Hírek
(Bírósági esetek 5.)
2021.07.22.
Kétszáztizenöt évvel ezelőtt avatták fel Kunszentmárton első közúti átkelőjét
2021.07.21.
2021.07.15.
2020. július 12-én "Frontvonalban Cibakháza és a Tiszazug iskolái a második világháború idején" címmel - levéltári iratok felhasználásával - tartott oktatástörténeti előadást Mucsi László kollégánk a cibakházi Községi Könyvtárban.
2021.07.08.
Tájékoztatjuk tisztelt Kutatóinkat, hogy az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára kutatószolgálatán bevezetett létszámkorlátozás és kötelező maszkhasználat megszűnik, ugyanakkor a kutatóterem előtt elhelyezett kézfertőtlenítő használata, valamint a kutatóteremben az arc eltakarása maszkkal, sállal vagy kendővel ezután is javasolt.
Haralyi Fejér Gyula pere Rusznák Sándor ellen (Bírósági esetek 4.)
2021.07.06.
Július hónap dokumentuma
2021.07.01.
Tikkasztó nyári napok különleges hűsítője lehet egy finom fagylalt. A nyalánkság készítésének több ezer éves fejlődését és közkedvelt huszadik századi árusainak emlékét ma már csak megsárgult lapok őrzik a levéltárakban, de a fagylalt iránti szeretet minden generációt összeköt.
(Bírósági esetek 3.)
2021.06.28.
„A közönség ezt nem érdemelte meg tőlem, hogy botránnyal szórakoztassam.”
(Köz)történetek 4.
2021.06.15.
Ahhoz, hogy a levéltári iratok tartósan használhatók legyenek, szükség van az állapotuk megóvására és az esetleges sérülések kijavítására. Ebben a munkában a legnagyobb szerepe a restaurátornak van. Legújabb videónkban az ő tevékenységét mutatjuk be.
2021.06.14.
2021. június 11-én az „Én is vagyok!” Mozgássérült Generációk Érdekvédelmi Egyesülete érzékenyítő foglalkozást tartott a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára munkatársainak.
2021.06.04.
„Azok a menekültek csak ideig-óráig maradnak a mai Csonka-Magyarországon. Hazamennek ők egytől egyig. Nem a jelszavas politika fogja őket visszahívni, hanem visszahívja őket parancsoló erővel az édesanyjuk sírja, kis templomuk harangja, a föld, a Haza, az ő hazájuk, mely a mienk is!” [1] A Szolnokon működő Menekülteket Segítő Egyesület 1921. szeptember 16-án írt levelében fogalmazott így a menekült tisztviselők kapcsán. Mivel nem mindenki tért, térhetett haza, ellátásukról gondoskodni kellett.
