Újabb előadással várták a vendégeket a Levéltári Délutánokon

Szeptember 24-én, kedden ismét szép számú érdeklődő részvételével tartották meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat (MTT) közös történelmi ismeretterjesztő sorozatának, a Levéltári Délutánoknak a következő programját. A szervezők célja az, hogy a levéltár Bécsi kapu téri palotájában A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállításon megtekinthető írott történeti források segítségével minél többen ismerhessék meg ezeket a kulturális kincseket és a történelmi eseményeket, időszakot, amikor az iratok keletkeztek. Fodor Pál, a Magyar Történelmi Társulat elnöke külön kiemelte a középkori oklevelek kutatásának és feldolgozásának nehézségeit és szépségeit, a történelmi ismeretterjesztő sorozatunk úttörő szerepét és fontosságát.
 

Károsodott az irat

A sorozat második délutánján Szovák Kornél Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, történész (PPKE) tartott előadást „III. Béla oklevele az uralkodó előtt tárgyalt, írásban rögzítendő jogi ügyekről” címmel. Az előadó részletesen ismertette az úgynevezett Froa-oklevél keletkezésének körülményeit, az irattal kapcsolatban eddig született munkákat, elméleteket. Ebben a folyamatban jelentett fordulópontot Fejérpataky László munkássága, aki 1900-ban összegyűjtötte III. Béla okleveleit. Szovák Kornél ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hivatali írásbeliség korábban is létezett. Vagyis Dudits Andor szekkójának a szövege, amely a Bécsi kapu téri épület első emeleti folyosóján található, félrevezeti a látogatókat, mivel III. Béla korában a hivatali írásbeliség már kétszáz éves múltra nyúlt vissza. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az oklevél szemmel látható rossz állapota abból következik, hogy azt sokszor és hosszú időre kiállították, és így az irat károsodott. A kiállításon éppen ezért egy nemesmásolatot láthatnak az érdeklődők!
 

Magánjogi ügylet

Az oklevél keletkezésének körülményeivel kapcsolatban a történész hangsúlyozta, hogy az lényegében egy magánjogi szerződést rögzített, magánoklevélnek számít, így tévesen gondolják, hogy a hivatali írásbeliség, vagyis közvetlenül a kancellária születéséhez kapcsolható. III. Béla ugyanakkor bizánci neveltetésének köszönhetően megismerhette a birodalmi adminisztráció működését és annak fontosságát. Az uralkodó 1183-ban adott ki olyan oklevelet, amely francia oklevélkiadási formulát követi, és már a kancellári hivatalhoz kapcsolható.

Az előadó részletesen ismertette az oklevél tartalmát, ami egy magánjogi ügyletet rögzített egy feltehetően rajnai származású Froa asszony és a pécsi ispotályosok között. Az oklevél szövege Barbarossa Frigyes császár okleveléhez is nagyon hasonlít, annak a fordulatait követi, vagyis az akkor bevett, német formulát is tartalmaz. Az oklevél érdekessége egyrészt a felsorolt személyekben, a tanúk neveinek felsorolásában és a helynevekben érhető tetten. A birtok határai még napjainkban is megállapíthatók, a központja a mai Pécsudvard volt.
 

Középhatalom született

Az oklevél keletkezésének különlegessége, hogy a felek egy magánjogi ügyben kérték az uralkodó intézkedését. III. Béla uralkodása ugyanakkor az Árpád-kor azon időszaka, amikor a Magyar Királyság középhatalmi szintre emelkedett. Ebben III. Béla személye megkerülhetetlen, dinasztikus házasságai révén a francia királyokkal került rokoni kapcsolatba. Magyar hallgatók tanultak Párizsban, akik a tanulmányaik végeztével (például a titokzatos Anonymus, P mester) hazaérkezve a magyar értelmiségi-politikai elit soraiba emelkedtek, és a királyság vezető tisztviselői voltak. III. Béla uralkodása alatt az oklevélkiadás száma megnövekedett, és ez a tendencia érvényesült a XIII. században is.

Az előadásnak köszönhetően a hallgatóság számára megelevenedett a középkori Magyar Királyság színes és összetett világa, Szovák Kornél felidézte a magánjogi oklevél szövegében olvasható szereplőket és tanúkat, és így a hallgatók közelebb kerülhettek a középkor „titokzatos”, de távolról sem „sötét” világához.

A Levéltári Délutánok sorozat folytatódik, október 8-án Rácz György főlevéltáros, az MNL tudományos igazgató-helyettese tart majd előadást az Aranybulla keletkezéséről és történetéről. A programra ezen a linken keresztül lehet regisztrálni.

Az előadás teljes anyaga itt látható