SZ
Szeged szabad királyi város 1719-ben kapott, majd 1837-ben megújított címere
Fotó: Szelényi Károly
A török kiűzése után a szegediek kiharcolják ismét a szabad királyi város rangját, amelyet lll. Károly 1719. május 21-én újít meg.
A város kiváltságlevelében megfogalmazzák címerének leírását is: "álló, hasított katonai pajzs, jobb felén két folyó - a Tiszát és a Marost jelképezve - kék mezőben fut és folyik alá, a pajzs bal oldalán felezett sas kiterjesztett szárnnyal, lába karmával aranyos jogart tartva ezüst mezőben, természethűen lefestve látható ... a pajzson épp csak ráhelyezett rostélyos vagy nyitott katonai sisak van királyi diadémmal, és egy a korong felett álló ezüst bárányt díszként elővezetve... a sisak csúcsáról innen (jobbról) ezüst és vörös, onnan (balról) pedig arany és kék foszlányokkal vagy szalagokkal" ékesített.
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek
Székesfehérvár szabad királyi város 1703-ban kapott, majd 1845-ben megerősített címere
Fotó: Szelényi Károly
Álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejében zöld hármashalmon kváderkövekből rovátkoltan rakott ezüst várfal áll, közepén a várkapu fekete-ezüst veretes szárnyai jobbra és balra nyitottak; a kapu felső harmadában fekete zuhanórács látható. A várfalon három torony, a középső kimagaslóbb és vörös hagymakupolával fedett. Minden torony háromablakú (2-1), ostrompárkányzatán három orommal.
A nyitott kapu híven jelzi, hogy Székesfehérvár kapuja mindig nyitva állt a becsületes, tisztességes szándékú személyeknek, de bezárult az ellenségesen közeledők és zsarnokok előtt. A vár tehát olyan fontos szerepet játszott a település életében, hogy méltán emelték a címerpajzsra.
A városban, jelentőségének megfelelően, számos templom épült, de valamennyi közül legkiválóbb a Szent István által alapított királyi bazilika, amelyet az istenszülő (theotokosz, deipara) szűz Máriának ajánlott. A 12. században itt őrizték a koronázási jelvényeket, és a török időkig a magyar királyok koronázó temploma volt, amelyet számos uralkodónk végső nyughelyéül is választott. Prépostsága egyben királyi levéltár is volt, s így a hazai írásbeliség műhelye is, amelyből számos kiválóság került ki Ákos mestertől és Kálti Márktól Oláh Miklósig. A címerben szereplő vár középső, kupolával fedett tornya tehát büszkén hirdetheti e székesegyház dicső emlékét.
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek
Szolnok
Fotó: Szelényi Károly
A pajzs kék mezejének zöld udvarán kettős arany szalagfonattal körbefogott zöld fészekből három (egy balra, kettő enyhén jobbra forduló), vörössel fegyverzett, felfelé tekintő, ezüst pelikánfióka növekszik. Fölöttük a nyakát jobbra visszahajtva, vörös csőrével saját kebelét szaggató, kiterjesztett szárnyú, ezüst anyamadár négy csepp vörös vérével táplálja fiókáit.
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek
Szombathely szabad királyi város 19. század végi címere
Fotó: Szelényi Károly
Címere csücskös talpú pajzson, kék mezőben, ormozott ezüstvár, nyílt és felül kereszttel ellátott kapuval, két kitárt kapuszárnnyal, ezek mellett pedig - a kapuszárnyak magasságában - két oldalt egy-egy alacsonyabb, szintén ormozott bástyafal húzódik, míg a kapu felett ötablakú, fedett, gombbal díszített torony áll, két oldalán erkélyszerű ormozott építménnyel, végül a torony mellett jobbra ezüst félhold, balra pedig hatágú aranycsillag látható.
Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek
