgynek és Jánosnak magyar nemességet és címet adományoz. Az oklevél igazán különleges része a függőpecséthez mindkét oldalán domborműves, vékony fémlemezből kialakított pecséttok.

Az 1848. március 15-én kitört forradalom és az ezt követő szabadságharc a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményei közé tartozik. A majdnem két éven át húzódó eseménysorozatnak van egy olyan eleme, amely a megérdemeltnél mindig kevesebb figyelmet kapott, ám jelentősége több mint 160 év távlatából is óriási: ez gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnökké történő kinevezése.