Gundel (Gundl, Gundlin, Czelner, Zellerin, Zellerinn) Barbara Franz Gundl hadnagy és Barbara Reuterman lánya, Zeller Sebestyén nevelt lánya volt. Megözvegyült anyja, Barbara Gundlin 1747-ben Bécsben férjhez ment Zeller Sebestyénhez, aki rézmetszőként és rajzolóként 25 éven át (1748–1773) a Magyar Kamarának dolgozott.

Gundel Barbarának a Magyar Kamarához intézett kérvényei, 1773. szeptember és 1784 május 7.
Magyar Kamarai Levéltár – Magyar Kamara regisztratúrája – Cancellariae et registraturae... (E 47) – 1784 augusztus No. 190.

 

A család Pozsonyban lakott, a városi kórházban. Gundel Barbara nevelőapjától sajátította el a rajzolás és rézmetszés művészetét. Zeller életének utolsó hat évében nem tudott dolgozni, mivel agyvérzés következtében megbénult, így ebben az időben már Gundel Barbara teljesítette a Kamara megbízásait. 1773-ban, Zeller halála után Barbara kérvényezte a Magyar Kamaránál, hogy alkalmazzák őt azzal a fizetéssel, amit nevelőapja is kapott. A Kamara megítélte számára az évi 250 forintos fizetést, ebből 50 forint a rajz- és rézmetsző eszközök beszerzését fedezte.

Mivel anyját is ő tartotta el, és nőként nem számíthatott más pénzkereseti lehetőségre, 1784-ben – miután a Kamarát és a Helytartótanácsot egyesítették és áthelyezték Budára – kész volt Budára költözni, hogy megtarthassa állását. 1790-ben már Budáról kelt az a folyamodványa, melyben az országgyűlés miatt bekövetkezett áremelkedésekre hivatkozva fizetésén kívül 600 forintos rendkívüli illetményt kért.

Számos térkép – mint a Tisza Bocskó (Bocicău, RO) és Tiszaújlak (Vilok, UA) közötti szakaszát ábrázoló mappa – és tervrajzmásolat maradt fenn tőle a Magyar Országos Levéltárban, de más közgyűjtemények is őrzik munkáit. Fizetésének nagysága jól tükrözi tevékenységének jelentőségét, a Kamara 1781-ben például olyan mérnököket mint Karpe Mihályt, Coroni Sámuelt évi 300 forintos fizetéssel, Pongrác Ignácot pedig évi 250 forintos fizetéssel alkalmazta.

Szolnoki sóhivatali épületek, 1783
 Tervtár – Kormányhatósági fondokból kiemelt tervek – Kamarai tervek (T 62) – No 393

Gundel Barbara rajzolóként és rézmetszőként (Kupfersticherin, sculporissa) a térképek, tervrajzok sokszorosítását végezte. A rajzoló feladat az volt, hogy a mérnökök, építészek, térképészek által készített rajzokat „sokszorosítsa”, vagyis kézzel lemásolja. Az ügyintézés ugyanis megkövetelte, hogy – akár határvitáról, vízrendezésről, útépítésről, építkezésekről stb. volt szó – a felsőbb, a döntéshozásban résztvevő és az érintett kormányszervek, illetve érintett birtokosok, személyek megfelelő tájékoztatásban részesüljenek.   Gundel Barbara rézmetszetei közül keveset ismerünk, pl. a Helytartótanács levéltárában fennmaradt néhány – köztük az I. Abdul-Hamid szultán által kibocsátott, új török arany és ezüst pénzérméket ábrázoló – rézlemezt és nyomatot. Feltehetően több könyvillusztráció származik az első magyarországi rézmetszőnőtől, melyek összegyűjtése további kutatásokat igényel.         Golden Münzen, 1790 előtt Helytartótanácsi Levéltár – Magyar Királyi Helytartótanács (C 90) – No 475/18

Felhasznált irodalom:
Rózsa György: Grafikatörténeti tanulmányok. Budapest, 1998.
Trostovszky Gabriella: A Helytartótanácsi Levéltár műszaki tárgyú metszeteinek rézlemezei. Budapest, 1992. (Technikatörténeti források, 1. füz.)

Köszönöm munkatársaimnak, Németh Györgynek, Szepesiné Simon Évának és Szirtes Zsófiának a kutatásban nyújtott segítségüket.

Fotó: Czikkelyné Nagy Erika