Jelenlegi hely
K 143 017 – A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848) II.
Projekt címe: A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)
Azonosító: NKFI K 143 017
Futamidő: 2022–2026
Támogatás összege: 44 959 000 Ft
Résztvevők: H. Németh István, Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár (vezető kutató)
Dobszay Tamás, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (szenior kutató), Kalmár János, Ókori, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (szenior kutató)
Bajorné Székely Dorottya Piroska, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kutató), Bíró Györgyné dr. Héjja Julianna Erika, Békés Vármegye Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár (kutató), Borbély Zoltán Ókori, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (kutató), Czoch Gábor, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kutató), Dominkovits Péter, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár (kutató), Dominkovitsné Szakács Anita Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár (kutató), Forgó András, Történettudományi Intézet (Pécsi Tudományegyetem) (kutató), Gőzsy Zoltán, Történettudományi Intézet (Pécsi Tudományegyetem) ill. Baranya Vármegyei Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár (kutató), Hende Fanni, Fragmenta et Codices Kutatócsoport (kutató), Hőnich Henrik, Molnár Tamás Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (kutató), Kádár Zsófia, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kutató), Kulcsár Krisztina, Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár (kutató), Maczák Ibolya, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem (kutató), Melkovics Tamás, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kutató), Nagy Ágoston, Molnár Tamás Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (kutató), Nagy János, Budapest Főváros Levéltára (kutató), Soós István, Történettudományi Intézet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont (kutató), Tóth Árpád, Történettudományi Intézet, Miskolci Egyetem (kutató), Vajnági Márta, Történeti Intézet, Eötvös Loránd Tudományegyetem (kutató), Völgyesi Orsolya, Történettudományi Intézet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont (kutató)
Deák Ádám (fiatal kutató), Huszár Renáta (fiatal kutató), Kónya Petra (fiatal kutató)
Projekt leírása: A projekt a Habsburg Monarchián belül létező Magyar Királyság parlamentarizmusának több területét mutatja be. A kutatás legfontosabb célkitűzései szerint részben eddig feltáratlan forrásokat tár fel és tesz közzé, valamint feltárja egyes magyarországi országgyűlések történetét, valamint – főként a 18. század és a reformkor tekintetében – bemutatja a korabeli parlamentarizmus és vele együtt a politika működését, annak nyelvezetét, a politikai életben részt vevők kapcsolatait és tevékenységét. Kiemelt szerepet szánunk a rendiség politizálására azokban az időszakokban, amikor nem állt rendelkezésre az országgyűlés, mint érdekérvényesítési fórum, különösen akkor, amikor a legfontosabb állami reformokat vezették be a Magyar Királyságban. Egyebekben kitérünk a rendi társadalom és a rendiség legfontosabb kérdéseire, valamint annak utolsó korszakát elemezve a megszűnés, átalakulás jeleire. Az országgyűlések tárgyalásával egy időben bemutatjuk a kor legfontosabb politikai kérdéseit, rámutatva ezzel a Magyar Királyság helyzetére a Habsburg Monarchián belül, valamint az ország legfontosabb közjogi, gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseire.
A kutatás kiinduló problematikája szerint a projekt összehangoltan igyekszik elvégezni a rendiséghez és az országgyűlésekhez kapcsolódó alapvető forrásfeltárást és feldolgozást. A Magyar Királyság országgyűlései közjogilag az egyik legfontosabb színterei voltak az országos politizálásnak. A kutatás során a királyság és a Habsburg Monarchia közötti közjogi viszony eddigi eredményeit igyekszünk tovább pontosítani, bemutatva olyan csomópontokat, amelyek e viszonyban döntőek voltak. A szatmári béke utáni időszak országgyűlésének teljes körű feldolgozása e tekintetben kiemelkedőnek számít, mint ahogy az is, hogy a sikertelen 1765-1766. évi országgyűlés előtti időszakban hogyan valósulhattak meg a bécsi udvar reformjellegű intézkedései, hogyan változott a központi kormányzat és a királyság politikai nyilvánosságának viszonya. E politikai viszonyban az országgyűlések e vita alapvető színterei voltak. Az 1766 és 1790 közötti, illetve a napóleoni háború időszakában az országgyűlések nélkül kellett az ország politikai akaratát és érdekeit képviselni, melynek eddig ismeretlen fórumait, csatornáit kívánjuk feltárni és bemutatni. Megvizsgáljuk, hogy az újjáéledő parlamentáris időszak mennyiben tért el a 18. század politizálásától, és milyen közjogi helyzetet hoztak létre. A reformkor időszaka pedig a megújuló Magyar Királyság időszakának alapszinten sokat vizsgált országgyűléseit hozta magával. Erre az időszakra a most kialakult, némileg sematikus képet igyekszünk árnyalni az elvégzendő kutatásokkal, illetve segíteni a további kutatásokat a közreadandó történeti forrásokkal.
A kutatócsoport által korábban benyújtott pályázat volt az első olyan, amely a magyarországi parlamentarizmus történetének igen hosszú (1526-1848) időszakának kérdéseire több kutató közösen igyekszik választ adni. E pályázatunkban ezt a munkát folytatnánk részben azokra az eredményekre támaszkodva, melyeket az előző projekt idején értünk el, részben új kérdésekre összpontosítva. A korszak közjogilag egységesnek tekinthető, hiszen a kiegyezés előtti időszakban vizsgálja a Habsburg Monarchián belül létező Magyar Királyság legfontosabb közjogi intézményét, és annak alkotóit, a magyarországi rendeket. A kutatócsoport összehangolt kutatásai már önmagában is új perspektívát jelentenek a magyarországi parlamentarizmus történetének kutatásában, mivel nem elszigetelt kutatásokról van szó. A kutatási terv végrehajtása során kiemelkedő jelentőségű, új történeti szemléletet kisugárzó monográfiákat fogunk elkészíteni, számtalan új forrást mutatunk be hagyományos módon épp úgy, mint a digitális forráskiadás módszerével. Ez utóbbira Magyarországon történeti kutatások során még nem volt példa, de az irodalomtörténeti kiadásokat, valamint a németországi módszertant alapul véve azt a Magyar Nemzeti Levéltár digitális hátterére támaszkodva fogjuk e területen is létrehozni. Kutatásaink során a történettudomány módszerei mellett felvonultatjuk a nyelvészet és az irodalomtörténet metodikáját is. A 16-19. századi parlamentarizmus történetének bemutatásával Magyarország politikai kultúrájának előzményeit, gyökereit tárjuk fel és mutatjuk be.
Project description in English
Monográfiák
1. Gőzsy Zoltán: A pécsi papképzés és az egyházi felsőoktatás története a 18. században
Pécs, 2023.
Konferenciarészvételek
1. Zwischen Ancien Régime und Moderne. Transformationen der Stadt im „langen” 18. Jahrhundert
2. Fővárosok – fő városok. Az uralkodói székhelyek és fővárosok szerepének változásai a Kárpát-medencében a középkortól a modern korig. IX. Magyar Várostörténeti Konferencia
