Károlyi Ferenc 1705. július 20-án született Olcsván, gróf Károlyi Sándor és Barkóczi Krisztina gyermekeként. Keresztnevét feltehetően – bár bizonyítani nem tudjuk – a vezérlő fejedelem iránti tiszteletből kaphatta. Szülei a hatalmas Károlyi-vagyon kormányzására, és nagyhatalmú atyja politikai örökségének átvételére gyermekéveitől kezdve tudatosan nevelték. A Zemplén megyétől Csongrád megyéig terjedő, a 18. század végén már 400 000 holdra rúgó, birtokok irányításának feladata is kemény feladat lett volna. Károlyi Ferencnek azonban több területen is bizonyítania kellett rátermettségét. 16 évesen, 1721-től már Szatmár vármegye örökös főispáni tisztsége is a vállát nyomta. Ugyanakkor leginkább katona volt. 

1734-ben Károlyi Sándor lovasezredet szervez a fiának, aki a Károlyi-ezrednek 1738-tól a tulajdonosa is volt. Katonai rátermettségét a rajnai harctéren, majd a török ellen is bizonyíthatta. Katonai karrierje az osztrák örökösödési háborúban, a poroszok elleni küzdelem során teljesedett ki. 1744-ben a Tiszán Inneni Részek főparancsnoka, 1748-ban pedig már az összes lovasezredek főkapitánya, tábornok. Politikai karrierje is felívelőben. 1745-ben titkos tanácsos, ugyanebben az évben személynök. Nagykárolyban nyomdát állított fel, több vallásos tárgyú művet fordított magyarra és adott ki, a korabeli tudomány és művészet támogatója is volt. Viszonylag korán, 1758. augusztus 14-én, Nagykárolyban váratlanul érte a halál.Temetésére majdnem egy év múlva 1759. július 17-én került sor. A gyászszertartás ünnepélyes lefolyása a Károlyi Család Nemzetségi Levéltárában fennmaradt iratok alapján viszonylag pontosan rekonstruálható. Szabó péter: Végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány (Bp., 1989.) című művének 120–128. oldalán részletesen is olvashatunk róla.

A Püspöky István- és a Szaplónczy Kristóf-féle ceremónia-tervezet egy-egy oldala
Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai – Családok, személyek iratai – Károlyi Levéltár – Károlyi Család Nemzetségi Levéltára – Károlyi Ferenc (P 1502)  –  4.b

A ceremónia tervezetének több változata is létezik. Az egyiket Püspöky István, Károlyi Ferenc bizalmasa és katonatársa készítette . A végleges tervezet Szaplonczy Kristóf inspektor munkája. Címe: „Az Halotti Solennitás ugy Következő Indulás és Processiobéli Rend tartásról való Dispositio”. Ezt a változatot már Károlyi Ferenc fia, Károlyi Antal is jóváhagyta. A ceremónia egyházi részéért az egri püspök, Barkóczy Ferenc volt a felelős.

Ez a második tervezet sem tükrözi azonban teljesen a megvalósult szertartást, ugyanis fennmaradt a gyászmenet ábrázolása is, melynek címe: „Méltóságos Groff és cavaleriae generalis Karoli Ferenc ő excellentiajanak halotti pompajanak le rajzolasa, mellybe a felső Figura mutatja mitsoda rendel mentenek a Varoson benn, az alsóbb mutat miképen mentenek a Varoson kívül”. A műkedvelő szerző, akinek személyét nem ismerjük, válogat az általa lényegesnek tartott események között, de a városon kívüli gyászmenet ábrázolásánál több adatot nyújt, mint a szöveges tervezet.

Károlyi Ferenc halottas menete. Színezett tusrajz, papír (15 x 193 cm)
Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai – Családok, személyek iratai – Károlyi Levéltár – Károlyi Család Nemzetségi Levéltára – Károlyi Ferenc (P 1502)  –  4.b

Nem kívánom az egész szertartás menetét ismertetni, csak utalni szeretnék a legérdekesebb elemekre, amelyek a rajzon is megjelennek. Legfontosabbak természetesen a résztvevők. A halottas menetben majdnem 2000 meghívott vendég és mintegy 800 „színesbe öltöztetett” paripa is végigvonult. Udvarhelyi Ferencnek, a Károlyi Levéltár későbbi levéltárosának kimutatásában a főurak és az egyházi személyek név szerint is fel vannak sorolva. Fontos szereplő volt a püspök és a katolikus papság, valamint az udvari fekete sereg. Barkóczy Ferenc egri püspökön kívül jelen voltak az egyházmegye főesperesei, az egri és nagyváradi prépost, valamint a jászói és leleszi konventek prépostjai is. A főnemesek közül a Haller, Teleki, Kornis, Barkóczy, Perényi családok tagjai jelentek meg – hogy csak a jelentősebbeket említsem. A „fekete sereg” pontos névsora szintén kiderül az iratokból.

A rajzon ábrázolták a halottat megszemélyesítő gyászos lovast, továbbá megjelenik a fekete takaróval fedett gyászparipa is. Egy többszáz gyertyával felszerelt, 6 lóval vontatott szekéren feltűnik egy korábban csak a templomokban használt kellék a „castrum doloris” is. Hatlovas szekér vitte Károlyi Ferenc üres rézkoporsóját is. A halottat díszes fakoporsóban egyházi és világi személyek vitték a vállukon.

A rézkoporsót 650 német forintért rendelték meg 1758. november 6-án Eller Péter pozsonyi mestertől, 4 hónapos határidőre. Nem tudni biztosan, de lehet, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tábornokot csak halála után majd egy évvel temették el.
Az élet azonban természetesen a ceremónia után sem állt meg. A gyászszertartáson résztvett vendégek Károlyi Antal másnapi, július 18-án lezajlott Szatmár vármegyei főispáni beiktatására is hivatalosak voltak.

A családi levéltárakban meglehetősen ritka forrástípus bemutatására az Arcanum Adatbázis Kft. jóvoltából kerülhetett sor. A többi felvételt Czikkelyné Nagy Erika készítette.