IV. Mentés eredetiben Konferencia és Workshop
A konferenciát Dr. Mikó Zsuzsanna a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató helyettese nyitotta meg, majd Dr. Németh László Sándor a MNL Szakmai Koordinációs Igazgatóságának igazgatója mondott köszöntő beszédet.
A szakmai előadásokat Dr. Szatmár Katalin kezdte, aki az Állatorvostudományi Egyetem tudományos munkatársa. Az előadás a levéltári anyagokon is előforduló penészgombák egészségkárosító hatásával foglakozott. Ismertette a penészgombák terjedését befolyásoló környezeti tényezőket, valamint a szaporodás-gátlás lehetséges módjait.
Ezt követően Ida Radvanyiova, Csehországból a fotók restaurálásával kapcsolatban tartott hiánypótló előadást, mégpedig a 19. századi európai dagerotípiák konzerválásáról.
Sor Zita a PreservArt Kft. restaurátora szintén fotók restaurálásának nehézségeiről, kihívásairól beszélt, kiemelve az ezüst zselatin fényképek párásításának problémáit.
Kovács Rebeka 2022-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a konferencián diplomamunkáját mutatta be, ismertetve a hozzá kapcsolódó kutatómunkát is.
Az ebédszünetet követő blokkban állományvédelmi feladatok kihívásairól, és digitalizálásról voltak előadások. Balogh Sándor a Petőfi Irodalmi Múzeum restaurátora a múzeum 2022-ben megújítandó állandó kiállításának előkészületeiről, állományvédelmi, restaurátori feladatiról készített összefoglalót. Ez tulajdonképpen a gyűjtemény törzsanyagát jelentő Petőfi-Társaság dokumentumainak, a költő kéziratainak és relikviáinak teljes kontrollját, állományvédelmi felmérését és szükség szerinti restaurálását jelentette.
Lantos Zsuzsanna az MNL fotósa a levéltári iratok és oklevelek digitalizálásának folyamatait mutatta be fényképekkel illusztrálva, kiemelve azokat az állományvédelmi szempontokat, melyeket a beállítások során alkalmaznak.
Nemes L. Ágnes a levéltári digitalizálás és restaurálás egymás melletti folyamatairól beszélt. Az iratanyag használata nem csak az anyaghoz való fizikai hozzáféréssel biztosítható, hanem az anyagban található információhoz való hozzáférés biztosításával is, ami elsősorban digitalizálással valósítható meg. Ezt a folyamatot segítik munkájukkal a restaurátorok.
A kávészünetet követően Nagy Rebeka az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátora tartott izgalmas előadást a bársonykötésű corvinák szövetanalízises vizsgálatairól, kutatásairól, a különböző források és analógiák kiemelésével.
Ezt követően Dr. Sánta Sára klasszika filológus és Tóth Zsuzsanna, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátora mutatták be Scheurlnek, egy német humanista diplomatának a könyvgyűjteményét.
Zárásként Somogyi Márk az MNL restaurátora foglalta össze nemzetközi tapasztalatait a középkori könyvkultúrával kapcsolatban. Szó esett online képzésekről, kódex-kiállításról, nemzetközi konferenciákról is.
A konferenciát követő két napban Workshopot szerveztek a levéltár restaurátorai. A téma ebben az évben a tintamarásos iratok károsodásainak felismerése, vizsgálata és kezelése volt. Az elméleti ismertetések után volt lehetőség a hallottak gyakorlatban történő kipróbálására. Ennek során egy-egy kurzuson, 1x8 óra állt rendelkezésre az elméleti oktatás mellett, hogy a résztvevők eredeti tintamarással károsodott iratok restaurálását elvégezhessék. A tintamarás az iraton kialakuló olyan károsodás, melyet az íróanyag összetevőiben a környezeti körülmények hatására létrejövő kémiai folyamatok okoznak, érintve az íráshordozót is. Ez főként a vasgallusztintával készült iratoknál fordul elő, leginkább a középkortól a 19. század végéig. A workshopon a résztvevők megismerték a tintamarás során lezajló kémiai folyamatokat, az ezek megállításához szükséges lépéseket, a különféle restaurátori megoldásokat, kiemelve a kalcium-fitátos kezeléseket.
A workshopokat Lökkös Mónika és Nemes L. Ágnes restaurátorok vezették.
Új hozzászólás