Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap
Magyar utazók a 17–19. században

II. Diplomaták utazása

Vissza a virtuális kiállításokhoz

Előző Következő
1 / 3

Thököly Imre útlevele udvari prédikátora, Lipóczy Miklós és társai részére
Kapos, 1682. január 21.

Thököly Imre fejedelem saját kezű aláírásával, rányomott pecséttel ellátott, több személy részére kiállított úti passzus. Lipóczy Miklós mellett az utazók között még a következő személyekre vonatkozott: Marczy János, Benczy Márton.

Jelzet: MNL OL G 2–II. 4.(1682)–25–26. fol. – G szekció. Thököly Imre iratai.

Bay Mihály és Pápay Gáspár követek jelentése a moldvai csángókról
1705–1706


Bay Mihály és Pápay Gáspár II. Rákóczi Ferenc fejedelem török Portára küldött követeiként utaztak 1705–1706-ban. Feljegyzéseik azon kevés írott emlékek egyikeként tarthatók számon, amelyeknek csángó vonatkozása van. Az iratban a Dnyeszter melletti, tatárországi magyaroknak nevezett moldvai csángókra vonatkozó részletek sok érdekes adatot közölnek. A követek hazafelé vezető útjukban feljegyezték azoknak a településeknek a nevét, amelyeken keresztülhaladtak. Csebercsik nevű falu esetében azt is rögzítették, amit az ott élőktől hallottak: még Szent László király telepítette őket oda a Kárpátokon túlra.
Az iratanyag felkeltette a Rákóczi-kort kutató neves történész, Thaly Kálmán érdeklődését is, aki 1873-ban közölte a szöveget a Századok folyóirat hasábjain: Bay Mihály és Pápay Gáspár naplója tatárországi követségükről, 1705–1706. Századok. VII. évf. (1873) 8. sz. 538–552., 9. sz. 603–618.

Jelzet: MNL OL G 15–B I.–1. Caps. C.–Fasc. 41. – G szekció. II. Rákóczi Ferenc levéltára. Emigrációba vitt rész.

Magyarország első, geodéziai módszerekkel elkészített határjárása a magyar–román határról

A zsitvatoroki béke óta nem volt megállapított határ, csak a „köztudomás” szerinti létezett. A határ nem határsértések (átlegeltetés, kocsmai verekedések, …) elszaporodása miatt rögzítették az államhatárt 1887-ben. A 145. határjel neve: Szent László király köve. E dokumentum, valamint Bay Mihály és Pápay Gáspár követek jelentése a jó példa arra, amikor a szájhagyomány, a népi emlékezet és a helynevek tanúsága egybeesik.

Jelzet: MNL OL N 91-b– Lad. XX.–No. 2. ­– N szekció. Országhatár rendezésére vonatkozó iratok. Magyar-román határ megállapításra vonatkozó iratok és térképek.