Bevezetés 

I. IV. Károly uralkodása (1916–1918)

II. IV. Károly az emigrációban (1918–1922)

III. A Habsburg-család az 1920-as években

IV. Habsburg Ottó ifjúsága

V. Habsburg Ottó és báró Bakách-Bessenyey György kapcsolata (Levelek 1948 és 1958 között)

VI. Jelentések Habsburg Ottó tevékenységéről (1959–1985)

VII. Habsburg Ottó és a magyar állam közeledése 1987 után

VIII. Habsburg Ottó magyar állampolgársága

84.

A Magyar Távirati Iroda bécsi híre Habsburg Ottó ausztriai beutazásának elutasításáról
Bécs, 1959. augusztus 27.

Az osztrák Belügyminisztérium szerint Habsburg Ottó „különleges osztrák útlevele nem jogosít ausztriai tartózkodásra”. Habsburg Ottó személyesen kívánt megjelenni a tiroli szabadságharc 150. évfordulója alkalmából, szeptember 13-án, Innsbruckban tartott emlékülésen. Az indoklás szerint a Habsburg család tagjai csak akkor léphetnek osztrák területre, ha írásbeli nyilatkozatban lemondanak trónigényükről, és minden egykori előjogukról.

Az irat jelzete: MNL OL XXXII–J–13–20/1–1959. (1. d.) – MTI Külföldi hírek. 1959–1964., 1959. augusztus 27.

85.

Tudósítás az osztrák parlament vitájáról Habsburg Ottó beutazása kapcsán
Bécs, 1963. július 4.

A Magyar Távirati Iroda híre szerint a 6 órás, „rendkívül éles vita nem egyszer fülsiketítő, a szónokok szavait teljesen elnyelő hangzavarrá torzult”, elsősorban akkor, amikor a néppárti főtitkár „nyíltan megfenyegette a Habsburg Ottó beutazását adminisztratív rendszabályokkal megakadályozó szocialista külügyminisztert és belügyminisztert”. A szavazást végül is három szavazattal Habsburg Ottó beutazásának elutasításával fogadták el.

Az irat jelzete: MNL OL XXXII–J–13–20/1–1963. (1. d.) – MTI Külföldi hírek. 1959–1964., 1963. július 4.

86.

Tudósítások az osztrák koalíciós tárgyalásokról
Bécs, 1964. március 4., 14., 21., 23., 25.

A Néppárt és a szocialisták között hetekig tartó koalíciós tárgyalások folytak, amelyről az MTI rendszeresen tudósított. A vita középponti kérdése Habsburg Ottó ausztriai visszatérése volt. Ezekben a hetekben a Néppárt főtitkára, Withalm még arra is hajlandó volt, hogy Pöckingbe utazzon Habsburg Ottóhoz, hogy rábírja „adjon olyan, ausztriai beutazásáról lemondó nyilatkozatot, amelynek tartalma és formája kivezethet a kormányalakítási tárgyalások zsákutcájából”. A 23-ai jelentés szerint Habsburg Ottó „olyan nyilatkozatot írt alá, amely szerint lemond Ausztriába való visszatéréséről mindaddig, amíg a két párt tárgyal ügyéről”. A 25-ei jelentés szerint váratlan gyorsasággal megegyezett a két koalíciós párt az ún. „Habsburg-passzus” ügyében is. A Néppárt ennek alapján elfogadta a szocialista javaslatot, és ennek alapján a kormányprogramban felsorolják az osztrák felsőbíróságok és a parlamentnek 1963-ban, a Habsburg kérdésben hozott, egymásnak ellentmondó határozatait, és leszögezték, hogy „a Habsburg kérdést az alkotmány és a jogállam figyelembe vételével együttesen, békés módon és tartósan” megoldják.

Az irat jelzete: MNL OL XXXII–J–13–20/1–1964. (1. d.) – MTI Külföldi hírek. 1959–1964., 1964. március 4., 14., 21., 23., 25.

87.

A Magyar Távirati Iroda tudósítása Habsburg Ottó Bécsben megjelent cikkéről
Bécs, 1964. június 20.

Habsburg Ottó cikkében emlékeztet az 1961-ben, az Osztrák Köztársaságnak tett hűségnyilatkozatára, amelyben lemond a Habsburg ház jogairól. A cikkben kijelenti, „természetesen nem könnyen határoztam el magam e nyilatkozatra, amely pontot tesz mindarra, ami apámtól örökségül rám származott”. Emellett azonban megismételte, hogy a családi vagyonra „családja száznál több tagja képviseletében változatlanul igényt tart, a birtokok értékét az osztrák sajtó sok százmillióra becsülte”.

Az irat jelzete: MNL OL XXXII–J–13–20/1–1964 (1. d.). – MTI Külföldi hírek. 1959–1964., 1964. június 20.

88.

Habsburg Ottó részvétele a Páneurópai Unió 50 éves fennállásának ünnepségén
Bécs, 1972. május 5.

A bécsi nagykövet jelentésében a Páneurópai Unió – amit a szocialista világ ekkor még egy erőteljesen jobboldali szervezetnek tartott – ünnepi ülését elemzi, amelyen az osztrák kormány részéről Bruno Kreisky szövetségi kancellár, Kirchschläger külügyminiszter és Lüthgendorf hadügyminiszter is részt vett más nemzetközileg ismert személyiségekkel együtt. Az ülésen Kreisky kancellár fel is szólalt. Habsburg Ottó, aki a díszelnökségben ült, nem szólalt fel. A nagykövet szerint azonban „puszta jelenléte elég volt ahhoz, hogy megmozgassa az Ausztriában még lévő és az összlakosságnak kb. 5%-át kitevő monarchista érzelmű személyeket, akik az ünnepi ülést követően megvárták, és ünnepelték őt”.

Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–Európa–1972–208-11–002321. (113. d.) – Eredeti, géppel írt beszámoló a nagykövet aláírásával.

89.

Javaslatok Habsburg Ottó burgenlandi előadása ellen
Budapest, 1973. június 28.

Kárpáti József, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára – hivatkozva a bécsi külképviseletre – Habsburg Ottó „Európa az európaiaké” című 1973. július 1-jei oberwarti (Felsőőr) előadásának kapcsán azt javasolja, hogy a magyar szervek hivatalosan tiltakozzanak az osztrák külügynél. A feljegyzés szerint az előadást az osztrák hivatalos szervek tudtával szervezték, amit az MVSZ az európai biztonsági konferencia elleni provokációs lépésnek, egyben az osztrák–magyar kapcsolatokkal szembeni barátságtalan gesztusnak értékel, ami „összeegyeztethetetlen az addig lojalitást mutató burgenlandi Magyar Egyesület »politikamentes«, kulturális tevékenységével”. Az előadói íven Péter János külügyminiszterrel egyeztetett utasítás olvasható, ami „helyre teszi” a túlbuzgó feljegyzésben megfogalmazott javaslatokat, „Vigyázzunk, nehogy mi tegyük naggyá H. O.-t! Nem kell tiltakozni az osztrákoknál. Nem érnénk el semmit, s az előadás címe nem olyan, hogy ezért tiltakozhatnánk előre. Az ellen, hogy beszél, nem tiltakozhatunk; a magyar TV is készített vele riportot!” Mindazonáltal mégis szükségesnek látták, hogy „az osztrák külügyben alkalomadtán említsék meg, hogy az ilyen dolgokat körültekintően kell kezelni, nehogy alkalom nyíljék a magyar-osztrák jószomszédi kapcsolatok zavarására irányuló kísérletekre”.

Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–1973–Ausztria–10–20–003461/1 (27. d.). – Eredeti, géppel írt, kézírással javított levél.

90.

A Magyarok Világszövetségének feljegyzése Habsburg Ottó felsőőri előadása után
Budapest, 1973. július 24.

Habsburg Ottó 1973. július 1-jei előadását követően a Magyarok Világszövetsége vezetője korábbi két munkatársa egy fonyódi gyermektáborban találkozott a burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület vezetőjével, Mór Jánossal, aki egy szülői csoport vezetőjeként meglátogatta az ott nyaraló burgenlandi gyerekeket. Az MVSZ munkatársai igyekeztek meggyőzni a magyar kormányzat iránt lojális egyesületi elnököt arról, hogy mennyire helytelen volt Habsburg Ottó meghívása. Mór János természetesen nem értette a problémát, mert Habsburg Ottó „itt is arról beszélt, hogy Európa az európaiaké, de semmi lényeget, különöset nem mondott, […] ami említésre érdemes”. A feljegyzés írója szerint „baráti megjegyzéseinkre makacsul egy »érvet« hangsúlyozott: az egyesületnek csak hasznára válhat, ha függetlenségüket ily módon is bizonyítják”.

Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–1973–Ausztria–10–20–003461/2. (27. d.)– Eredeti, géppel írt feljegyzés.

91.

Beszámoló Habsburg Ottó kölni, 1983. március 15-ei előadásának meghiúsításáról
Köln, 1983. április 5.

A kölni Mindszenty Magyar Ház vezetősége Habsburg Ottót akarta felkérni március 15-ei előadásukra. Az ottani kör egyik tagjának jelzésére, aki tiltakozott a szabadságharc vérbefojtójának leszármazottja előadása ellen, a magyar külképviselet filmet küldött a Magyar Háznak. A filmvetítés és „egyéb tiltakozó fellépések hatására” nem hívták meg Habsburg Ottót, hanem a filmet többször levetítették. Az akció sikeréből kiindulva a követség úgy gondolta, hogy ettől kezdve a segítséget kérő személyt rendszeresen ellátják filmekkel. A feljegyzés készítője megemlíti, hogy Habsburg Ottó más alkalommal, mint Európa parlamenti képviselő tartott Kölnben előadást.

Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–j–1983–NSZK–109–27–002482 (97. d.). – Eredeti, géppel írt feljegyzés.

92.

Kivonat Habsburg Ottó genfi előadásából
Genf, 1985. szeptember 24.

Habsburg Ottó az American International Club rendezésében 1985. szeptember 20-án a genfi Intercontinental Szállóban „Európa szerepe a nemzetközi helyzetben” címmel tartott előadást. A magyar külképviselet képviselője szerint, a végig nagy érdeklődéssel kísért előadásban Habsburg Ottó az európai integrációs folyamatokról, a Közös Piacról, az Egyesült Államok európai szerepéről, Dél-Afrikáról, illetőleg a Szovjetunióról fejtette ki álláspontját. Úgy vélte, az Egyesült Államok európai szerepe csökken, „az USA európai hatalomból egyre inkább óceánivá válik, míg a Szovjetunió katonai és politikai befolyása miatt növeli jelentőségét Európában”. Gorbacsovval kapcsolatban azt a felfogást képviselte, hogy „hosszú időre kíván berendezkedni és sztálini allűrökkel rendelkezik, azonban óva inti a nyugatot, hogy holmi nyugati típusú demokratát keressen benne. […] Külpolitikai és katonai téren azonban valószínűleg továbbra is a korábbi expanziós szovjet politika mellett kötelezi el magát”.

Az irat jelzete: MNL OL XIX–J–1–k–VI–62–6711–1985. (186. d.) – Eredeti, géppel írt tájékoztató.

Ugrás a lap tetejére