Az 1944. október 15-i Horthy-féle kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel katonai, politikai eseményei a történelem iránt érdeklődők számára ismertek, az már kevésbé, hogy a történtek milyen hatással voltak a gazdasági életre. Ennek jobb megismerésében lehet segítségünkre a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet fondjában – ezen belül Wünscher Frigyes vezérigazgató személyi irataiban – fennmaradt dokumentum.   Hangya-üzlet Debrecenben

A leírt eset általánosnak tekinthető, és erre más iratokban is találhatunk utalást: „A Magyar Filmirodában is ugyanazok az események játszódtak le, mint a Hangya Központban. A helyzet még súlyosabb azért, mert nemcsak elbocsájtások történtek az igazgatóság tudta nélkül, de új alkalmazottakat is vesznek fel. Márpedig a magántulajdon tiszteletben tartása mellett lehetetlen, azok helyével és terhükre rendelkezni.” – szól egy másik forrás.

Az irat hátteréhez tartozik a szövetkezet és Wünscher Frigyes szerepének megvilágítása. Személye és a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet története egy ponton szorosan összekapcsolódik. A Hangyát, a falusi szövetkezetek gyűjtőszervezetét, a vidéki kis-és középbirtokos parasztok termelési, értékesítési és üzleti koordinátorát 1934 után ő emelte ki a csődközeli helyzetből és tette prosperáló „nagyvállalattá.” A gróf Károlyi Sándor által 1898-ban alapított országos szövetkezeti hálózatot a trianoni békeszerződés és az 1929–33-as gazdasági világválság igencsak megtépázta.  A trianoni döntés következtében a Hangyához tartozó 2242 szövetkezetből csak 893 maradt az ország területén. A tetőző válság rendkívül megnehezítette a mezőgazdasági értékesítés minden formáját.

Wünscher Frigyes a Hangya élére Gömbös Gyula kérésére a Magyar Távirati Iroda ügyvezető igazgatói székéből került, ahol már szép sikereket ért el. A magas rezsiköltségek lefaragásával, a taghálózat rendbetételével és az állami segítség helyes csoportosításával reagáló Wünscher pár év alatt – saját szóhasználata szerint – „naggyá tette” a Hangyát, és a célként kitűzött 500 millió pengős forgalmat is elérte. 1944-re a tagszövetkezetek száma 1947-re rúgott (megközelítve a Trianon előttit), 4117 elárusítóhellyel rendelkeztek és 700 135 tagot számláltak. A Hangya csillagával párhuzamosan Wünscher is felemelkedett, a leggazdagabb magyar üzletemberek közé, ötszáz holdas magánbirtokot üzemeltetett és egy luxusvillában rendezkedett be.   Wünscher Frigyes magántanárként előadást tart

Az első és második bécsi döntés által kiaknázott gazdasági, kereskedelmi lehetőségek az 1940-es években tovább növelték a Hangya lendületét. Csakhogy folyt a második világháború, és a német befolyás egyre erősödött. 1944-től a Hangyát hadiüzemmé nyilvánították, az alkalmazottaknak le kellett tenniük a hadiüzemi esküt, a német katonai hatóságoknak adatszolgáltatással tartoztak. „Figyelmeztetem újból a munkavállalókat, nőket és férfiakat egyaránt, hogy katonai fegyelem és törvények alatt állnak, tehát a katonai parancsnokot ’Szebb jövőt!’ köszöntéssel tartoznak üdvözölni.” – érzékelteti a hangulatot vitéz Szakonyi ezredes 1944. augusztus 4-i napiparancsa, amelyben kijelenti, hogy a „mulasztók fenyítéssel sújthatók.”

A nyilas hatalomátvétel után a régi elit képviselői közül többek tevékenységét megvizsgálták, így Wünscher Frigyest is a régi rend emberének tekintették, aki nem értékeli kellőképp az „új idők” szavát, vagyis megbízhatóságában kételkedni lehet. Október 15-én tehát felmentették vezérigazgatói posztja alól. 

Wünscher Frigyes jelentése leváltásának körülményeiről
Gazdasági Levéltár – Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet és intézményei, vállalatai – Wünscher Frigyes személyi iratai (Z 1396) – 52. tétel

A jelentés dátum nélküli, pontosan nem tudjuk, mikor keletkezett, de valószínűleg röviddel Wünscher 1944. október 20-i visszahelyezése után. A feljegyzésben addigi mellőzését és háttérbe szorítását sérelmezi, egy ponton sértődöttségének is hangot ad: „életem egyik legnagyobb csalódása az, hogy… a keresztény jobboldal részéről eme megaláztatásban részesülök.” Érdekes, hogy ezt a szövegrészt kihúzta a végleges változatból, ami a szakember politikus magatartásáról is sokat elárul. A jelentésben főként felmentését, a fegyveres fellépést és az „erőhatalmi intézkedéseket” kifogásolja, a nyilas hatalomról vallott egyéni véleményét nem ismerjük meg.

Az október 20-i újbóli kinevezését feltehetően a nyilas kormány pénzügyminiszterének, Reményi Schneller Lajosnak köszönhette, akivel jó viszonyt ápolt. Bár az irányítást így is csak nyilas felügyelet mellett vehette át. Hogy miért vállalta mégis ezt a hálátlan szerepet, nem olvasható a levélben. Tudjuk róla, hogy egyéniségéből adódóan kerülte az összeütközést a hatalom képviselőivel, tekintélytisztelete is megakadályozta abban, hogy nyílt szembefordulást kockáztasson. Ez a magatartás egyébként a korban egyáltalán nem volt szokatlan. Az arisztokrácia és a polgárság felső köre többnyire nem helyezkedett szembe a nemzet mindenkori vezető erejével.

Wünscher Frigyes jelentése leváltásának körülményeiről
Gazdasági Levéltár – Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet és intézményei, vállalatai – Wünscher Frigyes személyi iratai (Z 1396) – 52. tétel

A dokumentumot a lezajlott események pontos rajza mellett érdekessé teszi még az a tény is, hogy Wünscher Frigyest 1945-ben felelősségre vonták  „háborús és népellenes” bűneiért. Ezzel a levéllel és vezérigazgatói poszt alóli felmentésével igazolta német- és nyilasellenes magatartását. A Hangyához küldött Igazoló Bizottság nem fogadta el a védekezését, és ügyét a Népbíróság elé utalta. Wünscher a börtönben hunyt el infarktusban 1946 májusában, mielőtt ítélethozatalra került volna sor.