emigráció

A tájékoztató első részében angol nyelvű prezentációban ismertette Arany Krisztina, Sárhegyi Tamás és Bakó Zsigmond a Mikes Kelemen Program keretében a levéltár által ellátott feladatokat. A prezentáció során betekintést nyújtottak a levéltár hungarika levéltári anyagokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiről, bemutatták a levéltár gyűjtőköri tevékenységének és az iratgyarapodás főbb jellemzőit, a hungarikakutatás menetét, és a Mikes Kelemen Program eredményeit.

Megnyitót mond dr. Mikó Zsuzsanna, főigazgató (Magyar Nemzeti Levéltár)
A vendégeket köszönti Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár (Miniszterelnökség)

A rendezvényen előadnak, majd az azt követő kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek:
Kovács Eleonóra főlevéltáros (MNL Országos Levéltára), korábbi Ithaka-küldött;
Arany Krisztina PhD főlevéltáros (MNL Országos Levéltára), a Mikes Kelemen Program levéltári koordinátora;

Szerzők: Apáti Anna Zita és Schmidt Anikó

A világosi fegyverletétel után négy nappal, 1849. augusztus 17-én, Kossuth Lajos, volt kormányzó török földre menekült, ahol Vidinben csatlakozott a több ezres létszámot számláló magyar emigránsokhoz. A menekültek többsége a szabadságharcban részt vett, hozzátartozóikat hátrahagyó katonából állt.

A forradalom után kivándoroltak legnagyobb része a fiatalabb generációhoz tartozott és főként férfiak alkották. A menekültek elsőször osztrák és jugoszláv menekülttáborokba érkeztek, hogy aztán innen induljanak tovább Európába vagy a tengerentúlra. Mivel a menekültek legnagyobb részét a fiatal, munkaképes, városi lakos tette ki, így ők ideálisak voltak az éppen munkaerő-hiánnyal küszködő nyugati államok számára.