A hónap dokumentuma 2018. november
Takáts Gyula származási táblája, valamint
Takáts Gyula: Életrajz és Életrajzféle
Takáts Gyula, a tabi születésű Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, festő, tanár, múzeumigazgató, Kaposvár város díszpolgára tíz évvel ezelőtt, 2008. november 20-án hunyt el. A 2018. novemberi hónap dokumentuma – illetve dokumentumai – hozzá kapcsolódnak. Életrajzot e helyt nem kívánunk írni róla, hiszen az alant közölt dokumentumokban ezt ő maga teszi meg.
Az első két irat Takáts Gyula irathagyatékában található, mely letétként 2014-ben került intézményünk őrizetébe. Jelen sorok írója a 2017. év folyamán tételszinten megrendezte a 82 dobozt (10,25 ifm) kitevő, de folyamatosan bővülő anyagot, mely a költő – több ezres nagyságrendű – levelezését, lírai és prózai műveinek kéziratait, személyes és családi iratokat, a műveiről szóló kritikákat, méltatásokat, néprajzi gyűjtéseket, aprónyomtatványokat, fényképeket és audiovizuális dokumentumokat tartalmaz.
A két életrajzi dokumentumot szöveghűen közöljük, a kisebb helyesírási, elgépelési és központozási hibák jelölés nélkül javításával.
Takáts Gyulával kapcsolatos iratok azonban nemcsak a hagyatékban találhatóak levéltárunkban, ahogy azt a lentebb közzétett „Származási tábla” is bizonyítja. Takáts 1939–1940-ben a Munkácsi M. Kir. Árpád Fejedelem Gimnázium, majd 1940–1947 között a Kaposvári M. Kir. Somssich Pál Állami Gimnázium történelem- és földrajztanára volt. A tanári állás betöltéséhez 1944-ben közismert és sajnálatos körülmények folytán igazolni kellett a „megfelelő” származást is, s így készült el a XIX. század első feléig visszanyúló családfa. Ezt a dokumentumot fakszimilében tettük közzé.
Kiss Norbert Péter
1. dokumentum
Takáts Gyula: Életrajz
(Kaposvár, 1951. február 5.)
Életrajz
1911-ben születtem, Tab községben, Somogy megyében. Apám[1] polgáriskolai tanár volt, aki teljes munkaidejének leszolgálása után, 1949-ben ment nyugdíjba. Elemi és középiskoláimat Kaposváron végeztem. A kaposvári állami gimnáziumban tett érettségi után a Pécsi Tudomány Egyetem [sic!] bölcsészeti karára iratkoztam be történelem és földrajz szakra. Itt először bölcsészdoktori diplomát szereztem. Értekezésem címe: A somogyi Nagyberek település- és gazdaságföldrajza. Munkám megjelenése óta, mint értekezésemben is, népi építkezéssel, gazdálkodással foglalkoztam. Munkámmal akadémiai jutalomban részesültem. 1934-ben tanári oklevelemet is megszereztem. Tudományos munkámmal párhuzamosan irodalmi munkásságot fejtettem ki. Húsz éves korom óta a magyar irodalom csaknem minden jelentős folyóiratába írtam. Babits Mihály révén a Nyugat, Darvas,[2] Erdei,[3] Veres Péter[4] révén pedig a népi írók csoportjához tartoztam. A Márciusi Front[5] mozgalomnak, mely a hazai nagybirtokrendszer felszámolását tűzte ki célul, végig tagja voltam. A Válasz és Kelet Népe folyóiratokba számos tanulmányom és versem jelent meg e kérdés köréből. Mint tanár, 1934-től 39-ig, azaz 5 évig állás nélkül voltam. Ez idő alatt 3 évig tanítottam a kaposvári iparostanonciskolában [sic!] mint óradíjas. Itt ismertem meg jobban a városi munkásifjúság életét. Írásaim szociális tartalommal bővültek. Lásd irodalomtörténetek, antológiák, lexikonok stb. jellemzéseit. Óraadódíjaimból és írói honoráriumaimból félretett pénzeimből többször külföldre utaztam. Pld. több hónapot töltöttem Finnországban, ahol néprajzi, nyelvészet[i], irodalmi kérdésekkel foglalkoztam. Jártam Ausztriában, Csehszlovákiában, Romániában, Lengyelország[ban], Ész[országban], Lettországban hosszabb, rövidebb ideig. 1939-ben kerültem állami gimnáziumhoz. Mint tanár, Kaposváron működtem. 1940-ben mint költő Baumgarten-díjban részesültem. 1937 óta a VKM,[6] illetve Műv. Min[7]. sz[olgálatában]. állok 1944 óta.
A felszabadulás után a Magyar Írók Szövetségének lettem tagja. 1945–49-ig a Berzsenyi irodalmi Társaságnak voltam elnöke. Itt fejtettem ki mozgalmi munkát a havonta ismétlődő előadássorozatok megszervezésével. 1945–46-ban állami irodalmi ösztöndíjat kaptam. Eddig 8 kötet munkám jelent meg. 1947-ben Kaposvár város három évre mint írót adoptált. 1947-ben a Római Magyar Akadémia meghívására mint előadó Olaszországba utaztam a VKM ösztöndíjával. Itt hét hónapig művelődéstörténeti és művészettörténeti kérdéseket tanulmányoztam. 1948-ban jöttem meg Rómából.
1949-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter szolgálattételre a Somogymegyei [sic!] Múzeumhoz helyezett. Azóta vagyok a múzeum m[eg]b.[ízott] vezetője. Tagja vagyok a Magyar Közalkalmazottak Országos Szabadszakszervezetének és a Szovjet Magyar [sic!] Társaságnak. A Múzeumi Központ tízhónapos ideológiai tanfolyamán veszek részt. Jelenlegi munkakörömet élethivatásnak tekintem, s mivel erre készültem, képességeimet ez irányban műveltem, beosztásomat és munkámat kedvvel és odaadással végzem. Erős adminisztrációs elfoglaltságom mellett mindjobban szeretném elmélyíteni néprajzi szaktudásomat a gazdálkodási ágban. Ezen a területen levéltári kutatásokat szeretnék végezni, mert ezen a területen látom a magyar néprajztudomány alapvető hiányosságait. Mint múzeumvezető, célom a múzeumbarátok körének kiépítése Somogyban, hogy munkatársakkal és közönséggel együtt a múzeum, mint élő szervezet, a népnevelés hathatós fegyvere legyen. Katona nem voltam. Anyagi helyzetemmel meg vagyok elégedve.
Kaposvár, 1951. február 5-én
/dr. Takáts Gyula/
múzeumvezető
15 kötetem jelent meg
(10 vers + 5 prózai)
1960 József Attila-díjat [kaptam]
Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XIV. 81. Takáts Gyula iratai. Személyes iratok és okmányok sorozata.
Írógéppel készült, aláírás nélküli eredeti irat, ceruzás aláhúzásokkal és Takáts Gyula utólagos kézírásos betoldásaival (utóbbiakat dőlten szedtük).
2. dokumentum
Takáts Gyula: Életrajzféle
(1977 után)
Takáts Gyula
Életrajzféle
Somogy megyében, Tabon 1911-ben születtem. Élményeim alaprétegét a Koppány-Balaton-Nagyberek vidék változatos formai, társadalmi, gazdasági világa adta. Kaposváron jártam gimnáziumba. A város festői és élő festői hagyományai jobban vonzottak, mint az iskola humán tárgyai. Különben is a természettudomány, csillagászat, geometria és technikai szerkezetek érdekeltek. Ezt építhettem tovább a pécsi egyetemen, ahol geológia, geográfia és filozófia tárgyköréből doktoráltam. Ott kötöttem végleges szövetséget a természettudományok mellett a lírával is. Itt telepített Várkonyi Nándor,[8] Kardos Tibor,[9] Tatay Sándor[10] és Weöres Sándor[11] szoros barátsága egy humanista-mediterrán réteget az én természettudományos alapomra. Első verseskötetem, a Kút, 1935-ben jelent meg. Írásaimat Babits Mihály,[12] Sárközi György,[13] Várkonyi[14] és Illés Endre[15] jelentették meg. Költészetem jellegét végül hosszabb finn és itáliai és a görögországi, elsősorban krétai utazásom határozta meg. A földközi világ [sic!] és filozófia és élet és életszemlélet, amihez csaknem negyedszázados múzeumi munkám is hozzáadott. Végül is nálam a művészeti és irodalmi stílusok egy életstílust teremtettek. Fizikai valóság lett a sokágú szellemi munka, hiszen a vers mellett épp úgy érdekel a műfordítás, az esszé, kritika és regény, mint a rajzolás, festészet és kertészkedés Becehegyen.[17] Régi és új verseim gyűjteménye 1977-ben jelent meg „Vulkánok, fügefák” címmel. Esszéim, az „Egy kertre emlékezve” 1971-ben. 1941-ben Baumgarten-, 1960-ban és 1971-ben József Attila-díjat kaptam. Szülőfalum és Kaposvár díszpolgárának fogadott.[16]
Az irat jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XIV. 81. Takáts Gyula iratai. Személyes iratok és okmányok sorozata.
Írógéppel készült, aláírás és dátum nélküli eredeti irat, egy helyütt utólagos kihúzással, egy helyütt pedig Takáts Gyula utólagos kézírásos betoldásával, ezt dőlten szedtük.
3. dokumentum
Takáts Gyula származási táblája
(Kaposvár, 1944. június 24.)
[1] Takáts Gyula Ferenc
[2] Darvas József (1912–1973): író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának jelentős tagja.
[3] Erdei Ferenc (1910–1971): író, szociológus, politikus, a népi írók mozgalmának jelentős tagja.
[4] Veres Péter (1897–1970): író, politikus, a népi írók mozgalmának jelentős tagja.
[5] Márciusi Front: a népi írók, a budapesti és a debreceni Egyetemi Kör által 1937-ben indított szellemi és politikai mozgalom. Tagjai a Válasz és a Tovább című folyóiratokban publikáltak. 1937. március 15-én 12 pontba foglalták programjukat, mely többek között demokratikus átalakítást, sajtószabadságot, szervezkedési szabadságot, a nagybirtok kisajátítását tartalmazta, s felhívták a figyelmet a zsidóság igazságtalan megbélyegzésére és a német terjeszkedés veszélyeire. A mozgalom rendőrségi zaklatások, perek, belső nézetkülönbségek folytán 1938-ban felbomlott.
[6] Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
[7] Értsd: Művelődési Minisztérium. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból 1949-ben kivált a Népművelési Minisztérium.
[8] Várkonyi Nándor (1896–1975): író, irodalom- és kultúrtörténész, pécsi egyetemi tanár és könyvtárigazgató, a Sorsunk c. lap szerkesztője.
[9] Kardos Tibor (1903–1978): irodalomtörténész, italianista, műfordító; Takáts Gyula egyetemi hallgatótársa és barátja.
[10] Tatay Sándor (1910–1991): író; Takáts Gyula egyetemi hallgatótársa és barátja.
[11] Weöres Sándor (1913–1989): költő, író, műfordító, irodalomtudós; Takáts Gyula egyetemi hallgatótársa és barátja.
[12] Babits Mihály (1883–1941): költő, író, irodalomtörténész, műfordító, 1929–1941 között a Nyugat főszerkesztője.
[13] Sárközi György (1899–1945): költő, író, műfordító, a Válasz c. folyóirat szerkesztője.
[14] Értsd: Várkonyi Nándor. [Lásd a 8. sz. lábjegyzetet.]
[15] Illés Endre (1902–1986): író, műfordító, kritikus, 1938–1950 között a Révai Könyvkiadó irodalmi igazgatója, 1957-től haláláig a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója.
[16] Utólagosan, tollal kihúzva.
[17] Becehegy: Balatongyörök (Zala megye) szőlőhegye, ahol Takáts Gyula pincét és szőlőt vásárolt.
