Nagy sikerrel nyitott a Levéltári Délutánok sorozat
Nagyszámú érdeklődő részvételével szeptember 10-én indult a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Történelmi Társulat közös, Levéltári Délutánok című történelmi ismeretterjesztő sorozata. A programsorozat célja, hogy a levéltár Bécsi kapu téri palotájában A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó kiállításon megtekinthető írott történeti források segítségével minél többen ismerhessék meg ezeket a kulturális kincseket és az ezek hátterében rejtőzködő történelmi eseményeket. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös sorozata arra törekszik, hogy mindenki számára személyes közelségbe kerüljön a múlt. – A Levéltári Délutánok sorozat ezt a célt szolgálja, mivel a tudományos ismeretterjesztés segítségével és a különleges források megismerése révén jobb emberekké válhatunk – jelentette ki megnyitó beszédében Rácz György főlevéltáros, az MNL tudományos-igazgatóhelyettese. Ablonczy Balázs, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára pedig a történelmi források megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mivel azok segítenek a múlt megismerésében és a nemzeti identitás megőrzésében.
A megnyitó beszédek után a sorozat első előadója, Körmendi Tamás, az ELTE habilitált egyetemi docense „A veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele” címmel ismertette a kiállítás és a Magyar Nemzeti Levéltár legkorábbi oklevele keletkezésének körülményeit. Előadásában bemutatta a két nyelven – görögül és latinul is kiállított – oklevél eredetével kapcsolatos eltérő szakmai véleményeket, mivel a történészek egyaránt érvelnek Géza fejedelem és I. (Szent) István király mellett. Az oklevélkiadás korabeli gyakorlatát és egykorú európai forrásokat is figyelembe véve. véleménye szerint az oklevelet I. István idejében adták ki, amikor Veszprém az újonnan alakult királyság központja volt, és a kolostor otthonaként szolgált Imre herceg bizánci származású leendő hitvesének. Az előadó felhívta a figyelmet az írott források korlátozott számára, aminek következtében az utókornak a korszak megismerése nehézségekbe ütközik, és összehasonlítások révén feltételezésekre kell szorítkozni, így a korszak történetére vonatkozóan számos interpretáció lehetséges, és ez egyben szakmai vitákat is eredményez. Az előadás után a hallgatóság több kérdést tett fel az előadónak, és izgalmas párbeszédnek lehettünk tanúi.
Az előadás teljes anyaga itt látható:
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő előadássorozata szeptember 24-én, kedden Szovák Kornél Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, történész professzor előadásával folytatódik, aki „III. Béla oklevele az uralkodó előtt tárgyalt, írásban rögzítendő jogi ügyekről” címmel tart előadást.
Új hozzászólás