Kutatási korlátozások a levéltárban
- További információ Kutatási korlátozások a levéltárban tartalommal kapcsolatosan
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A megyei önkormányzat nevében Borbás Zoltán alelnök, a kormányhivatal részéről pedig Dr. Katona Károly főigazgató köszöntötte a vendégeket, míg a tanácskozást Dr. Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos és projektekért felelős főigazgató-helyettese nyitotta meg.
A Magyar Kamara 1791 októberében levélben értesítette a Jászkun Kerület főkapitányát, hogy egy karcagi lakos, bizonyos Boross Pál engedélyt kért, hogy egy pontosabban meg nem határozott helyen elásott kincs után kutathasson. Lányi József királyi ügyigazgató információt kért arra vonatkozóan, hogy a kérdéses földterület jogilag melyik törvényhatósághoz tartozik, másrészt utasította a kerületeket, hogy ha a föld esetleg hozzájuk tartozna, akkor engedélyezzék az ásást és rendeljenek mellé egy hatósági személyt.
Az első nap délelőttjén a gyerekcsoport a levéltár tevékenységével, a raktári renddel, valamint különleges levéltári dokumentumokkal ismerkedett meg. Délután a raktári állományvédelem és az iratokat pusztító környezeti hatások, biológiai kártevők álltak a foglalkozás középpontjában. Levéltárunk restaurátora jellemző példákon keresztül mutatta be, milyen károsodások érhetik a dokumentumokat, és az is kiderült, hogyan segíthetnek a mérőműszerek a megfelelő raktári klíma fenntartásában.
Az első nap délelőttjén a megyénkben észlelt földrengések írásos forrásai alapján játékos feladatokon keresztül tapasztalhatták meg a gyerekek, milyen az, ha mozog a föld, majd a levéltár térképgyűjteményét felhasználva vízrajzi ismereteiket gyarapíthatták Lázár deák ÉK-DNY-i tájolású térképétől kezdve a Tisza szabályozási munkálatait is dokumentáló kataszteri térképekig. Délután a 18–19. századi alsófokú iskolák működésébe nyertek betekintést a nebulók, ahol kiderült, hogy semmi sem úgy működött, ahogy ma megszokott.