A hét dokumentuma
2014.10.09.
Az elrejtett kincsek minden korban megmozgatták az emberek fantáziáját. Különösen így volt ez akkor, ha a fellelésük bizonyos körülmények miatt nagyon egyszerűnek tűnt.
2014.10.06.
1849. október 6., az aradi vértanúk kivégzésének napja nemzeti gyásznapként vonult be a magyar történelembe. A szabadságharc bukása után több mint 1200 személy került börtönbe. Rájuk is emlékezünk ezen a héten.
2014.10.01.
1839-ben, 175 éve Franciaországban tették közzé azt a találmányt, amely útjára indította a fényképezést.
2014.09.09.
1635. szeptember 8-án született Esterházy Pál, akit a Magyar Királyság lakosai közül elsőként tüntettek ki a birodalmi hercegi ranggal.
ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
2014.09.04.
„A lelkesedés igen nagy volt” – jelentették a mozgósításról. A mozgósítási parancsot ugyan rendben végrehajtották, de több stratégiai hiba is közrejátszott a háború kitörését követő katonai kudarcokban.
2014.09.01.
Az iskolaév kezdetén egy községi tanító százesztendős levelét közöljük, amelyet az első világháború kitörése után írt az őt ért vádakra. Esete jól példázza: ekkor a kortársak sem hittek egy hosszú háborúban.
2014.08.28.
Napjainkban vezető hírek szólnak a nyugat-afrikai Ebola-járványról. Nem volt ez másként 1831-ben sem, amikor Magyarországon kolerajárvány pusztított, és amelyben augusztus 22-én maga Kazinczy Ferenc is elhunyt.
2014.08.08.
Augusztus 20-án, az aratás végeztével sütjük és ünnepeljük az új kenyeret Magyarországon. Ma az üzletekben sokféle kenyér és péksütemény közül választhatunk. De mi történt, ha éhínség pusztított az országban?
2014.08.04.
1664. augusztus 10-én írták alá a vasvári béke néven ismert okmányt, amely az oszmánok és a Habsburgok számára elfogadhatóan rögzítette az 1660 és 1664 között kialakult helyzetet.
ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
2014.07.28.
1914. július 28-án vette kezdetét az első világháború. A tényleges háborús döntést hosszú diplomáciai csatározás előzte meg, és nem csupán azért, mert a politikai elit szinte minden tagja éppen nyaralt.
