Az Alkotmány V. fejezete, valamint a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény alapján Magyarországon létrejött a tanácsrendszer, azaz tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban, városban, illetve a Minisztertanács által meghatározott városi kerületben, valamint azokban a községekben, amelyeknek a lakossága elérte az ötszáz főt. Először a megyei (fővárosi) tanácsok, majd a járási és a helyi (községi, városi, kerületi) tanácsok jöttek létre. A megyei ideiglenes tanácsok 1950. június 15-én alakultak meg, tagjaikat a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa bízta meg a megyei szervezeteinek javaslata alapján. A tanácsválasztások október 22-én zajlottak le, ami után újjáalakultak az ideiglenes megyei tanácsok és a helyi tanácsok is megszerveződtek.

 

A 61-91 tagú megyei tanácsok a Minisztertanácsnak voltak alárendelve, működési körük pedig a megyéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre kiterjedt. Legalább háromhavonként kellett ülésezniük. „Végrehajtó és intézkedő szervük” a tanács tagjaiból választott végrehajtó bizottság volt, amely elvileg közvetlenül felelős volt a tanácsnak, a gyakorlatban azonban ez nem érvényesült, a vb szinte korlátlan helyettesítő funkcióval bírt.

A jelenlegi jegyzék a Pest Megyei Tanács 1950 és 1990 közötti jegyzőkönyveit dolgozza fel, amelyek a XXIII. fondfőcsoport 1. fondjába tartoznak.

A jegyzék ülésenként tagolva közli a napirendi pontokat, azok előadóját, a napirendi ponthoz kapcsolódó mellékleteket, valamint sok esetben a napirendi pont tárgyának rövid leírása is megtalálható, megkönnyítve ezáltal a kutatást.

Jelenleg az 1950-1955 közötti anyag pdf, az 1956-1990-es időszakra vonatkozó pedig MS Excell formátumban érhető el.