Veszprém vármegye kincsestára 37. – Erzsébet királyné kultusza megyénkben: emlékfák és szobrok

1898. szeptember 10-én Genfben a hajókirándulásra siető Erzsébet magyar királynét Luigi Lucheni nevű olasz anarchista halálosan megsebesítette[1]. A királyné halálát az egész Monarchia megrendülten fogadta, megemlékező cikkek sora jelent meg mind az országos, mind a helyi lapokban.

Veszprémi Hírlap 1898. szeptember 18., címoldal

A halálát követő napokban és a temetése napján (1898. szeptember 17.) országszerte gyászistentiszteleteket, megemlékezéseket szerveztek. A temetését követően országos gyűjtés indult, hogy az elhunyt királyné emlékére Magyarország fővárosában méltó szobrot emeljenek.[2] Az óriási lendülettel megindult közadakozást az 1898. évi XXX. törvénycikk[3] nyomán felállított szoborbizottság fogta össze. A kiépülő Erzsébet-kultusz része volt, hogy november 19-én, Erzsébet napon a földművelésügyi miniszter két körrendeletet is kibocsátott, amelyben felhívja a magyar társadalom, valamint a közigazgatás különböző szintű intézményeit Erzsébet emlékfák ültetésére.[4] Darányi Ignác miniszter rendelete nyomán a millenniumot követően újabb fásítási, parkosítási program vette kezdetét, amely jól illeszkedett a századfordulón meginduló városrendezési tervekhez, és alkalmas volt a természetkedvelő királyné emlékének megőrzésére is. A miniszteri rendeletben szabályozták a telepítés kereteit és meghatározták a telepíthető fafajtákat: szomorúfűz, kőris, szomorúbükk, valamint az elhunyt királyné kedvenc fái: tölgy, fenyő. A minisztérium engedélyével azonban más, hosszú életű fafajtákat is ültethettek. Ez utóbbiak közül leggyakrabban vadgesztenye-, hárs- és szederfát telepítettek. A telepítési akciót a földművelésügyi minisztérium fogta össze és ingyen biztosította a facsemetéket az igénylőknek.[5] A fásítási programról a következő év júliusában tettek jelentést a települések és a magánszemélyek, amely alapján a minisztérium a meghirdetés évfordulóján emlékkötetet jelentetett meg.[6] A Márkó község iratai között fennmaradt miniszteri levél alapján feltételezzük, hogy a jelentést tevő településeknek a minisztérium megküldte e kötet valamely változatát.[7]

Darányi Ignác miniszter levele

Erzsébet királyné emlékfái album

A földművelésügyi miniszter kezdeményezéséhez a kereskedelmi miniszter is csatlakozott utasítva az államépítészeti hivatalokat az állami közutak mentén Erzsébet emlékfák, fasorok ültetésére.[8] Az Erzsébet-fák, -ligetek kialakításáról a helyi sajtó is rendszeresen hírt adott. A városokban nemcsak a települések vezetése, hanem intézmények, egyesületek, sőt ipari létesítmények is csatlakoztak a programhoz. Pápa városában a városi vezetés mellett a Magyar Királyi Földmíves Iskola, a református leányinternátus, valamint a dohánygyár területén is kisebb-nagyobb parkokat létesítettek. Veszprém városa a városháza udvarára ekkor ültetett 50 vadgesztenyefát[9], a vízvezetéki medence körül, valamint az Aranyos-, és a Betekints-völgyekbe fenyőfákat. A Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület pedig a Betekints-völgy kopár szikláin Erzsébet-ligetet hozott létre ugyancsak fenyőfákkal ültetve be azt.[10]

Veszprém város által az Aranyos- és Betekints-völgyben létesített Erzsébet emlékpark tervrajza

A Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület által ültetett park tervrajza

Veszprém városban terület átnevezéssel is megemlékeztek az elhunyt királynéról. A városi tanács 1899. június 15-i ülésén a Plosszer sétány melletti ligetet Erzsébet ligetnek nevezte el. [11]

A királyné emlékére létesített parkokban, ligetekben, a róla elnevezett köztereken a századfordulón szobrokat, emlékjeleket is emeltek. A fásítási program és az emlékmű emelése sok esetben egymáshoz kapcsolódva történt, ezzel is utalva a királyné természetszeretetére egyúttal megteremtve az emlékezés színtereit.[12] A hazánkban elsőként emelt Erzsébet királyné szobor és felállításának körülményei is ezt példázzák.

Erzsébet királyné szobra Nyirádon Forrás: Nyirád község honlapja

A századfordulón Zala vármegyéhez tartozó kisközség, Nyirád képviselőtestülete 1899. február 5-i ülésén foglalta határozatba, hogy nemcsak ligetet hoz létre, hanem egy díszes mellszobrot is emel az elhunyt királynénak. A határozat nyomán megalakult községi szoborbizottság elnöke Polgár Béla[13] lett, aki egyben a Szálló Levelek című hírlap szerkesztője-kiadója is volt. A nyirádi székhelyű hírlap aztán rendszeresen közölte a szoborállítással kapcsolatos híreket, adománygyűjtési felhívásokat tett közzé.[14] A ligetet a devecseri országút melletti Dombkútnak nevezett terület átalakításával hozta létre a község lakossága. A liget fáit (150 különböző típusú facsemetét) a község kegyura, br. Hornig Károly veszprémi püspök adományozta. A területet körülkerítették, virágágyásokat, valamint rózsákat, tujákat telepítettek, séta utakat alakítottak ki.[15] A szobrot Tilgner Viktor[16] bécsi szobrászművész már meglévő munkája alapján a morvaországi blanskói fémöntödében készítették el. S bár a hírlap bronz alkotást emlegetett, de valójában vasöntvény a szobor. A szobor talapzatát Pentz Mihály sümegi kőfaragó mester készítette el.[17] A szobor leleplezése fényes ünnepség keretében, a környék községeinek lakossága, a pápai tanítóképző énekkara, a sümegi járás képviselői jelenlétében történt.[18]

A nyirádi Erzsébet liget (1899) ábrázolása Németh Andrásné könyvében

A fásítási program eredményeként megjelent kiadványokban több település jelentésében is szerepelt, hogy emlékoszlopot vagy szobrot állítottak vagy szándékoznak állítani az elhunyt királyné emlékének. A már felállítottként jelentett Erzsébet szobrok közül úgy tűnik azonban, hogy ténylegesen csak a nyirádi valósult meg. A korabeli Veszprém vármegye települései közül Márkó község is jelentette, hogy templomát fákkal ültette körbe és a mellette fekvő téren szobrot emelt, a teret Erzsébet térnek nevezte el.[19] A kutatás jelenlegi állása szerint azonban e szobornak nem találtuk nyomát, valamint a 20. század első felében készült kataszteri térképeken sincs Erzsébet tér jelölve. Márkó templomát azonban a mai napig öreg hársfák veszik körbe.[20]

A márkói templom régi képeslapon a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből[21]

A legtöbb emlékjelet, szobrot a királyné tiszteletére 1899 és 1901 között állították, de a szoborállítási lendület 1904-ig még kitartott, a legtöbb Erzsébet-szobrot ez évben avatták. 1910 után azonban már látványosan csökken a felállított emlékszobrok száma. Ennek egyik oka, hogy a helyi vezetés vetette fel a szoborállítás igényét, de a közösség részéről remélt adakozási kedv sok esetben hiányzott. A másik ok pedig, hogy a tragédia okozta sokk az évek múlásával csitult, és újabb kultuszok léptek helyébe.[22]

Levéltári források:

HU-MNL-VeML-V.341.c.-cc 7. tétel

Herendi Körjegyzőség iratai. Márkó kisközség iratai. Polgári kori iratok (1849-1950) Egyéb különféle iratok. Darányi Ignác miniszter levele (1899)

HU-MNL-VeML V.172.a.

Veszprém város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzõkönyvek (1872-1950). 98. kötet (1899)

HU-MNL-VeML XV.11.b.

Térképgyűjtemény. Kataszteri térképek. SZV 5/2. Márkó kataszteri térképe, 1922 és 1925.

VFL = Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár

VFL VI.84.

Plébániai levéltárak. Márkói római katolikus plébánia iratai. Vegyes kötetek. Historia Domus - Nemes Dénes plébános összeállítása. 4. kötet

VFL IX.3.

Gyűjtemények. Reprodukciók. Fényképek 2167.5r Márkó

Felhasznált irodalom:

Erzsébet album 1899 = Erzsébet királyné emlékfái. [Album] Budapest Pallas K., 1899. 143 p. 100 t.

Erzsébet-kultusz I. 2006 = Vér Eszter Virág: Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között. Budapesti Negyed 14. évf. (2006) 2. sz. (nyár) 180 p.

Erzsébet-kultusz II. 2006 = Erzsébet-kultusz. Szöveggyűjtemény. Összeáll. Vér Eszter Virág. Budapesti Negyed 14. évf. (2006) 3. szám (ősz) 248 p.

Hartmann Antalné 2017 = Hartmann Antalné: Javaslat a „Márkói Szent Márk Plébánia Templom” Márkói értéktárba történő felvételéhez. [kézirat] Márkó, 2017.

https://www.marko.hu/Upload/ertektar/20170504_Templom_javaslat_ertektarba.pdf

Letöltve: 2024. május 7.

Jogtár. 1898. évi XXX. törvénycikk dicsőült Erzsébet királyné emlékének törvénybe iktatásáról (https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89800030.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D35)

Letöltve: 2024. április 12.

Németh Andrásné 2002 = Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon. Nyirád Erzsébet Királyné Általános Iskola, 2002. 108 [3] p.

Tarján (Rubicon) = Tarján M. Tamás: Erzsébet királyné meggyilkolása (https://rubicon.hu/kalendarium/1898-szeptember-10-erzsebet-kiralyne-meggyilkolasa)

Letöltve:2024. április 12.

Pápai Lapok 25. évf. (1898) (https://library.hungaricana.hu/hu/view/PapaiLapok_1898/?pg=0&layout=s)

Letöltve: 2024. április 12.

Veszprémi Hírlap 6. évf. (1898) 38-52. sz.

Veszprémi Hírlap 7. évf. (1899) 1-26. sz.