Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap

Legújabb szerzeményeink

 

Férfiak nősülésére vonatkozó rendeletparódia az első világháborúból, 1915

 

Jelzet: HU MNL OL R 316 – 48.

A rövidnek ígért, ám végül négy évig elhúzódó első világháború egyre inkább érzékeltette hatását a hátországban is. A nehezebb megélhetésen, akadozó ellátáson a kormány különféle rendeletekkel – például a jegyrendszer bevezetésével – igyekezett javítani. Ugyancsak súlyos problémaként merült fel a férfiak távollétében a gazdasági munkák elvégzése, a fizetésképtelenné vált csonka családok kilakoltatásának megakadályozása, a hadigondozás, segélyezés és gyermekvédelem kérdése. A háború minden korábbinál jelentősebb emberveszteséget is hozott: az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét tekintve körülbelül 1 millió halálos áldozattal szoktak számolni. A fentebbi rendelet e korszaknak állít emléket, szatirikus módon reflektálva az 1915-ös év háborúval kapcsolatos kezdődő kiábrándultságára, a nap mint nap különféle korlátozásokról hírt adó újabb rendeletekre, és a harcok következtében bekövetkező népességfogyásra.

Bekerülés módja: vásárlás (2017)

Ajánlott irodalom: Szlanyinka Éva: Az első világháború hatása a társadalomra Magyarországon. Árkádia Szakmódszertani Portál. http://www.arkadiafolyoirat.hu/index.php/9-az-elso-vilaghaboru/105-az-elso-vilaghaboru-hatasa-a-tarsadalomra-magyarorszagon

Völgyesi Zoltán: Harctértől a hátországig: Az első világháború gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a levéltári források tükrében. L'Harmattan, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest. 2016.

 
 

III. Ferdinánd magyar király magyar nemesség-és címeradományozó oklevele Lonczkröner János és felesége, Katalin részére, 1654. december 12.

Jelzet: HU MNL OL R 64 – 1. – No. 1099.

Az oklevél szerint Lonczkröner Jánosnak az uralkodó a harmincéves háború idején a svédek ellen tanúsított vitézségéért magyar nemességet és címert adományozott. 6 pergamenlevél, 10 festett, illetve beírt oldal. Az aranyozott címert és az első beírt oldalt festett virágmotívumok díszítik. A király mellett Szelepcsényi György esztergomi érsek, kancellár és Ruttkay János titkár is ellátta kézjegyével. Korabeli bársonykötésben, selyem szalagokkal, a zsinór és a függőpecsét hiányzik. Bekerülés módja: vásárlás (2018)

 


Klapka György volt honvédtábornok balsikerű törökországi működésével, köztük a kudarcba fulladt Anatóliai Vasúttársaság alapításával kapcsolatos, francia nyelvű gyűjtemény, 1879-1880

Jelzet: HU MNL OL R 86 - 5. tétel

 

A gyűjtemény Klapka György időskori, balsikerű gazdasági próbálkozásainak izgalmas dokumentumai. Az 1879-1880 között, Henri Fornier szenátorhoz, Franciaország isztambuli nagykövetéhez intézett öt darab autográf levél szerint a volt honvédtábornok közvetítő, alkuszi szerepet igyekezett betölteni az Anatóliai Vasúttársaság alapításában. Az ígéretesen induló terv azonban kudarcba fulladt, és Klapkának csupán az isztambuli francia nagykövet jóindulatú közbenjárására sikerült tisztességét megőrizve kiszállni az ügyből. A gyűjtemény másik része arra mutat, hogy Klapka gyakran került hasonló helyzetbe. A több mint 180 beírt oldalnyi, számos levelet tartalmazó anyag egy szintén kínos, gazdasági-pénzügyi természetű "affér" aprólékos leírását tartalmazza. Minden darabon a "Le Journal Stamboul" című folyóirat fejléce látható, amely arra utal, hogy szerzőjük írni akart az ügyről. Az Anatóliai Vasúttársaság végül 1888-ban jött létre a Georg von Siemens által irányított Deutsche Bank tőkéjéből II. Abdul Hamid szultán (1876-1909) támogatásával.  A vállalat egy korábban épült angol vonalat újított fel és egészített ki Dél-Anatólia irányába. Működésének köszönhetően a vasúti közlekedés 1892-ben épült ki Ankaráig és 1896-ban Konyáig. A koncesszióba belefoglalták, hogy egy későbbi időpontig el kell jutni Bagdadig.  

Bekerülés módja: vásárlás (2018)

Ajánlott irodalom: Horváth Balázs Zsigmond: A Berlin-Bagdad vasútvonal hatása a hadászati erőegyensúlyra, illetve az első világháború kirobbanására. In: Katonai Logisztika 2016/2. 147-162.

 

 

Kainczler Károly főhadnagy első világháborús szibériai hadifogságban írt naplója, 1917–1918.

Jelzet: HU MNL OL R 385 – No. 93.

 

A napló a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában 2018. szeptember 15-én a Kulturális Örökségvédelmi Napok rendezvénysorozat keretein belül szervezett „Háborúk, forradalmak, traumák: Az első világháború története 1914–1918)” gyűjtőköri nap felhívására, utólag ajándékként érkezett. Az irat főleg a szibériai hadifogsággal kapcsolatban szolgál új részletekkel, emellett tartalmaz névsort (a halottak neve áthúzva), kiadásokat és kisebb jegyzeteket.

 

 

Levelezés az Édessel
Tomor Árkád Béla bencés szerzetestanár és győri szerelme, Erzsi titkos levélváltásainak korabeli háromkötetes átirata

Jelzet: HU MNL OL R 385 - No. 96.

A levelezésben csak Béla néven szereplő Tomor Árkád Béla (1887–?) 1912 és 1919 között tanított a pápai bencés főgimnáziumban. A tehetséges poétaként és több irodalomtörténeti vonatkozású publikáció írójaként is számon tartott tanár 1917. október 6-án lett az Irodalomtörténeti Társaság rendes tagja. Győri szerelmével, Erzsivel folytatott titkos levelezését korabeli átirat őrizte meg, amelyből azonban csupán a harmadik, negyedik és ötödik köteteket ismerjük. A füzetekből ugyanakkor kiderül, hogy biztosan volt egy hatodik kötet is.  Az átirat a tiltott viszony mellett bemutatja az első világháború utáni Pápa és Győr mindennapjait: a spanyolnátha okozta veszteségeket, az őszirózsás forradalmat, a Tanácsköztársaság és az azt követő időszak feszültségeit. A most közölt részletben Tomor Árkád többek között arról ír, hogy 1918. decemberében, amikor a szerzetesrend feloszlatásáról és az iskolák államosításáról szóltak a hírek, a bencés szerzetestársakban is felerősödtek a kételyek saját rendjükkel és a papi nőtlenséggel kapcsolatban. Erzsébet válaszában a rossz közbiztonságra és a feszült hangulatra panaszkodik, valamint reménykedve latolgatja a papok nősülési engedélyének esélyét. A töredékes forrásanyagból 1919. december 2-áig követhető nyomon a pár története. Az utolsó fennmaradt levelekből úgy tűnik, Erzsi belefáradt a várakozásba, táncba és mulatságokba vágyott. Levelezőtársa nehéz szívvel, de áldását adja minderre, eközben azonban megvallja szerelme elvesztésétől való félelmét is. Tomor Árkád leveleiben többször utal rá, hogy nem akar már szerzetes lenni. Vélhetően az Erzsébettel való kapcsolata is közrejátszott abban, hogy az 1919 szeptemberében Kőszegre távozott tanár 1920 telén valóban elhagyta a rendet. A pár további sorsát egyelőre nem ismerjük.

Bekerülés módja: vásárlás (2018)

Felhasznált források:

Pápai pedagógus lexikon. Tungli Gyula főszerkesztésében. Pápa, 1997. Online elérhető: Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa. http://www.jmvk.papa.hu/adatbazisok/digit_dok/8679

A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai 1802–1940. Dr. Schermann Egyed összeállításában. Pannonhalma, 1940. 109. old.

Helyi hírek. Kőszeg és Vidéke 40. évfolyam, 9. szám. (1920. február 29.) 8. old.

 

Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1680. május 20-án kelt oklevele, amelyben Georg Armbrustert szebeni királybíróvá nevezi ki, 1680. május 20.

 


 

Az oklevél gazdagon illusztrált: a díszítéshez egzotikus témát, az amerikai kontinenst bemutató életképeket választottak, nyilazó, vadászó őslakosokkal, spanyol hódítókkal és olyan különleges állatokkal, mint például a nandu vagy majom:

Jelzet: HU-MNL-OL-P 2257-17.-1.-13.

A Magyar Nemzeti Levéltár Apafi Mihály (1632-1690) erdélyi fejedelem díszes adománylevelét 2021. decemberében vásárolta meg. A Gyulafehérváron, 1680. május 20-án kelt oklevélben a fejedelem Georg Armbrustert, a híres patríciuscsalád tagját az erdélyi szászok egyik legjelentősebb tisztségébe, a szebeni királybírói pozícióra emelte. E tisztség viselője egyben a fejedelmi tanács tagjává is vált. Az adománylevél igazi kuriózum, hiszen az Erdélyi Fejedelemségből nagyon kevés hasonló típusú oklevél maradt fenn. Az oklevél gazdagon illusztrált: a díszítéshez egzotikus témát, az amerikai kontinenst bemutató életképeket választottak, nyilazó, vadászó őslakosokkal, spanyol hódítókkal és olyan különleges állatokkal, mint például a nandu vagy majom. További értéknövelő tényező, hogy az okirat függőpecsétje teljesen ép.

Ajánlott irodalom:

Á. A.: Az Armbruster-család czímereslevelei. (Színes czimerképpel és két szövegközti rajzzal.) Turul, 1916. 97–112. https://turulfolyoirat.hu/doc/Turul_1916.pdf