Megújította együttműködési szerződését a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár

Az új szerződést Michael W. Grunberger, a múzeum gyűjteményi igazgatója és Mikó Zsuzsanna, a levéltár főigazgatója írta alá. Grunberger elmondta, hogy az amerikai intézmény egyik célja a holokauszttal kapcsolatos szétszóródott anyagok összegyűjtése. Méltatta a Magyar Országos Levéltárral 2001 óta folytatott együttműködést, és reményét fejezte ki, hogy az még nagyon sokáig folytatódni fog.

Mikó Zsuzsanna kijelentette, hogy a magyarországi levéltárakban őrzött források nagy segítséget fognak jelenteni az amerikai múzeumnak a holokausztra vonatkozó dokumentumok összegyűjtéséhez, valamint ahhoz, hogy a magyar kutatók és állampolgárok jobban megismerhessék ezt az időszakot.

Az országos levéltár vezetője szerint a több mint 1200 doboznyi iratanyag digitalizálásáról szóló megállapodással azt kívánják elérni, hogy a Magyarországon őrzött anyagok bárki számára hozzáférhetőek legyenek, és az intézmény nyitott legyen mindenki előtt, aki tudományos kutatás céljából kívánja megismerni az anyagait. A digitalizálás költségeit 2016-ban 60 százalékban az amerikai, 40 százalékban pedig a magyar fél állja.

Az MTI-nek nyilatkozva Mikó Zsuzsanna az együttműködési szerződés megújítását a holokauszt-emlékév és a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros magyar elnökségének összefüggésében is fontosnak nevezte.

"Nagyon fontos, hogy egyenrangú partnerként szerepelünk ebben az együttműködésben" - mondta, hozzátéve, hogy a korábbi együttműködési szerződés értelmében a washingtoni múzeum határozta meg, mely anyagokat kéri, ezentúl pedig a két partner közösen dönti el, hogy melyik forrásokat fontos feldolgozni, és azokat milyen formában teszi hozzáférhetővé.

Elmondta, hogy a feldolgozandó 1200 doboznyi iratanyag, amely három évvel ezelőtt került át a pénzügyminisztériumtól a levéltárhoz, elsősorban a zsidók vagyonának elvételét dokumentálja, amelyet korábban nem volt lehetőségük feldolgozni. A dokumentumokat korábban közigazgatási eljárások miatt őrizték a tárcánál. 

Radu Ioanid, a Holokauszt Emlékmúzeum nemzetközi levéltári programjainak igazgatója az aláírási ceremónián hangsúlyozta, hogy ha a múzeumnak sok más levéltárral is ugyanolyan szilárd és kitűnő lenne az együttműködése, mint a Magyar Nemzeti Levéltárral, akkor más lenne a világ. Szavai szerint más lenne a világ akkor is, ha Magyarországgal más területeken is ilyen kiválóak lennének a kapcsolatok.

Megítélése szerint a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközponttal kapcsolatban, amelyet Európa legjobb holokauszt-múzeumának nevezett, nem haladnak jó irányba a dolgok. Az MTI-nek nyilatkozva abbéli reményét fejezte ki, hogy a levéltárihoz hasonlóan kitűnő együttműködés jön létre Magyarországgal az emlékezetpolitika terén is, ahol - mint mondta - néha erősek a nézetkülönbségek. 

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Holokauszt Emlékmúzeumnak a Magyar Országos Levéltár európai szinten is megkülönböztetett partnere. Kiválónak nevezte a hasonló magyar intézményekkel, így Budapest Főváros Levéltárával, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával és a zsidó közösségek levéltáraival való együttműködést. Ellenpéldaként említette Törökországot, ahol a forrásokhoz való hozzáférés szerinte "lehetetlen".

Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának megrendelései alapján a Magyar Nemzeti Levéltár az elmúlt másfél évtized során évi 80 ezer mikrofilmfelvételt készített. Most a felek évi 200 ezer digitális felvétel elkészítésében állapodtak meg.

Az amerikai múzeum elsősorban azokra a fennmaradt magyar belügyminisztériumi forrásokra, illetve az 1945 utáni népbírósági perek azon anyagaira összpontosított, amelyekből kiderülhetett, hogy kik voltak a felelősök. Az intézmény figyelme más üldözött csoportokkal, így a romákkal vagy a szabadkőművesekkel szembeni retorziókra is kiterjed.