Virtuális kiállításunkkal a magyar és horvát történelem, illetve irodalom kiemelkedő alakja, a 400 esztendeje született gróf Zrínyi Miklós költő, haditudós, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja előtt tisztelgünk.

A tekintélyes főnemesi családból származó Zrínyi Miklós alig nyolcévesen már főlovászmester volt, később kamarássá, majd királyi kapitánnyá nevezték ki. A bécsi udvarban igen korán a kiemelkedő magyarországi politikusok közé került, családi kapcsolatai révén (apósa az Udvari Haditanács elnöke volt) az udvar legfelső köreivel tartotta a kapcsolatot. A harmincéves háborúban aktívan részt vett, majd 1646-ban, magyarországi főúrként elsőként, a Habsburg Monarchia állandó hadseregének vezérőrnagya, azaz tábornoka lett. Bízva a kedvező politikai helyzetben 1647-1648 telén megírta nagy eposzát, a Szigeti veszedelmet, hogy abban az oszmánok elleni, az európai hatalmak közös részvételével megszervezett hadjáratot propagálja. Szintén az európai háború tanulságait foglalta össze Tábori kis tracta és Vitéz hadnagy című munkáiban, amelyekben felvázolta a magyarországi, részben rendi alapú katonaság megreformálását is. Nagyon fiatalon, az 1655. évi országgyűlésen szóba került a neve a nádorjelöltek között. 1659-ben a titkos tanácsosi tisztség elnyerése lehetővé tette számára, hogy az országot érintő politikai döntések előkészítésében és vitájában személyesen is kifejthesse véleményét. Az 1663-1664. évi oszmán háborúban Európa-szerte ismertté vált nevezetes vállalkozásában, amikor Julius Hohenlohe és Walter Leslie tábornokok, illetve Zrínyi, Batthyány Ádám dunántúli főkapitány csapataival a téli hadjárat idején az eszéki híd felégetésével lassították az oszmán haderő felvonulását. Az 1664. augusztus 1-jén Szentgotthárd-Mogersdorf környékén vívott győztes ütközet és a vasvári béke híre Zrínyit már Bécsben érte. Bécsből birtokaira vonult vissza, ahol 1664. november 18-án a kursaneci erdőben a szemtanúk állítása szerint halálos vadászbalesetet szenvedett.
Összeállításunkban az MNL Országos Levéltára gyűjteményét gazdagító különféle irattípusokból válogattunk a teljesség igénye nélkül: a kiállításban szerepelnek köztörténeti jelentőségű iratok, magánlevelek éppúgy, mint térképek, vagy grafikák. A hadjáratokra koncentrálva részleteket közlünk Esterházy Pál: Mars Hungaricus című munkájából. A digitális felvételek között eddig még soha nem publikált tételeket is bemutatunk.

A virtuális kiállítás az alábbi linkre kattintva is elérhető:
400 éve született Zrínyi Miklós, a költő és hadverezés

A kiállítást összeállították:
Avar Anton, Künstlerné Virág Éva, Kurecskó Mihály, Nagy Attila, H. Németh István, Schmidt Anikó
Fotók: Czikkelyné Nagy Erika, Lantos Zsuzsanna