1777. augusztus 22-én jelent meg az a császári és királyi rendelet, melyet Ratio Educationis címen ismerünk. Ezzel történt meg a magyarországi oktatás rendszerének és irányításának állami felügyelet alá vonása és szabályozása, az oktatás szintjeinek, az iskola típusoknak, a tananyagnak és a tankötelességnek a meghatározása. Mindez az uralkodó joga volt, törvénnyel először majd csak 1868-ban rendezik az oktatás ügyét. A finanszírozást azonban a fenntartóra hagyták – legyen az egyházi vagy világi, ahogy ezt egy 1855-ből származó, három nyelvű rendelet módosítás is mutatja.

Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak – Levéltárat nem alkotó fondok és állagok – Az erdélyi kormányhatósági levéltárak vegyes állagai  – Iskolaügyi szabályrendeletek (F 539) – 1. csomó, jelzet nélkül (p.247.)

Erdélyben 1781-ben jelent meg hasonló szabályozás (Norma Regia). Ekkoriban épült több helyen népiskola 50-60 fős osztályokkal, gyakran külön a fiúk és külön a lányok részére, valamint tanítói lakással. Típustervnek tekinthető az alább bemutatott darab, mely 1790-ből származik és több erdélyi település, többek között Csíkszereda kezdeményezésére készült.

Tervtár – Kormányhatósági fondokból kiemelt tervek – Erdélyi kormányhatósági fondokból kiemelt tervrajzok (T 75) – No. 204.

Csíkszeredában volt egyike azoknak az iskoláknak, melyeket az 1760-as évektől kezdve kialakított erdélyi határőrszervezethez (két székely és két román gyalogezred a keleti és déli határszélen, illetve az ország területén szétszórt székely huszárezred) tartozó településeken működtek. Ezek zömmel elemi iskolák voltak. Fő céljuk – elsősorban a román ezredekhez tartozó területeken - a kulturális színvonal emelése volt. Az elemi iskolák feladata az írás, olvasás, számolás tanítása volt. Középfokon (például Kézdivásárhelyen és Naszódon is volt középfokú iskola) a szépírás gyakoroltatására is nagy hangsúlyt fektettek. Az adminisztráció már akkor sem volt kevesebb, mint ma, ennek köszönhetjük, hogy fennmaradtak azok az írásminták, melyeket az éves jelentések mellé csatoltak. A legszebben író gyerekek vizsgalapjai közül válogatták ezeket. Álljon itt most a tanévet kezdők számára néhány példa biztatásként!

Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak – Az Erdélyi országos közigazgatási hatóságok levéltárainak cumulus-anyaga – A határőrség iskoláinak működéséről készült kimutatások és összefoglaló jelentések (F 293)  – évjelzet nélkül (1841: p.96., 1840: p.163., 1840: p.170., 1840: p.372., 1840: p.396., 1841: p.464.)

A tanítás nyelve - ahogy ez a bemutatott darabokon is jól látható – a nemzetiségi és a német nyelv volt. A német írásnak kalligrafikus és használati gót- és latin betűs változatát is oktatták, a román esetében is megfigyelhető a latin- és az egyházi gyakorlatban használt glagolita ábécé ismerete.