A Pest megyei bíróságok politikai iratainak adatbázisa (1947-1957)

Jelen adatbázis a Pestvidéki Járásbíróság 1947 és 1957 közötti, valamint a Pest Megyei Bíróság 1951 és 1956 közötti büntető peres iratainak adatait tartalmazza. A Pest Megyei Levéltár XXV. fondfőcsoportjába tartozó iratanyagok az ’50-es évek kutatásának egy eddig még feltáratlan részét képezik. Az adatok közzétételével a kutatás megkönnyítését kívánjuk szolgálni, az iratanyag kézbevételét az adatbázis természetesen nem helyettesítheti.

 

A szocialista alkotmány rendelkezése nyomán a Pest Megyei Bíróság a Pestvidéki Törvényszék és a Pestvidéki Államügyészség összeolvasztásából jött létre 1951-ben. Az új megyei bíróság 9 járásbíróság felett gyakorolt felügyeletet. A Pest Megyei Bíróság a rendszerváltás után tekintélyes mennyiségű iratot adott át a levéltárunknak. A Pest Megyei Bíróság iratai közül elnöki iratok, büntető perek, polgári perek és végrehajtási perek is őrizetünkbe kerültek. Az egyes büntetőperek anyaga iratborítóban, egymástól elválasztva találhatóak. Az ügy iratborítója gyakorlati hasznán túl a perre vonatkozó egyéb fontos információkat is tartalmaz: a belső borítóján, az ún. értesítő részben található adatokból ugyanis a perben résztvevő személyek – jó esetben – mindegyike feltüntetésre kerül, tehát megismerhetjük az eljáró bíró nevét, az ügyvéd, illetve a tanú(k), a sértett(ek), és a vádlott(ak) neveit is. Az iratboríték külső részén az ügyiratszám mellett az ügyirat megnevezése és a vád szerepel, tehát a borító összességében már egy rövid támpontként szolgál a benne található ügyiratdarabokhoz. Az iratok között elsőként az ügyben keletkezett ítéletek találhatóak meg időrendben. Az ügyiratdarabok között a következő irattípusok vannak: ítéletek, vádiratok, idézések, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, a gyanúsított kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvek, környezettanulmányok, bűnjeljegyzékek, erkölcsi, illetve vagyoni bizonyítványok, orvosi látleletek, bizonyítási indítványok, fellebbezések, kádervélemények. A perekhez nem egyszer igen érdekes mellékeltek is tartoznak akár egy fotó képében, de viszonylag nagyszámban találhatóak igazolványok, röplapok, oklevelek is.

 

A feldolgozás kezdő és záró dátumát a megyei bíróság megalakulásához, illetve az 1956. évi forradalomhoz igazítottuk, mivel ez az esemény korszakhatár az állampárti diktatúra működésében. Az időhatárok kijelölése 1950 utáni jogszolgáltatás szakirodalomban is elfogadott korszakolásának megfelel. A kigyűjtött adatokat a kutatói igényeknek megfelelően igyekeztünk összeállítani, többféle megközelítésű vizsgálatra is lehetőséget adva. A büntető peres iratok közül adatbázisunkba azoknak a pereknek az adatai kerültek be, melyek az 1990. évi XXVI. ún. „második semmisségi törvény” hatálya alá esnek. Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvény szerint ezek az állam belső és külső biztonságát veszélyeztető bűncselekmények, az árdrágító visszaélések, a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettek, tervbűntettek és a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása ügyében keletkezett dokumentumok. Mindemellett a szerepelnek az adatbázisban a nyilvánvalóan politikai megtorlás szándékával indított perek, és érdekességként a szovjet katonák ellen indított eljárások is – igaz számuk rendkívül csekély – megtalálhatók a felvett adatok között.

 

Az adatbázis a következő adatokat tartalmazza: fondszám, a fondképző szerv, az ügyirat megnevezése, a vádlottak neve, lakóhelye, foglalkozása, illetve, hogy volt-e igazolható párttagsága. Felvételre kerültek emellett az elsőfokú, illetve a jogerős ítéletet hozó szerv, az ítéletet hozó bírák nevei, és az ügyben meghozott ítéletek is. Amennyiben a semmisségi törvény alapján külön semmisségi határozat született az ügyben akkor ennek számát is megtalálhatjuk, valamint a titkosságot jelölő egykori számot. A megjegyzés rovatban a további fontos információkat (pl.: közkegyelmet kapott, illetve az iratanyag fizikai állapotára vonatkozó utalásokat) tettük közzé. Ha egy ügyben több vádlott is szerepelt (a közellátási bűntettek esetében volt ez igen gyakori), akkor külön sorban kerültek felvételre a személyek a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

 

A most közzétett adatbázis egy folyamatban levő munka része, így az időkeret tágításával további bővítése várható. Jelenleg levéltárunk öt munkatársa foglalkozik az adatok feltöltésével. A honlapon olvasható adatok közzétételénél az adatvédelmi törvény előírásait vettük figyelembe, így a személyes adatokat tartalmazó rovatok itt nem hozzáférhetőek. Az interneten elérhető verzió mellett kutatótermünkben használható a teljes adatbázis a kutatótermi szabályzatban előírtaknak megfelelően, a támogató állásfoglalás birtokában.

 

Az adatgyűjtést végezte:

Deák Rita levéltári kezelő

Gaálné Barcs Eszter levéltáros

Györgyi Csaba levéltáros

Józsa Ildikó segédlevéltáros

Simon Kornélia segédlevéltáros

Zsigmond Krisztina levéltári kezelő