H

 Hódmezővásárhely város 1617-től használt, 1823-ban V. Ferdinánd királytól megerősített címere

Fotó: Szelényi Károly 

Hódmezővásárhely címere alul csekély kihajlással csúcsban végződő egyenes pajzs, a címerpajzs mezője világoskék, melynek jobb felső részében tizennégy lángsugárral körülvett, arccal ábrázolt aranyszínű nap van. Mellette bal felől növekvő ezüsthold, szintén arccal, alul pedig három ezüstnyilat markoló páncélos behajlított jobb kar-kéz. A váll és a felkar lemezen kívül hét páncéllemezzel festett. A nyilak hegyei felfelé irányulnak. A nap és a hold egymás melletti állásban a pajzs felső, a páncélos karkéz pedig a pajzs egész alsó részét elfoglalja.

A karkéz a felkar bemetszésénél hússzínű, a kézfő természetes színű. A pajzs felett, annak vízszintes felső részén, közepén leeresztett rostélyos páncélsisak áll, a nyakat övező aranyláncon aranyérem függ. A sisakot ötágú nemesi aranykorona díszíti. A korona ágai közül a középső és a két szélső háromcsúcsos tölgyfalevél alakú keresztet formál, a keresztezésben kék színű kerek drágakővel, míg a közbenső két ág gömbben végződik.

A korona oldalán a kereszt alakú ágak alatt egy-egy kék színű kerek drágakövet foglaltak be.

A páncélsisak alsó belső része, valamint a rostély mögötti felület vörös (hússzínű), úgymint a páncélos kar-kéz felkar metszete.

A páncélsisak és a páncélos kar világosszürke színű sötétszürkével vagy vonalrajzzal árnyékolva.

A címer díszítését, az ún. címerfoszlányt a XVII. századbeli reneszánsz stílusú akantuszlevelek képzik, melyek felső végeit a korona a sisak tetejéhez szorítja le.

A két oldalra hármas-hármas felső levél mellett kihajolva jobb felől vörös színű kihajlást mutat ezüstalappal, a bal felőli kék kihajlás sok aranyalappal. Az akantuszlevelek dombormű kivitelűek kora reneszánsz stílusban.

A címerpajzs kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, mely a tisztaság, az igazságosság jelképei voltak. A pajzsfő jobb oldalán a nap, a vele ellentétes, bal oldalon lévő növekvő hold a nappalok és az éjszakák, a világmindenségen uralkodó fénylő hatalom ősi szimbólumai, és egyben az erények állandóságának és a forgandó szerencsének jelképei. A pajzstalpat betöltő levágott páncélos kar a három nyílvesszővel a török kor hősi küzdelmeit idézi, melyből a város lakói kivették részüket.

Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek