Szervezett áttelepítések Hercegfalvára

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 március 17-én elfogadta a nagybirtokrendszer megszűntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945-ös számú rendeletet. A rendelet egyértelműen meghatározta a kártalanítás nélkül elkobzandó, valamint a megváltás fejében elvett földeket, és az igényjogosultak körét. A földreform végrehajtását az Országos Földbirtokrendező Tanács, a Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a községi földigénylő bizottságok végezték. A rendelet értelmében minden községben földigénylő bizottságot kellett létrehozni. A bizottság tagjait a földigénylők maguk közül választották. A községi földigénylő bizottságok feladata volt az elkobzandó és megváltás alá eső földek összeírása és ezzel együtt az igényjogosultak összeírása és elbírálása. Nehézséget okozott a földek elosztásakor, hogy az országon belül egyenletlen volt a bírtokmegoszlás emellett pedig nagyszámú igénylő volt. Ezért a rendelet lehetővé tett, hogy azok a földigénylők, akik a lakóhelyükön nem jutnak földhöz szervezett áttelepítéssel az ország más területén kaphassanak mezőgazdasági művelésre alkalmas területet. Ennek következtében egy nagymértékű népmozgás ment végbe. Heves vármegye Pétervásárai járásában Fedémes, Recsk, Szajla, Bükkszenterzsébet és Kisfüzes településekről a földhöz jutás érdekében több család is jelentkezett, hogy az ország másik felén, a Fejér vármegyei Hercegfalva település határában fekvő Mélykútpusztára áttelepüljenek. Mélykútpuszta a ciszterci rend Zirci Apátságának birtokaihoz tartozott, amit a földosztást szabályozó 600/1945-ös rendelet értelmében vettek el a rendtől és osztották szét a földre vágyó szegényparasztok között.

Az áttelepítések megszervezése az Országos Földbirtokrendező Tanács feladata volt. (továbbiakban: O.F.T.)

A Pétervásárai járás öt településére az Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Hivatala küldött egy-egy határozatot 1945. október végén. Ebben felszólította az illetékes községi Földigénylő Bizottságokat, hogy a jelentkezett áttelepülőket a végrehajtandó telepítésről azonnal értesítse, a kitelepítést sürgősen szervezze meg, valamint a zökkenőmentes lebonyolításában tevékenyen vegyen részt. Érdekessége ennek az öt dokumentumnak, hogy a tartalmuk megegyező, csak a települések nevei és a jelentkező családok száma különbözik egy-egy határozaton belül, ezért ezek lényegi tartalma a következőkben összegezhető. Minden esetben leírták, hogy a telepesek megbízottjai a telepítésre kijelölt ingatlanokat megtekintették, megfelelőnek találták azokat és kérték áttelepítésüket.

A szövegekből kiderül, hogy az O.F.T. Mélykútpusztán telepfelügyelőt alkalmazott, akinek feladata volt a telep vezetése, igazgatása, a telepesek gazdálkodásának irányítása és felügyelete. A határozatokban rögzítették, hogy az áttelepülők ideiglenesen a mélykútpusztai volt uradalmi épületek átalakításával létrehozott lakásokban lesznek elszállásolva. Először az áttelepülő családoknak csak a „munkástagjai – férfimunkaerői” költözhettek át mezőgazdasági kézi munkaeszközeikkel együtt. A családok női tagjai, a gyereke és az idősek csak azt követően települhettek át, amint a szükséges lakásokat részükre biztosították.

A határozatokban arról is tájékoztatták a települések földigénylő bizottságait és az igénylőket, hogy az adott gazdasági évben a földkimérési munkák és a gazdasági felszerelés biztosítására nem kerül sor, ezért az áttelepülők a földet a telepfelügyelő vezetésével és irányításával közösen kell, hogy megműveljék.

A földigénylőknek a kiutalt föld után megváltási díjat kellett fizetnie, erre az átköltözés megindításáról szóló határozatok is kitértek. Az áttelepülőknek előírták, hogy vigyék magukkal a rendelkezésükre álló gazdasági felszereléseiket, állataikat, takarmányukat, ingóságaikat, valamint a következő gazdasági évre megélhetésükhöz szükséges élelmiszerüket.

Ezek elszállításához és az áttelepülő családok Mélykútpusztára történő eljutásához a vasutat vehették igénybe. A határozatban rögzítették, hogy az áttelepítéssel járó szállítás költségeit a Tanács a Földbirtokrendező Alap terhére megelőlegezte, de ennek költségét a földért fizetett megváltás összegébe be kellett számítani. Nagyon fontos előírás volt, hogy az aktuális mezőgazdasági munkák befejezése után kezdődhetett meg a munkaképes férfiak áttelepülése, akiknek részt kellett vennie az új lakóhelyükön az építkezési és átalakítási munkák elvégzésében is, hogy családjaik mihamarabb követhessék őket.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

Közzétetté: Hadobás Eszter
                   segédlevéltáros

Felhasznált források:

HU MNL HVL IV.421.b. 1995/1945 Fedémes lakosainak áttelepítése Hercegfalva községbe
HU MNL HVL IV.421.b. 2015/1945 Recsk lakosainak áttelepítése Hercegfalva községbe
HU MNL HVL IV.421.b. 2015/1945Szajla lakosainak áttelepítése Hercegfalva községbe
HU MNL HVL IV.421.b. 2039/1945 Bükkszenterzsébet lakosainak áttelepítése Hercegfalva községbe
HU MNL HVL IV.421.b. 2040/1945 Kisfüzes község lakosainak áttelepítése Hercegfalva községbe

Felhasznált irodalom:

Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, 1993
Cúthné Gyóni Eszter: A ciszterci rend története Magyarországon 1945 után. A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1945 és 1981 között című doktori értekezés https://doktori.btk.elte.hu/hist/cuthnegyonieszter/diss.pdf
Marschal Adrienn: Az 1945-ös magyarországi földreform https://kronologia-archivum.retorki.hu/kronologia/az-1945-os-magyarorszagi-foldreform