Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott. Hosszú uralkodása során hét alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, talán a legismertebb Libényi János csókavári szabó merénylete volt. 1853 február 18-án támadta meg a sétálgató, katonai felvonulást szemlélő császárt a bástyasétányon, és késével nyakon szúrta. A kísérlet nem sikerült, részint a közbelépő Maximilian O’Donnel őrnagy, valamint Josef Ettenreich bécsi mészáros, részint pedig a kikeményített, magas gallér miatt. A seb így is súlyos sérülést okozott a császárnak, sokáig tartottak az orvosok attól is, hogy megvakul.

A Wiener Zeitung még aznap délután külön számban adott híradást az esetről: „Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.
Az orvosok nyilatkozata szerint a sebesülés nem életveszélyes. Őfelsége szárnysegédje a helyszínen azonnal elfogta a gyilkost. Őfelsége szerencsés megmeneküléséért ma este 6 órakor Te Deum-ot tartanak a Stephanskirche-ben.

Orvosi jelentés
A mai napon aljas módon Őfelsége tarkóján ejtett szúrt seb szerencsére nem ért létfontosságú szerveket. A sebesülést követő megrázkódtatással és szövődményekkel azonban még mindig számolni kell. Őfelsége általános állapota kielégítő.”

A Wiener Zeitung 1853. február 18-án, délután 4 órakor megjelent különkiadása
Abszolutizmuskori Levéltár – K. K. Militär- und Civil-Gouverment für Ungarn – Polizei Section – Általános iratok (D 43) – 1853:1072

A merénylet után Libényit kivégezték, és széleskörű vizsgálat indult a lehetséges cinkosok után. A szabó társait mind kivizsgálták, hol tartózkodtak a merénylet idején, tartottak-e, és ha igen, milyen jellegű kapcsolatot Libényivel. A vizsgálat és a nyomozás az ország egész területére kiterjedt, egykori tanonctársait Nagykőrösről, Isaszegről, Miskolcról, Hódmezővásárhelyről hurcolták fel Budára kihallgatásra.

Részlet a Libényi-merénylet után felvett rendőrségi vizsgálati jegyzőkönyvből
Abszolutizmuskori Levéltár – K. K. Militär- und Civil-Gouverment für Ungarn – Polizei Section – Általános iratok (D 43) – 1853:1072

Az országban vegyes érzelmekkel fogadták a merénylet hírét. Sokan örültek, sokan viszont igyekeztek hűségükről biztosítani az uralkodót. Számtalan hódoló nyilatkozat és jókívánság érkezett Bécsbe magyar, német, és latin nyelven is, egy iskola növendékei saját verseiket küldték el a császárnak. Ferenc József végül is a merényletet maradandó károsodás nélkül átvészelte, és látását is visszanyerte.

A debreceni kollégium hódoló felirata Ferenc Józsefnek szerencsés megmenekülése alkalmából
Abszolutizmuskori Levéltár – K. K. Militär- und Civil-Gouverment für Ungarn – Civil Section (D 46) – Cumulus: Hódoló nyilatkozatok Ferenc Józsefhez a Libényi-féle merénylet után