A hónap dokumentuma
2024.11.04.
Heves vármegye főlevéltárnokai számára nem volt ismeretlen a hely szűke miatt folytatott folyamatos küzdelem, így az 1919-ben kinevezett Pázmány Lajos is hamar szembesült a megfelelő raktárhelyiségek hiányának problémájával. A levéltárnak évente átadott iratsorozatok elhelyezése már főlevéltárnoki működése első időszakában egyre nehezebbé vált, amely helyzeten tovább ronthatott volna az a körülmény is, hogy 1927-ben a vármegyeházán található irodát és három raktárhelyiséget más hivatalok részére kellett rendelkezésre bocsátani. A levéltár a szobák átengedésével párhuzamosan azonban új épületrészeket kapott a vármegyeháza mellett álló börtön épületében, így nem csökkent drasztikusan az iratok elhelyezésére felhasználható terület. 1927-ben Pázmány Lajos legnagyobb feladata az iratanyag egy részének átköltöztetése lett, az alább közölt dokumentum a folyamat nehézségeibe enged betekintést.
2024.09.19.
A második világháború idején minden jelentősebb hazai politikai erő egyetértett abban, hogy a birtokrendszer megváltoztatása elkerülhetetlen. A nagybirtokok megléte és a parasztság megosztottsága miatti szociális problémák is egyértelműen jelezték, hogy ez a rendszer tarthatatlan. Ehhez jöttek még hozzá a mezőgazdaság termelési, üzemi és piaci nehézségei, valamint a második világháború okozta viszonyok. Az Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Hivatala által küldött bemutatásra kerülő határozatok betekintést nyújtanak a földosztás lebonyolításának egy kis szeletébe és rávilágítanak a földosztás legfontosabb motivációjára, arra, hogy elődeink életében milyen fontos szerepet játszott a saját művelhető földterület birtoklása.
2024.06.14.
A Szent Jobb nem csupán a katolikus egyház, de az egész magyar nemzet szempontjából is fontos ereklye, melynek kalandos története a korai időkre nyúlik vissza. A relikvia a feltételezések szerint Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A szent király halálának 950. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat egri állomásának rendőrségi biztosítására készült terv izgalmas betekintést enged az ereklye második országjárásának hátterében zajló intézkedésekbe.
2024.04.24.
Egerben a Szent Imre Katolikus Általános Iskola Kossuth utca 8. szám alatti intézményének hátsó udvarán különleges épület foglal helyet. A Batthyány-pavilonként ismert későbarokk alkotás múltja egészen a 18 századig nyúlik vissza, esztétikai és művészeti értéke ellenére azonban még a helybéliek körében sem számít közismertnek.
2024.02.23.
A levéltáros munkájának talán legszebb területe, amikor egy, már elveszettnek hitt iratanyag levéltári őrizetbe kerül. Így történt ez a Hatvani Vasúttelepi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola irataival is, ami a történelmi idők során igen kalandos utat járt be, amíg intézményünkbe nem került. Az iskola mind országos, mind helyi szempontból egyedülállónak mondható.
2023.12.08.
1937. június 3-án tizennégy nemzet előkelőiből álló lovascsoport tagjait fogadta Heves vármegye. A 12. vitéz nagybányai Horthy István lovas tanulmányúton 25 magyar lovas mellett 45 külföldi vendég vett részt, akik több mint 40 települést érintő magyarországi látogatásuk alatt ízelítőt kaphattak a térség főbb nevezetességeiből.
2023.11.03.
1944 szeptemberében a Vörös Hadsereg átlépte Magyarország határát, mely időponttól heves harcok folytak Magyarország területén. A szovjet csapatok által ellenőrzés alá vett területeken az ország új politikai struktúráját megteremtő első lépések 1944 novemberében és decemberében zajlottak. Ebben az időszakban szervezték újjá a politikai pártokat, valamint a többpárti együttműködésben végzett előkészítő munka eredményeként 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, felállt az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az újjáalakuló pártok között 1944. november 5-én – az 1921. évi III. törvénycikk következtében a Horthy-korszakban illegalitásban tevékenykedő – kommunisták is kimondták Központi Vezetőségük megalakulását. Ezt követően sorra alakultak vidéki szervezeteik is, melyet az alább közölt dokumentum is igazol.
2023.09.12.
Eger legismertebb épülete a Líceum, melynek építését 1763-ben kezdték el abból a célból, hogy Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök ideájának, a négy fakultásos egyetemnek méltó helye legyen. E nagyratörő elképzelés megvalósítása nem nélkülözte az alapokat, hiszen a jogi kar előzményének mondható Egri Jogakadémia akkor már évtizedek óta fontos szerepet töltött be Heves és a környező vármegyék jogtudó értelmiségének kialakulásában. Alapításakor igazi úttörőnek számító intézmény a nagyszombati egyetem után a második önálló és formális jogiskola volt Magyarországon, és az első a jogakadémiák sorában.
2023.07.10.
Idén 80 éve, 1943. január 12-én vette kezdetét a szovjet haderő ellentámadása a Don-kanyar területén, amely a 2. magyar hadseregre nézve elsöprő erejű volt és jelentős emberveszteséggel járt.
2023.06.22.
Levéltárunk Heves Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai között található „Különféle választmányok jegyzőkönyvei és nyilvántartásai (1861-1920)” című fondja alatt egy különleges forrást őriz, mely Heves Vármegye Törvényhatóságán belül működő úgynevezett „szocialista ellenes bizottság” két ülésének fennmaradt jegyzőkönyvét tartalmazza.
