Magyar kereskedők „Afrika szarvánál”
Mint az olasz királyi gyarmatügyi minisztérium, illetve az olasz banánmonopólium magyarországi kizárólagos képviselői- e napokban hoztuk be az afrikai olasz gyarmatokról származó első banánküldeményt.
Engedje meg igen tisztelt Igazgató Úr, hogy az első küldeményből ízelítőül néhány mintadarabbal szolgáljunk, és kérjük, hogy azokat jó szívvel elfogadni kegyeskedjék.”
A Magyar-Etiopiai Kereskedelmi Kft ifj. Horthy Istvánnak, 1937. október 18.
A magyar-olasz gyarmatügyi egyezmény francia nyelvű szövege
Jelzet: MNL OL, Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Gazdaságpolitikai osztály (K 69), 1934-1937-E dosszié
Az olasz gyarmatokról származó árucikkek magyarországi behozatalával – az erre a célra 1936-ban alakult – Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft. foglalkozott, amelynek alapítói az Angol-Magyar Bank, a Magyar-Olasz Bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Élelmiszerszállító- és Árukereskedelmi Rt. voltak. A társaság kitűzött céljai között szerepelt egyrészt, hogy a magyar ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági termékeknek piacot hozzanak létre Etiópia területén, másrészt pedig az, hogy biztosítsák a kereskedelmet Etiópia, a többi gyarmat és az olasz anyaország között. Ebben segítségükre volt egy olasz vállalat, a Societa Italiana per il Commercio Con l’Africa, amellyel jó kapcsolatot alakítottak ki. A Societa Italiana részvényesei közé tartoztak többek között a Riunione Adriatica di Sicurta és a milánói Banca Commerciale Italiana, amely a Magyar-Olasz Bankban is tulajdoni hányaddal bírt. Az olasz vállalatok szándéka az volt, hogy a megszerzett afrikai területeket gazdaságilag minél jobban kiaknázzák. Emiatt Etiópia fővárosában, Addis-Abebában központi telepet hoztak létre és tervbe vették, hogy további nagyobb településeken kirendeltségeket alapítanak. Nem véletlen tehát, hogy az 1936-ban létrejött Olasz Kelet Afrika területén folyó kereskedelemben helyet kapott az olasz cégek által háttértámogatást élvező Magyar- Etiópiai Kereskedelmi Kft.
Térkép az afrikai olasz gyarmatokról, vagyis Olasz Kelet Afrika területe (borító)
Jelzet: Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Gazdaságpolitikai osztály (K 69), 1934-1937-E dosszié
Térkép az afrikai olasz gyarmatokról, vagyis Olasz Kelet Afrika területe
Jelzet: Polgári kori kormányhatósági levéltárak, Külügyminisztériumi levéltár, Külügyminisztérium, Gazdaságpolitikai osztály (K 69), 1934-1937-E dosszié
A vállalat Magyarországról a következő „értékkontingeseket” exportálta az olasz gyarmatokra: gépek és anyagok útépítéshez, valamint mechanikus járművek mindenféle áruszállításhoz, centrifugál-szivattyú, gázmotor és generátor, valamint szárított gyümölcs, liszt, zab, konzerv, tiszta és denaturált alkohol, pamutáruk. A behozatali cikkek között nyersbőr, méhviasz, banán és kávé szerepelt. A társaság megállapodást kötött a Genovában székelő Olasz-Afrikai Minisztérium Banán Monopóliumával szomáliai banán behozatalra. A megállapodás 1938 őszéig biztosította a felek számára előnyös üzlet lehetőségét. A gyümölcs magyarországi értékesítésével a Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet lett megbízva. Az első szállítmány 1937 októberében érkezett Magyarországra. A sikeres importról a Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft. tájékoztató levelet és kóstolónak néhány darab banánt küldött a részvényeseknek, köztük ifj. Horthy Miklósnak, aki a Magyar Élelmiszerszállító- és Árukereskedelmi Rt. igazgatója volt.
Tájékoztató levél ifj. Horthy Miklósnak az első szomáliai banánszállítmányról
Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Rt. iratai (Z 1277), 2. tétel
A Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft. csupán rövid ideig tudott üzleti tevékenységet kifejteni az afrikai állam területén, mert az időközben kitörő második világháború során az olaszokkal szemben álló britek 1941-ben kiverték Mussolini csapatait a térségből és 1944-ben visszaadták a hatalmat Halié Szelasszié etióp uralkodónak. A magyar-etióp áruforgalom ez által megszakadt és 1942-ben elkezdték a társaság felszámolását, amely egy évvel később fejeződött be.
Napjainkban már ritkábban juthatunk hozzá afrikai eredetű banánhoz. Az Európai Unió területére túlnyomórészt Ecuadorból érkezik a banán, derül ki a Közös Piaci Szervezet (Common Market Organization, CMO) 2016-os statisztikai felméréséből, amely szervezet az európai banánimport 2007 és 2016 közötti alakulását vizsgálta. Ebből a lágy szárú, bár gyakran fatermetű növényből az EU-ba a felmérés adatai szerint a dél-amerikai ország területéről 2015-ben érkezett a legnagyobb mennyiség, 1 360 811 tonna. Az afrikai banántermesztő országok (Ghána, Elefántcsontpart, valamint a jóval szerényebb mennyiséget termesztő Mozambik, Uganda, Burundi) behozatala ettől jelentősen elmarad.
Digitális felvételek: Czikkelyné Nagy Erika (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)
Felhasznált irodalom és források:
Pusztainé Dr. Pásti Judit (összeáll): Az államosítás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22) Budapest, 2006.
MNL OL, Gazdasági levéltár, Magyar Olasz Bank Rt. Titkárság, (Z 77), V. 170. tétel (64. doboz): A Magyar-Etiópiai Kereskedelmi Kft. végrehajtó bizottságának ülésjegyzőkönyvei és levelezések, 1936–1943.
Daniel Vanderelst, Lucie Zolichova: EU Banana sector. Committee for the CMO, Brussels, 2016.
Új hozzászólás