Napjainkhoz hasonlóan a vállalatok már korábban is szívesen kötöttek reklám céljából szponzori szerződéseket sportklubokkal. Ennek egyik legjobb példája az alább tárgyalt Kispest FC és a Hofherr-Schrantz-Clayton-Sluttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. közti megállapodás.

Ugyan a kispesti labdarúgás fénykorát – 13 bajnoki címmel,  és 6 kupagyőzelemmel – a második világháború után élte, az 1908-ban alapított Kispesti Atlétikai Club labdarúgó szakosztálya 1916-tól már állandó és meghatározó tagja volt az első osztálynak és több játékosa megfordult a nemzeti válogatottban is.

A Kispest csapata a '40-es évek elején, hét válogatottal a soraiban.
Balról jobbra: Király Imre gyúró, Déri, Nemes, Olajkár I., Ónody, Zalai, Boldizsár, Olajkár II., Molnár, Kajdács, Rátkai, Puskás Ferenc edző

A vállalat kezdettől vevő volt az együttműködésre. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Hofherr gyári csapata, a HSC 1919-es megszűntetése után, 1941. januárjában kezdett ismét működni és játékosokra volt szüksége, így mindkét fél érdekelt volt a megállapodás aláírásában. Az első júliusi egyeztetéseken még a Kispest Hofherr FC néven való tényleges fúzió is felmerült, kiegészülve új pálya megépítésével, adósság átvállalással, közös költségvetéssel és játékoskerettel. A későbbiek folyamán ez utóbbi változatot módosították és megmaradt a két egyesület (KFC, HSC) különállása. A támogatás egyik feltétele az volt, hogy a vállalat egyik cégvezetője, Szokody Imre ügyvezető elnökként bekerült a Kispest FC elnökségébe, ahol a pénzügyek felügyeletét látta el. A végső megállapodás késő ősszel született meg.

Az egyezség szerint a vállalat 6000 pengős hitelkeretet biztosított a KFC számára, melyet egy év alatt kellett visszafizetni. Vállalták továbbá, hogy a Kispest állásnélküli játékosainak munkát biztosítanak az üzemben, fenntartották azonban az a jogot, hogy a „Hofherr” beemelésével megváltoztassák a klub nevét, de ettől egy időre eltekintettetek. Mindezért cserébe a klub a HSC rendelkezésére bocsátotta a tartalékjátékosait. A szerződés egy évre szólt, de a későbbiekben legfeljebb 5 évnyi időtartamra meg lehetett hosszabítani.

A megállapodás utóéletéről annyit tudunk, hogy a vállalat által saját csapatába átigazolni kívánt amatőr státuszú játékosoknak (Patyi Mihály, Németh I. József, Németh II.), a szerződésben foglaltak alapján munkát is biztosított a gyárban. A Kispest FC végül 1943. április 10-i hatállyal fizette vissza a kölcsön utolsó részletét.