Templomi hangversenyek és külföldi énekkarok az 1980-as években
Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) elnöke (1971–1989 között) 1986. július 30-án levelet írt Lakatos Ernő (1930–2018) kommunista politikusnak. Lakatos 1982 és 1988 között az MSZMP Központi Bizottsága (MSZMP KB) Agitációs és Propaganda Osztályának (Agit. Prop. Osztály) volt a vezetője. A levélhez Miklós Imre mellékelte az ÁEH templomi hangversenyek és templomi énekkarok szervezéséről készített feljegyzését. Az ügy annyira fontosnak tűnt, hogy Lakatos Ernő több címzett részére is válaszlevél-tervezetet készíttetett.
Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének 56.413/1986. iktatószámú levele, rajta Lakatos Ernőnek az elintézéstervezetekről szóló saját kezű feljegyzéseivel, 1986. június 30.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Az Állami Egyházügyi Hivatal 56.413/1986. iktatószámú levele
A levélhez mellékelték az Állami Egyházügyi Hivatal 1986. július 22-én kelt feljegyzését, amelyben beszámolt az Agit. Prop. Osztály részére az egyházi zenei élet terén tapasztalt, egyáltalán nem elszigetelt, ugyanakkor – megítélése szerint – „zavaró jelenségekről”. Ez alatt az ÁEH a hivatalos egyházvezetéssel szemben álló, „szakadár csoportok” törekvéseinek támogatására ösztönző – elsősorban külföldi – koncertszervezők tevékenységét jelölte meg.
Az Állami Egyházügyi Hivatal feljegyzése, 1986. július 22.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Mellékelt feljegyzés az Állami Egyházügyi Hivatal 56.413/1986. iktatószámú leveléhez
Az ÁEH úgy vélte, hogy a szervező személyek az említett koncerteket a Magyar Népköztársaság hivatalos egyházpolitikájával szembenálló, a párt és az állam szempontjából nem kívánatos eszmék terjesztésére kívánják felhasználni, és „a szervezésben legtöbbször az egyházvezetéssel szemben álló ellenzéki személyek és csoportok vállalnak szerepet”. Továbbá egyre gyakoribb jelenségként írta le, hogy a fellépések színhelyéül választott koncerthelyek nem szerepelnek az Országos Filmharmóniával egyeztetett (hivatalos) koncerthelyek között.
A feljegyzés megemlíti, hogy az egyházi vezetők figyelmét már korábban felhívták arra, hogy „a jövőben a lelkészektől követeljék meg külföldi és világi énekkarok szereplésének előzetes bejelentését, s az esetleges zavarkeltő kísérleteket fokozottabb ellenőrzéssel akadályozzák meg”. Az ÁEH mindezekkel összhangban azt is szükségesnek tartotta, hogy a Művelődési Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium tegyen lépéseket, hogy „a felügyeletük alá tartozó műsorszervező, illetve utazási irodák a külföldi egyházi kórusok, valamint hazai világi énekkarok templomi programjainak terveit még a szervezés megkezdése előtt egyeztessék az Állami Egyházügyi Hivatallal” – ezáltal a felső szintű hivatalok együttműködését sürgette.
A forrásban foglaltak szerint különböző külföldi, tőkés országbeli szervezők több ellenzéki és „reakciós” lelkész közreműködésével folytatták tevékenységüket. Több koncert eddigre azonban már lezajlott: „A katolikus, református, evangélikus és baptista fiatalokból, illetve a Zeneakadémia néhány hallgatójából álló énekkar az egyházi vezetés tudta nélkül július 10-én és 11-én a budafoki baptista, illetve a fasori evangélikus templomban koncertet adott, és további hangversenyeket terveztek néhány vidéki városban.” Az ÁEH ezért az érintett egyházi vezetőknél intézkedett annak érdekében, hogy a jövőre nézve leállítsák a további programokat.
Lakatos Ernő utasításainak értelmében az ügyben levéltervezeteket fogalmaztak meg a megyei (fővárosi) pártszerveknek (első titkároknak), továbbá a művelődési és a belkereskedelmi minisztereknek. Az ÁEH-lal azt közölték, hogy egyetért a javaslataikkal, és kérte, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a feljegyzésben bemutatott jelenségek visszaszorítására.
Az Agit. Prop. Osztály 1986. augusztus 8-i keltezéssel készítette el a levélfogalmazványokat tizenkilenc megyei és a fővárosi pártszervezetek érintett vezetői részére. Ezekben felhívta a címzettek figyelmét a párt által nemkívánatosnak minősített jelenségekre.
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/2 iktatószámú levélfogalmazványa a megyei (fővárosi) pártszerveknek, valamint a címzettekről szóló rövid cédula, 1986. augusztus 8.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/2 iktatószámú levele
A levélben – többek között – kiemelésre került, hogy olyan koncerteket kifogásoltak, illetve kívántak megtiltani az állami szerveken és a pártszervezeteken keresztül, amelyek esetében a szervezők között legtöbbször a hivatalos egyházi vezetéssel szemben álló, ellenzékinek minősített személyek vállalnak szerepet. A körlevél kifejezetten nevesíti a Continental Singerst, mint a párt egyházpolitikai érdekeivel ellentétes tevékenységet kifejtő szervezetet.
Continental Singers
Az Amerikai Egyesült Államokban 1967-ben alapított nemzetközi keresztény előadóművészeti szolgálat, amelynek hatására Hollandiában 1969-ben Continental Sound Music néven hasonló szervezet alakult. Ez a szervezet Európában fejtette ki tevékenységét, és napjainkban is létezik. A kelet-európai és a korabeli Magyarországi tevékenységükről külön cikk olvasható a weboldalukon.
Az Agit. Prop. Osztály 1986. augusztus 7-én Köpeczi Béla (1921–2010) művelődési miniszternek is levelet küldött, ennek tartalma hasonlít a megyei pártvezetőknek küldött levélhez, és szintén nevesíti az előzőekben már említett Continental Singers együttest.
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/3 iktatószámú levélfogalmazványa Köpeczi Béla művelődési miniszternek, 1986. augusztus 7.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/3 iktatószámú levele
A levélben Lakatos Ernő röviden bemutatta a károsnak minősített jelenségeket és a párt nevében konkrét intézkedéseket kért. Egyrészt azt, hogy a művelődési szervezetek, intézmények, műsorszervező irodák még a szervezés megkezdése előtt egyeztessék a külföldi egyházi kórusok, valamint a hazai világi ének- és zenekarok templomi programjainak terveit az Állami Egyházügyi Hivatallal, másrészt azt, hogy a Művelődési Minisztérium tegyen lépéseket, és szüntesse meg a Continental Singers együttesnek a párt és az állam egyházpolitikai érdekeivel ellentétes tevékenységét Magyarországon.
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya a közös fellépés érdekében szintén 1986. augusztus 7-én hasonló, bár némileg rövidített szövegű levelet küldött Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek (1930–?).
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/4 iktatószámú levélfogalmazványa Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, 1986. augusztus 7.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/4 iktatószámú levele
Az Agit. Prop. Osztály a belkereskedelmi minisztertől is a minisztérium felügyelete alá tartozó műsorszervező, illetve utazási irodák hasonló programterveinek előzetes egyeztetését kérte az Állami Egyházügyi Hivatallal, még a szervezés megkezdése előtt. Az iratból kiderül, hogy milyen tevékenységektől tartottak: a fellépő zenei csoportok, illetve a szervezők missziós tevékenységet is szeretnének kifejteni, konkrétan a vallásos hitélet mellett agitálnak, a fiatalokat „hitbuzgalmi, evangelizációs” tevékenységre ösztönzik, valamint támogatják azokat a – szakadárnak minősített – csoportokat, akik szemben állnak a hivatalos egyházvezetéssel.
Az intézkedéseket követően az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya 1986. augusztus 7-én a Miklós Imrének küldött válaszlevélben nem csupán a megtett intézkedésekről tájékoztatta az ÁEH elnökét, hanem arra is kérte, hogy az ÁEH saját hivatali eszközeivel járuljon hozzá az „ellenséges” kezdeményezések leleplezéséhez, és támogassa „egészséges” egyházpolitikai erők „helyes” irányú tevékenyégét.
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/5 iktatószámú levélfogalmazványa Miklós Imrének, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, 1986. augusztus 7.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály Ag/768/5 iktatószámú levele
Köpeczi művelődési miniszter válasza két hónappal később, október 7-én kelt. Ebben tájékoztatást adott a minisztérium egyik korábbi, már 1984 májusában kiadott állásfoglalásáról, amely hasonlatos volt az ÁÉH kéréséhez, vagyis a problémát már ők is felismerték. Ezért a Művelődési Minisztérium előírta, hogy „a kifejezetten turistaként hazánkba látogató tőkés országbeli amatőr együttesek itteni programjaiban a fogadó utazási irodák nem teremthetnek lehetőségeket a hazai amatőr művészeti mozgalommal való kapcsolat felvételre. Állásfoglalásunk alapján a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1984. június 8-án, körlevélben ilyen értelemben utasította az idegenforgalmi fogadó-szolgáltató szerveket”. A Minisztérium szerint az állásfoglalásban írtakat „általában kielégítően” tiszteletben tartották az érintettek.
Köpeczi Béla művelődési miniszter válasza az MSZMP KB Agit. Prop. Osztályának, 1986. október 7.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. A Művelődési Minisztérium 0095-1/1986./TÜK iktatószámú levele
A Művelődési Minisztérium erre az együttesre (Continental Singers) Continental Sound Musicként hivatkozik, amely a minisztériumi információk szerint végül nem is lépett fel Magyarországon 1986-ban: „Nincs konkrét tudomásunk arról, hogy ez a csoport az idén fellépett volna hazánkban.” (A Continental Sound Music – a hivatalos oldalukon található információk alapján – az amerikai Continental Singers mintájára Hollandiában alapított szervezet.)
A levél tartalmából az is látszik, milyen módon kapcsolódtak egymáshoz a legfelsőbb állami szintek, mivel a Művelődési Minisztérium is javasolta, hogy minderről értesüljön a Belkereskedelmi Minisztérium is. A forrásból megismerhetők további múltbeli körülmények, illetőleg a kért intézkedések végrehajtása is. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a válaszlevélhez kapcsolódva csatolták Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes körlevelét valamennyi megyei tanács, illetve Budapest főváros tanácsa elnökhelyettesének címezve.
Az aggodalomra az adott okot, hogy az ÁEH által feltárt „újabb mozzanat kifejezetten egyházi jellegű” volt. Ugyan a Continental Sound Music már többször is járt Magyarországon, és ilyenkor a fellépések helye egyházi intézmény volt, 1986-ban viszont először kíséreltek meg „kilépni” a templomi keretek közül, és máshol tartani koncertet.
Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes körlevele, 1986. október 7.
Jelzet: MNL OL, Az 1945 utáni munkáspártok és szakszervezetek iratai, Magyar Szocialista Munkáspárt, MSZMP Központi Szervei (M-KS 288), 22. Agitációs és Propaganda Osztály (Társadalompolitikai Osztály), 1986. 22. ő. e. A Művelődési Minisztérium 0095-1/1986./TÜK iktatószámú levele a megyei tanácsok és Budapest Főváros Tanácsának elnökhelyetteseihez
A körlevél ismételten felhívta az tanácsok elnökhelyetteseinek figyelmét, hogy a turistaként Magyarországra látogató külföldi együttesek nem léphetnek kapcsolatba a hazai amatőr művészmozgalommal, és templomi koncertek szervezése, illetve azok megtartása kizárólag csak az állami egyházügyi szervekkel egyeztetve lehetséges, így akarván megakadályozni az ellenőrzés nélküli egyházi agitációt, mivel megtörtént, hogy az előadók olyan templomokban léptek fel, amelyeket nem jelöltek ki előzetesen egyházzenei koncertekre. A fellépéseket szervezők segítségével ezek a csoportok ráadásul megkíséreltek kilépni a „templomok falain kívülre”, annak érdekében, hogy bővítsék nyilvánosságukat.
Ezeket a tevékenységeket olyan veszélyforrásnak ítélték meg a korabeli hivatalok, hogy komoly együttműködés alakult ki közöttük.
Az ismertetett források alapján megrajzolható az ÁEH feljegyzése által elindított végrehajtási folyamat ábrája:
A fenti összefoglaló diagramon az kommunikációban részt vevő szervezetek idővonalai egymás mellett, párhuzamosan helyezkednek el, az idő fentről lefelé telik. Az egyes szereplők közötti kommunikációt vízszintes nyilak jelképezik, amelyek a feladótól a címzett felé mutatnak. Az egyes üzenetekre adott válaszokat szaggatott vízszintes vonal jelöli. (A nyilakon olvashatók az egyes dokumentumok iktatószámai.)
Az iratok utalnak arra, hogy nemcsak az említett Continental Singers együttes magyarországi tevékenysége került a pártszervek fókuszába. Az Állami Egyházügyi Hivatal feljegyzése említést tesz egy másik, NSZK-beli kórusról is, a Landaui Evangélikus Énekkarról. Ebben az esetben a Gorkij-fasori evangélikus gyülekezet templomában tervezett koncertrendezvényt a Kommunista Ifjúsági Szövetség KB illetékeseinek sikerült meghiúsítaniuk.
Ugyanebben az évben az ÁEH több olyan koncertről értesült, amelyeket nem tartottak kívánatosnak, de csak utólag szereztek azokról tudomást. A feljegyzés leszögezi azonban, hogy „az érintett egyházi vezetőknél intézkedtünk a további programok leállítása érdekében”.
Az iratokban nevesített Julia Winterberg kórusvezető – aki öt éven keresztül „Jubilate” néven vezette a Continental szolgálatot hazánkban – később visszaemlékezésében így vallott erről az időszakról: „Nagyszerű élmény volt Istent dicsőíteni a nehéz körülmények közepette is.” Az ÁEH-ban keletkezett és a minisztériumi iratok alapján jól látható, milyen nehézségekbe ütköztek a külföldi és a magyarországi egyházi kórusok, azonban ezek az 1980-as évek végére lassanként elhárultak. A különböző egyházak lelkészei egyre-másra kérték fel a Magyar Continental Singers csoportot. „A félelemből és kontrollból épített épület falai repedezni kezdtek – közeledett a rendszerváltás.” – emlékezett vissza Julia Winterberg.
Az Agit. Prop. Osztály, illetve az ÁEH iratai között az eddig kutatások során nem voltak további források feltárhatók a Continental Singers együttes templomi hangversenyeiről és koncertjeiről. Újabb adatok remélhetők azonban az említett NSZK-beli kórusról a KISZ KB iratanyagában, valamint az ÁEH iratanyagainak további vizsgálata során, amelyek közvetett formában megvilágítják a további koncerteket érintő konkrét adminisztratív intézkedéseket. Az állambiztonsági szervek jelzett koncerteket érintő megfigyelési tevékenységének vizsgálatával így még teljesebb képet kaphatunk majd.
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján az iratok titkos minősítése korábban már feloldásra került.
Iratfotók: Pál Zoltán (MNL OL)
Felhasznált irodalom:
Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Diplomaták a változó világban – Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945–1990, Budapest, 2015.
Kisasszondi Éva: Az állami egyházügyi hivatal iratanyagának jegyzékei. I. kötet: Adattár. Budapest, 2005 (A Magyar Országos Levéltár Segédletei 17).
Internetes források:
Gável András: Julia Winterberg: Nagyszerű élmény volt Istent dicsőíteni a nehéz körülmények között is, vasarnap.hu, 2019. november 5.
Bemutatkozás, Magyar Continental Singers hivatalos oldala
How it all started with the Continentals, Continental Sound Music hivatalos oldala
The adventures in Eastern (communistic) Europe, Continental Sound Music hivatalos oldala
Új hozzászólás