Bemutatkozó
A Veszprém Vármegyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, azaz megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Anyagának mai összetételét - és ellátandó feladatait is - alapjában egy 1950. évi törvényerejű rendelet határozta meg.
Legfontosabb elődei, melyek anyagát őrzi és kezeli: a régi vármegyei levéltár, a történelmi városok - Veszprém, Pápa - és a községek levéltárai, a törvényszék és a járásbíróságok levéltárai, a veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára, a zirci ciszterci és a tihanyi bencés rendházaknak, az egykori uradalmaknak, mint a nagyvázsonyi Zichy-, a pápai Esterházy-, a somlóvásárhelyi közalapítványi uradalomnak a levéltára, azután az Erdődy-család, a Véghely-család és sok kisnemesi család levéltára, hegyközségeknek, üzemeknek és a jelentősebb tanintézeteknek és számos más szerveződésnek az iratanyaga - illetve mindezeknek gyakran csak a töredéke. A rendszerváltás után nagy mennyiségű iratanyaggal gyarapodott tanácsi, vállalati, szövetkezeti és társadalmi szervezetektől a levéltár.
Állványain ma összesen több mint 15 ezer iratfolyóméternyi levéltári anyagot tárol. A történelmi határkövet jelentő 1526-os mohácsi csata előtti korból 340 oklevelet őriz, a legrégibbet 1214-ből. A besorolt kéziratos térképeinek száma ezer fölött van. Gazdag a vármegye XVIII-XIX. századi levéltára (1849-ig); a polgári kor anyaga viszont nagyon hiányos (1945 előtt).
A levéltár figyelemmel kíséri a szakmai felügyeletére bízott több száz megyebeli "irattermelő" szervezet iratkezelését, és időről időre fogadja tőlük az átvételre érett iratanyagot. Elsődleges feladat az iratok fennmaradásának biztosítása, amiben bőven jut elvégzendő a levéltár házi restaurátorműhelyének ma is és a jövőben úgyszintén. A levéltárosi munka központjában az iratanyag rendezése - rendjének helyreállítása, további részletezése vagy új, célszerű rend kialakítása - és ezzel együtt az anyag jegyzékelése, tartalmának feltárása, listák, mutatók, adatbázisok készítése áll, hogy az iratokban foglalt történeti adatok, az archiváliák szellemi értékei minél inkább hozzáférhetők legyenek. A levéltári anyagot képező irategyüttesek ilyen feltártsága voltaképpen folyamatosan finomítható. Mivel egyelőre meglehetősen sok a kellő fokon fel nem tárt levéltári anyag, bizonyos, hogy még nemzedékeken át lesz munkájuk levéltárosainknak.
Az érdeklődő a kutatóteremben találkozhat a levéltári anyaggal. Fontos tudni, hogy általában nézelődni semelyik levéltárban nem lehet - a kutatáshoz konkrét cél megjelölése szükséges. Kutatási lehetőséget az a személy kaphat, aki pontosan körvonalazza kutatási témáját, reális elgondolása van munkamenetéről és vállalja az iratok rendjének és épségének megőrzését, valamint a jogi feltételeket, melyek közt a személyiségi jogok biztosítása külön említést érdemel. A kutató munkájának támogatására helyben használható szakkönyvtár áll rendelkezésre, a kutatót segítik a levéltárosok is. Tény azonban, hogy a kutatások egy része, főleg a XIX. század második és a XX. század első felének hely-, esemény-, társadalom- vagy művelődéstörténetében eredménytelen marad az iratok háborús pusztulásai miatt.
A levéltár mint ügyintéző hivatal is működik. Évente sokszáz, adatszerűséget, tényközlést, döntést, elhatározást, egyéb jogi körülményt rögzítő okirat felkutatása, hitelesített másolatának kiadása, az okiratokból adatok közhitelű közlése vár rá, amely valamilyen célból fontos lehet a ma embere, a jelenkori hivatalok, intézmények, vállalkozások számára is. Például munkaviszony-igazolási, tanviszonyigazolási ügyekben, telekkönyvi ügyben, építési engedély, működési engedély ügyében, peres vagy peren kívüli jogi ügyekben stb. Mindez akkor lehetséges, ha az eredeti dokumentum, nyilvántartás már bekerült a levéltárba. A szükséges okmányok felkutatása több-kevesebb időt mindig igényel. Az ügyfélnek emellett tudnia kell, hogy telefaxon vagy villámpostán üzenve, legfeljebb a hagyományos levélküldemény postai átfutásának idejét rövidítheti le. Fontos körülmény még, hogy a levéltár a kért adatok, okiratok tartalmának milyenségéért nem lehet felelős - egyedül a kiadott másolat, a közlés hitelességéért felel.
A közművelődés területén és tudományos téren is a kiadványmunkában látványosan megmutatkozhat a levéltár. Immár három évtizede jelennek meg kiadványai: forráskiadványok, történeti tanulmányok, módszertani művek. Házi sokszorosítású összeállításokkal az iskolákat, szakköröket, a honismereti mozgalmat kívánja segíteni a levéltár. Önálló nagyrendezvényként 2007 tavaszán került sor a levéltár első nemzetközi konferenciájára, melynek tárgyát a családtörténeti kutatások képezték. A székházépület földszinti folyosóján alkalmanként kamarakiállítások tekinthetők meg.
Az intézmény szakmai múltja is szolgál látnivalóval. Veszprém vármegye 1782. évi nagy levéltári szekrénye, Veszprém város levéltárának szekrénye 1827-ből és a XIX. század elején készült hiteleshelyi levéltári szekrénysor az elődintézményektől örökölt javak. Látogatócsoportok előzetes időegyeztetéssel megtekinthetik őket. Hasonlóképpen a kért alkalom, a létszám, a téma és a csoport összetételének ismeretében várunk csoportokat levéltári bemutatóra, előadásra is.
A Veszprém Vármegyei Levéltár 2005-ben vette birtokba jelenlegi székházát, amelynek felújítását és berendezését a magyar állam által nyújtott milliárdos céltámogatás tette lehetővé. Az épület azonos az egykori Magyar Királyi "Kinizsi Pál" Honvéd Altisztképző és -nevelő Intézet 1928-ban emelt impozáns főépületével. A levéltár vállalja és ápolja a hely katonai múltját. A rend és a fegyelem gondolata, a nemzet szolgálatának kötelezettsége összeköti a honvédelem és a levéltárügy eszméjét. 2005 óta a levéltár udvarán áll R. Kiss Lenke veszprémi szobrászművész Memento című bronzszobra, amely a háború tépázta sorsú magyar katona áldozatának állít emléket.
